Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: A talajmechanikai vizsgálatok felhasználása a földtani térképezésben

Dr. Rónai A.: A talajmechanikai vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 135 A L L 0 V /1 / U L ED E K E K EOLYOVIII 0 NT ES AGYAG, ONTESISIAP M ' fbj LEJTÓ Fúrás helye, sorszáma, Adria feletti magassága Besenyszog 1 & . , 89,0 mAf talajvíz Mezőtúr ? 86,5 mA.f Karcag Csatorna I 86,4 mA.f Plasztikus határ,folyási határ Plasztikus index viztartobml to za 30 to sa 10 70 no 90% C r Fúrás helye, sorszáma, liszoluc Sarkad psz 1045mAf Túrkeve mozi t 86,9 mAf Szolnok Sógvári-ul. 88,9 mAf Hernádnémeti 736. mo mAf Plasztikus határ, Folyási határ Plasztikus index Víztartalom7, wjrsmrsrwwwm i

1 A G [cj Y A G 0 K j, Fúrás helye, sorszáma, : Adria feletti magassága Plasztikus határ,Folyási halár Plasztikus index VíztartalomZ MASrmW A sraffozott oszlopok a plasztikus index értéhet mutatják; baloldalihatárvonalak a plasztikus határ, a jobboldaliá folyásihatár %át fejezi ki. 4. ábra. Különféle földtani eredetű agyagok plasztikussági vizsgálatának eredményei <t>m. 4. Pe3yAbtnambi uccAedoeanuű no nviacmuHHOcmu ZAUH, UMewufux pa3AuiHoe eeoAoeuiecKoe npoucxoMcdenue [a]: 03epHbie OTJIOWCHHH ; [b]: pemaa, aJi^ioBHa^bHaa rjiHHa, ajuieBpHT ; [c]: ae^ioBMajibHbie iviHHbi Abb. 4. Ergebnisse der Plastizitátsuntersucliung von Tonböden verschiedenen geologisehen Urpsrungs : [a] : Stilíwasser-Sedi mente, [b] : Flussterasseníehm, Terassenschlamm ; [c] Gehangeton eredetükről mondottakból következik. Egyes agyagos szintek kiugró plasztikus értéke valószínűleg nemcsak képződményváltozással, hanem talajosodással is magyarázható. A talajosodás okozta változások még szembetűnőbbek a löszanyagok ábráin (5. ábra). Többfelé folytatott vizsgálatok azt mutatták, hogy löszterületeken a rétegsorban mutatkozó szembetűnő plaszticitást változások fossilis talajszintekre, esetleg eltemetett szikes rétegekre mutatnak. A talajosodás folyamatával a rétegek vízfelvevőképessége megnő. Az anyakőzet fizikai málláson, aprózódáson megy keresztül, humuszsavakban, növényi rostokban, szerves anyagokban gazdagodik. Ez idézi elő a nagyobb vízfel vevőképességet. Hasonló a hatása a plasztikus vizsgálati eredmények szempontjából a réteg szikesedésének, de más okból. Itt az erős sótöménység kémiai hatása okozza azt, hogy a plasztikus állapot csak hosszabb idő múlva, nagyobb mennyiségű víz adagolása esetén áll elő. Megnövelik a folyási határ értékét a tőzeges, kotus rétegek is. Ezek az értéknövekedések mindig kiugró változásokkal járnak az ábrán, a plasztikus értékek ábrázolásának módja igen alkalmas felderítésükre. Az eltemetett, fosszüis talajszinteknek kikutatása a földtani megismerés szempontjából igen fontos. A feltöltődő alföldi területeken az üledékképződés időszakaszainak felderítésénél az eltemetett talajszintek igen nagy szerepet játszanak. A folyóvízi üledéklerakás természetének megfelelően ugyanazon időben ugyanolyan körülmények között egymás mellé és egymás fölé eltérő szemcsenagyságú üledékek kerülhetnek. A rétegsor szemcsenagyság összetételbeli különbségei nem jelentik szükségképpen az üledékképződés körülményeinek megváltozását. A nagy klímaváltozások és kéregmozgások kétségtelenül jelentkeznek hatásaikkal a feltöltődő terület üledékeinek szemcsenagysági megváltozásában is, de nem lehet minden esetben a változásból a földtani körülmények megváltozására következtetni. Éppen ezért fontosak az eltemetett talajszintek, mert alkalmasak arra, hogy általuk az üledéklerakódás szakaszait egymástól elválasszuk s ennek révén a terület paleogeografiai fejlődését a földtörténet legfrissebb szakaszaiban felderítsük. Ott, ahol néhány földtani fúrás az eltemetett egy-két talajszint helyzetét feltárta, a nem földtani, hanem talajmechanikai, építkezési fúrások plasztikus vizsgálati adataiból