Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Szivák Attila–Pásztor Dezső: A hidraulikus anyagszállítás néhány hidraulikai kérdésének kísérleti vizsgálata

\ 150 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Szivák—Pásztor: A hidraulikus anyagszállítás böző kialakítású mérővel határoztuk meg. Az egyik koncentrikus szűkítésű mérőperem volt. Ennél számoltunk azzal, hogy a töményebb, vagy a cső fenekén csúszó zagy esetén hibás eredményeket ad, ezért a másikat az ún. szegmensmérőt felső, vízszintes élű küszöbbel láttuk el, azért, hogy a lerakódás a mérést nagymértékben ne befolyásolja. A mérők működésének ellenőrzése, ill, az állandóinak megállapítása köbözéssel történt. Erre a célra a tartalék keverőtartályt használtuk fel. A nyomáskülönbségek meghatározására differencialmanométert használtunk. A differenciálmanométereket és a mérőhelyeket vászonbetétes gumitömlővel kapcsoltuk össze. A differenciálmanométerhez higanyt és acetiléntetrabromidot használtunk. A manométereket, illetve a gumitömlőt tiszta vízzel töltöttük meg. A tömlők és a zagyvezetékek csatlakozásához — ahol a tiszta víz és a zagy találkozik — különleges üvegcsöveket szerkesztettünk azért, hogy a gumitömlőkben való keveredést, illetve a tömlő eldugulását megakadályozzuk. Az üvegcsőbe gumihártyát (membránt) helyeztünk. Minden ilyen csatlakozásnál az ürítési, ill. légtelenítési lehetőségekről is gondoskodtunk (3. ábra). A csővezeték hosszának közepén tömszelencével ellátott 10 mm 0-jű tapogató és mintavevő csövet helyeztünk el azért, hogy kísérlet közben a eső egy keresztmetszete függőleges tengelyének bármely pontjából zagymintát vehessünk. Ezenkívül ezzel szándékoztuk a vezetékben történő ülepedést, ill. a lerakódás mértékét meghatározni. A mintavevő kialakításánál ügyeltünk arra, hogy a csővezetékben az áramlást csak a lehető legkisebb mértékben zavarjuk. A zagy töménységének és szemcseeloszlásának ellenőrzése végett egyéb mintavételi lehetőségről is gondoskodtunk) mintát vettünk a keverőtartályba való beömlésnél, illetve a szivattyúk után. E két mintával kívántuk egyrészt a mintavételi hiba lehetőségét csökkenteni, másrészt a lerakódás mértékét a csőben rögzíteni. Mérésenként egy-egy literes mintát vettünk. A vétel módját és mennyiségét azért tartjuk megfelelőnek, mert a keverőtartályba való beömlós előtt a zagyvezeték függőleges, illetve ferde, tehát ha osztályozódás volt is a vízszintes csővezetékben, a beömlós előtt az már megszűnt. A szivattyúk utáni mintavétel helyénél pedig még a zagy a szivattyúk, a csőkanyarok és a csőösszekötések következtében nem is osztályozódhatott. A tartaléktartályban állítottuk elő a tartalékzagyot és ebben köböztünk. 15 tartály a rendszer üzemében nem vett részt, a szivattyúkhoz való kapcsolási lehetősége a zagynak csak a keverőtartályba való átszállítását tette lehetővé. A tartályokba sűrített levegőt vezettünk, mert az üzeminduláshoz a tartályban leülepedett szilárd részt sűrített levegővel kevertük fel. A zagy folyékony fázisának a nagyüzemben várható összetételű folyadékot alkalmaztunk, de gondoskodtunk arról, hogy a tartályok a vízhálózatról tisztavízzel is feltölthetők legyenek. Ez egyrészt a csővezetékek súrlódási veszteségeinek tisztavízzel történő megállapítása, másrészt a csövek tisztítása céljából volt kívánatos. 3. A kísérleti eredmények A 45 méréssorozat mindegyikéhez 15—25 mérési pont tartozik. A kísérleti adatokat ábrázolva, az egyes méréssorozathoz tartozó minták © © © O) Szállítási sebesség, vfm^s] Zagy fajsúlya: Méréssorozat: (hm) 1,20 1,22 1,26 1,18 i ábra 116-132 100 - 112 286 - 303 315-321 © © © © Zagy fajsúlya: Méréssorozat: (hagy) 1.25 1.26 1,24 1,20 5. ábra 44-52 53-62 80 -99 114-/32 o A (Tiagy) 1,15 1- 9 , 1,18 20- 30 1,18 141-154 1,19 155-165 1,14 172 180 1,15 '236 E ábra 4—6. ábra. A csővezetékben mért súrlódási veszteségek Abb. 4—6. In der Bohrleitung gemessene Reibungsverluste Figs. 4 to 6. Friction losses measured in the pipeline