Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
2. szám - Dr. Rónai András: A talajmechanikai vizsgálatok felhasználása a földtani térképezésben
136 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dr. Rónai A.: A talajmechanikai vizsgálatok ALFÖLDI LOSZOK ES LÖSZ ISZAPOK N Fúrás helye, sorszáma, Adria feletti magassága Plasztikus határ, Folyási határ, Plasztikus index Víztartalom % Cegléd 18. 99,0 mAf Kaba 244. 88,5mA.f. _ Hajdúszoboszló W . , gOJmA.f talajvíz • 20 30 w so $a n io m AGYAGOS LÖSI FELES EGEK [b] Fúrás helye, sorszáma Adria feletti magassága HojdúböszörményJ7 91,0 m A. f Plasztikus határ, Folyási határ Plasztikus index Víztartalom'/. JásiGpálid 22. u„ o í_ . ,93,7mAf 12,S talajvíz 1 W 70 30 V 50 SO W I • í m SZIKES ES T02EGES AGYAGOK [c] Fúrás helye, sorszáma, Hortobagy.Szeklapos 88,imA f Plasztikus határ;Folyási határ Plasztikus index Viztortalom'í !0 30 IC 50 SO 70 10 M Nagyivón 77 87,5mA.f Balmazüji/áros 42. 93,0 mA.f. Füzesgyarmat 23 81,1 mA.f. A3,3talajviz 1 MASYAR/Í7AF A sraffozottoszlopok a plasztikus index értékétmutotják;baloldalihatárvonalukaplasztikushatBr tajoliboldolialolyási határ %-á 5. ábra. Löszeredetü anyagok plasztikussági vizsgálatának eredményei 0uz. 5. Pe3yAbtnambi uccAedoeamiü nAacmumocmu Aeccoeudnbix zpynmoe [a] : Hn3MeHHOCTHbie Jieccbi H ajuieBpHTbi ; [b] : jieccoBHBHbie rpyHTbi ; [c] : cojiOHueBaTbie u Topt|)flHbie rpyHTbi Abb. 5. Ergebnisse der Plastizitátsuntersuchung von Materialien mit Löss-Ursprung [a] Lösse und Löss-Schlarame aus der Tiefebene ; [b] : Tonige Lössarten ; [c] : sodaische und torfige Tonböden ezek a talajszintek tovább követhetők akkor is, ha ezeknek a pár deciméteres vastagságú szinteknek a megemlítését a rétegleírás elhanyagolta. Ugyanígy elvezet a felszínalatti szikesedés vagy tőzegesedés elterjedésének nyomozásához is a plasztikus ábrák részletesebb tanulmányozása. Természetesen ismerni kell a plasztikussági vizsgálatok megbízhatóságának határait is, a különböző laboratóriumok elemzési eredményeinek öszszehasonlításánál adódható eltéréseket. Azonban nagyszámú elemzés és vizsgálati anyag birtokában — és az alföldi, néha elég jó területi eloszlású, feldolgozott fúrások száma tízezres nagyságrendű — az értékelés megbízható lehet. Az anyagvizsgálati eredményeknek ábrázolási módja a jó kiértékelés szempontjából nem kis jelentőségű. A szemcsevizsgálati eredményeknek különböző logaritmikus beosztású alapokon integrálgörbékkel való ábrázolása mind a földtani, mind a mérnöki irodalomban elterjedt. Ritkábban használjuk a gyakorisági görbéket, bár finom különbségek kifejezésére és összehasonlításokra alkalmasok. A plasztikus vizsgálati eredmények bevett ábrázolásának az az előnye, hogy az agyagos üledékek plasztikussági változásait a fúráson vagy feltáráson végig a mélységgel haladva folyamatosan követni tudjuk. így nemcsak az egymást követő rétegek anyagi tulajdonságairól kapunk tájékoztatást, hanem a változások tendenciájáról, szakaszairól is. Földtani szempontból ez igen fontos, mert az üledékképződós menetére és esetleg körülményeire ad felvilágosítást. Nehézségbe ütközik az olyan fúrási rétegsor vizsgálati adatainak folyamatos ábrázolása, ahol agyag- és homokrétegek váltalkoznak és ahol plasztikus és szemcsevizgálatok váltják egymást. A szemcsegörbék és a plasztikussági ábrák között nincs kapcsolat. A szemcsegörbén az agyag- és iszapfrakció jelentős súlyaránya plasztikusságot jelent, de nem mindig arányosat az agyagfrakció súlyával, mert a plasztikusságnak a finom szemcsék aránya csak egyilc tényezője. A 6. ábrán a kétféle, párhuzamosan végzett ábrázolás alapján a fúrások anyagáról folyamatos
