Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Szivák Attila–Pásztor Dezső: A hidraulikus anyagszállítás néhány hidraulikai kérdésének kísérleti vizsgálata

154 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Szivák—Pásztor: A hidraulikus anyagszállítás A kísérletünk bebizonyította azt is, hogy ma még a számítási módszerekre nem támaszkódhatunk, mert a hidraulikus anyagszállításra vonatkozó elméleti összefüggések kiforratlanok. A helyes szemlélet kialakításához feltétlenül szükség van ilyen, a valóságot megközelítő eredményekre, mert az újabb berendezések gazdaságos tervezése ezek nélkül el sem képzelhető. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a berendezés megépítéséhez és a kísérlet végrehajtásához hozzájárultak, valamint Zalán Béla oki. gépészmérnök kartársnak, aki a kísérleti berendezés tervezése és a kísérlet beindítása során nagy segítséget nyújtott. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy egy gazdaságos üzemű szállítóberendezés létesüljön és hazánkban is meginduljon a hidraulikus anyagszállítás szélesebb körű fejlődése. IRODALOM 1. V. Nagy Imre: A vízöblítéses eljárás alkalmazása a Szovjetunióban. Mélyépítéstudományi Szemle. 1959. I. 11. 2. Kozák Miklós: Zagyvezetékek hidraulikai ellenállásának közelítő számítása. Hidrológiai Közlöny. 1961. 2. 3. Pásztor Dezső—Szivák Attila : A hidraulikus szállítás számítási módszerei. Vízügyi Közlemények. 1961. 4. 4. Carevszkij A. M. : Gidromechanizáeia meliorativnüch. rabot. Moszkva. 1956. 5. Jufin A. P. : Utocsnenie metodiki raszcsata gidrotransporta adnaradnogo grimat po sztelnim garizontalnim trubam. J. A. N. Sz. Sz. Sz. R. Moszkva, 1959. 6. Oibert, R. : Keverékek hidraulikus szállítása ós áramoltatása csővezetékben. Annales des ponts et chaussées 1960. 3.—1960. 4. 7. Prenyicsuj I.—Trajnisz V. : Gidrotransport Kuszkevego ugla v plaszticsne vjazkom ugelnem slame. Ugd. Moszkva. 1960. VII. 8. Levin Paul: Pumping coal refuse. Minig Congress Journal. Washington. 1958. július. 9. Führböter, A. : Über die Förderung von SandWasser-Gemischen in Rohrleitungen. FranziusInstitut der Technischen Hoehshule in Hannover. 1961. 10. Evilevics, A. Z. : llancset i proektirovanie ilopseveder. Moszkva. 1959. 11. Magill, G. A. : Hydraulic Transport of Coal. Colliery Quardien. 1956. nov. 12. Jufin, A. P. : Ovizsnie glinjasztük gidroszmenej po trubam. J. A. N. Sz. Sz. Sz. R. Moszkva. 1959. 13. Gorjunov, Sz. I. : Szposzeb priblizsenovo raszcsata naparnago gidrotranszporta neszvjeznik gruntov trudi. VNIIG. 1959. Versuchc zur Untcrsiichung einigcr hydraulischen Fragen der hydraulischen Materialbel'örderung A. Szivák—D. Pásztor Nach unserer Annahme sollte das taube G estein mit einer Körnung gemáss Abb. 1 auf hydraulisehem Weg zur Ablagerungsstátte befördert werden. Aus den bekannteren Berechnungsverfahren (Tabelle 3) erhielten wir keine eindeutig annehmbaren Ergebnisse (Tabelle 1—2, Abb. 2), deshalb wollten wir mit Hilfe der in Abb. 3 schematisch dargestellten Versuchseinrichtung das der Natúr am náchsten stehende Berechnungsverfahren ermitteln. Im Laufe des Versuchs waren wir bestrebt, den Verlauf der Reibungsverluste, beziehungsweise den Bereich der Grenzgeschwindigkeiten des Materialtransports in Abhángigkeit von der Schlammkonzentration, von der Körnung der Feststoff-Fraktion beziehungsweise vom Durchmesser der Rohrleitung zu bestimmen. Die im Verlauf des Versuchs erhaltenen hydraulischen Kenngrössen sind in Abb. 4—10 dargestellt. Zur Wertung unserer Ergebnisse sei erwáhnt, dass Messöffnungen mit Kreisring- und Segmentquerschnitt gute (durch Eichung geprüfte) Ergebnisse lieferten, ihre Fehlergrenze lag bei ungefáhr 8—10%. Bei der Messung der Reibungsverluste zeigte sich für 150 mm lichte Rohre eine Lángé von 30 m für ausreichend, wáhrend bei Rohren mit 250—300 mm Durchmesser eine lángere Leitungsstrecke günstigere Ergebnisse geliefert hatte. Die zu den Versuchsreihen gehörigen Muster wurden in Gefásse mit 1 Liter Inhalt von jeweils zwei Stellen entnommen. Als Folge der richtigen Wahl der Entnahmestellen erhielten wir aus den Mustern richtige Ergebnisse. Aus einem Vergleich der gemessenen Reibungsverluste, die in Abb. 11—13 dargestellt sind, zogen wir die Folgerung, dass im Falle eines derartig feinkörnigen Materials die Verfahren von Durand und Jufin annehmbáre Ergebnisse liefern. In unserem Fali habén wir das Verfahren von Jufin der Bemessung zu Grundé gelegt, und zwar mit Rücksicht auf die durch diese Methode gewáhrleistete Sicherheit. Für die Grenzgeschwindigkeiten des Materialtransports erhielten wir keine genauere Ergebnisse, lediglich ein Anwendungsbereich wurde ermittelt. Experimentál Invcstigation into Somé Problems of Hydraulic Material Conveyance By A. Szivák and D. Pásztor The problem to be solved was the hydraulic conveyance of the refuse material háving a partiele size distribution according to Fig. 1 to a given storage. The ! more familiar calculation methods (Table 3) failed to yield positively consistent results (Tables 1 and 2, Fig. 3), therefore it was decided to use the experimentál equiment shown in Fig. 3 for determining the calculation method in closest agreement with actual conditions. The aim of these experiments was to determine friction losses and the rangé of conveyance limit velocities in terms of the slurry coneentration, the particlde size distribution of the solid phase and the pipeline diameter. The hydraulic parameters obtained by these experiments are represented in Figs. 4 to 10. For evaluating the results it should be mentioned that the annular and segmental measuring orifices yielded fair results (checked against measured volumes) which had an average error of about 8 to 10 per cent. For measuring friction losses in a 150 mm diameter pipe a length of 30 m was found to be satisfactory, while with pipe diameters ranging from 250 to 300 mm a longer pipe section would yield more reliable results. The samples corresponding to the series óf measurements were taken by 1 litre samplers, in each case from two points. Thanks to the correct seleetion of sampling points, the samples yielded correct results. From the comparison of observed friction losses -— shown in Figs. 11 to 13 — it could be inférred that the conditions under which a similarly fine grained material is conveyed are adequately allowed for by the calculation methods of Durand and Jufin. In the case under consideration the method of Jufin has been adópted for dimensioning beeause of its inherent safety features. No accurate results have been attained for the limit conveyance velocities; only the practical rangé has been established.