Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Szivák Attila–Pásztor Dezső: A hidraulikus anyagszállítás néhány hidraulikai kérdésének kísérleti vizsgálata

152 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Szivák—Pásztor: A hidraulikus anyagszállítás ségű helyekről is odairányul az áramlás és a minta hígabb lesz a valóságnál, míg ha a mintavevő csőben kisebb a sebesség, akkor a szilárd részek tehetetlenségüknél fogva nagyobb mértékben kerülnek a mintavevőbe mint a víz és így a minta sűrűbb lesz. Ezért a mintavevőcső végére gumicsövet húztunk, amit szorítóval láttunk el azért, hogy a kivett minta mennyisége szabályozható legyen. Ez sem volt tökéletes. A szorítóból kiindulva lerakódások keletkeztek, amelyek végül az egész mintavevő eltömődéséliez vezettek. így a berendezés csupán arra volt alkalmas, hogy segítségével a csővezeték aljában keletkezett lerakódás vastagságát érzékelhettük. A hozam mérésére szolgáló lcörgyűriís és szegmens mérőperemek jól beváltai:. A szegmens mérőperem állandóit a körgyűrűs mérőperem által mért vízmennyiség ismeretében állapítottuk meg. A mérők tervezésénél ugyanis abból a feltevésből indultunk ki, hogy a tisztavízre kalibrált mérők zagymérésre is alkalmasak. A kísérlet alatt több ízben ellenőriztük a mérők állandóit zagyszállítás közben köbözéssel. A mérők és a köbözés eredményei közötti eltérés max. 8—10% volt. A két mérő által szolgáltatott párhuzamos adatok %-os hibájából felraktuk az eloszlás gyakoriságának haranggörbéjét és statikainyomatéki módszerrel meghatároztuk a középhibát. Ez például a 250 mm 0-jű csővezeték esetében 2,95% volt. Az utóbbi időben az irodalomban több helyen találunk arra utalást, hogy a venturi elven működő, vízre kalibrált mérők zagyra kevésbé alkalmasak. Az eltérések nagyságrendjére — ami véleményünk szerint valószínűleg 10% alatt van — azonban nem találtunk adatot. A kísérlet előkészítése során számítottunk arra, hogy a mérők állandói a kopás következtében változnak. Ezt a változást a kísérletek közbeni köbözéssel nem tudtuk kimutatni, tehát a változás nagysága a hibahatárunkon belül lehetett. Ezt igazolta az is, hogy a kísérletünk befejezése után megvizsgált mérőkön jelentős kopást nem észleltünk. A súrlódási veszteségeket egymástól 30 m-re elhelyezett kivezető nyílásokra szerelt differenciálmanométerrel mértük. A nyomáskülönbségek nagyságrendjéhez igyekeztünk igazodni azáltal, hogy a differenciálmanométerhez többféle fajsúlyú folyadékot használtunk, 'tapasztalatunk szerint a 30 m távolság az 0 150 mm-es csőnél megfelelő, míg a nagyobb átmérőjű csöveknél rövid volt. Ez a 11—13. ábrára tekintve világosan látszik. Az 0 150-es vezetékben mért adatok sokkal szabályosabban helyezkednek el, az 0 250-es, vagy az 0 300-as vezeték adatainál. További tapasztalatunk volt, hogy a zagy a szivattyúk tömszelencéjét hamar tönkretette. Gyakran előfordult, hogy a szivattyú a tömszelencsén keresztül levegőt szívott be. A levegő a csőbe, majd a manométerbe kerülve időnként azokat teljesen szabálytalanul működtette. Ez ellen a jelenség ellen igen gyakori tömítéscserével és a nyomócsövek kiszellőztetésével segítettünk. Megjegyezzük, hogy a kísérletünkhöz résvíztömítést azért nem alkalmaztunk, mert a résvíz a cirkuláltatott zagyot túlságosan felhígította volna. A zagy töménységét 1 literes köbözőedénybe vett minták fajsúlya alapján határoztuk meg. Ez az eljárás általában nem tekinthető megbízJet: Méréssorozat: lágy fajsúlya fa, 315-321 1,24 286 - 303 1,76 114-131 1,20 100-112 1,22 266 - 281 1,13 186-118 1,09 190- 201 1,13 222 - 231 1,00 layy/' JeI Méréssorozat Zagy fajsúlya (%„)•• llóbro Habra 44 - 45 •53- 62 80- SS 114 - 132 304 - 314 1- 3 238 - 255 20- 30 141 - 154 133 - 140 256 - 265 202 -221 125 1,26 1,24 1,20 1,20 1,15 1.15 1,18 1.16 1,11 1,11 1,00 "ÍN 1 / • S; 1 > 1 p> y „ifit

1 s/ -á ej / •/w 1

0 o • f sr © ®„

c a* e s $31 V • . o XN Szén 'tésiset esség, v' [m\ 's'J 1 2 c 4 5 7 8 Jel: Méréssorozat Zagy fajsúlya (r

m) 0 20- 30 1,18 141 -154 1,18 O 179 - 189 1,1 { 238 - 255 Í15 • 205 - 221 1,00 C 301, - 314 1,24 80- 99 1,24 44- 52 1,25 ü 53- 62 1,26 13. ábra 11—13. ábra. A mért súrlódási veszteség összehasonlítása a számítási módszerekkel Abb. 11—13. Vergleich der gemessenen Werte des Reibungsverlustes mit den einzelnen Berechnungsmethoden Figs. 11 to 13. Comparison of measured friction losses with those calculated by different methods