Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Szivák Attila–Pásztor Dezső: A hidraulikus anyagszállítás néhány hidraulikai kérdésének kísérleti vizsgálata

Szivák—Pásztor: A hidraulikus anyagszállítás Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 151 Homok Homokliszt 7. ábra 1 9 S 7 í í « 1 0,19 e 7 6 s <• • 0,02 V \ V 1 n \ \\ \ © M i i erei nb (D i i erei 44-52 \xL S I © 44-52 \ « V KIS ^ M " 61 © 80- 99\ ^ M " 61 © 80- 99\ ÍV ( 5. át ró hoz) & W\ NjK \ 9- ábra Méréssorozat: © 1- S © 20- 30 (J) m-m © 166-165, © 172-180 ® 238-255 1S S ^ & 6 * 3 2 0,1SS 7 í í í 3 0,02 ' Szerncseátmérö, [logDmm] 7—8. ábra. Az 5., ill. 6. ábrához tartozó szemcseeloszlási görbék Abb. 7—8. Mischungskurven zu Abb. 5 bzw. 6 Figs. 7—8. Particle-size distribution curves to Figs. 5 and 6 szemcseeloszlását is megadjuk (ábrázoljuk a vett minták középértékét). A 4. ábra az 0 150 mm-es csővezetéken végzett néhány méréssorozatra, az 5—8. ábrálc az 0 250 mm-es, míg a 9—10. ábrák az 0 300 mm-es csővezeték méréssorozataira vonatkoznak.* 4. Az eredmények értékelése A végzett kísérleti munka elsődleges célja az volt, hogy a számítási módszerek közül kiválaszszuk azt, amely a legmegbízhatóbb hidraulikai jellemzőket szolgáltatja. Arra, hogy méréseink alapján új számítási eljárást dolgozzunk ki, nem gondoltunk, azért kísérleti munkánkat és berendezésünket nem olyan igények kielégítésére állítottuk össze. 4.1. A mérőberendezés működésére vonatkozó tapasztalatok A mérések kezdetén nehézséget jelentett az, hogy a differenciálmanométerekhez csatlakozó gumitömlőbe légtelenítések alkalmával, vagy kismértékű szivárgás következtében zagy került, ami a műszert igen sok esetben átmenetileg használhatatlanná tette. Ezen gumimembrán beépítésével segítettünk (3. ábra). A beépített tapogató és mintavevő csövek, amelyek alapján a csőkeresztmetszetbeli sebesség és töménységeloszlást határoztuk meg, gyakran eldugultak és amikor működtek sem adtak valószerű értékeket. Ez utóbbi — szerintünk — annak a következménye, hogy a mintavevőcső átmérőjét és ellenállását nem helyesen választottuk meg. Ahhoz, hogy a minta töménysége a cső megfelelő helyén levő töménységgel megegyezzék, szükséges, hogy az áramlási sebességek a mintavevő csőben és a szállító vezetékszakaszban azonosak legyenek. Feltevésünk szerint, ha a mintavevő csőben nagyobb a sebesség, akkor a kisebb tömény* A 4., 9. és 10. ábrákhoz tartozó méréssorozatok szemcseeloszlási görbéit külön nem közöljük, kb. megegyeznek a 7. és 8. ábrán bemutatottakkal. 9—10. ábra. Az 0 300 mmes csővezetékben mért súrlódási veszteségek Abb. 9—10. In einer Rohrleitung von 300 mm Durchmesser gemessene Reibungsverluste Figs. 9—10. Friction losses measured in the 300 mm dia. pipeline © ® © © Zagy fajsúlya: ÍTlc/y) m 1,2* 1,25 1,2b 9. ábra Méréssorozat 80-39 304 -311, 44-52 53-62 Zagy fajsúlya: (fujni 1,18 1,18 1.14 1.15 1,19 10. ábra Méréssorozat: 20- 30 146-158 179-189 238-255 155 - 165