Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Kassai Ferenc–Filó András: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás

128 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dr. Kassai—Filó: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás lerakódásokat mutatott. A kút kitisztításakor a tömszelence tetején egy 2 • méretű lábszelepet találtak, melyre a homok és a korróziós kiválás lerakódott. 1962 júniusában a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat felkérésére a berendezéssel kísérletet végeztünk az Elektromos Művek Latorca utcai sporttelepe hévizes kútjában. A víz hőfoka 41 C° volt, a béléscső mérete 241 mm 18 m-ig, azon alul a fúrólyuk csővezetlen volt. A kutat az FTI vizsgálata alapján a CSÉV javította és a béléscső kicserélése közben a régi rendkívül korrodált béléscső elszakadt. Az elszakadt béléscső mentése nem sikerült, megkísérelték elfúrni, azonban 57 m-nél tovább az elfúrószerszámmal sem jutottak. Televíziós berendezéssel a kút faláról, valamint talpáról, rendkívül jó képet kaptunk.(A víz teljesen tiszta volt, +0.18 m-en mért kifolyóvíz kb. 400 l/perc.) A kúttalpról készült felvételen ('•]. kép) igen jól látszik a talpon elhelyezkedő kőzettörmelék. Az első üzemi kísérletek után az a tapasztalat, hogy a kutak többségének vize bizonyos mélységen túl nem teljesen tiszta. A vízből kiváló vasoxid, továbbá a szonda leengedése közben a béléscső faláról leváló lebegő korrodált szemcsék átlátszatlanná teszik a vizet és e miatt a kép vagy gyenge minőségű, vagy teljesen lehetetlenné teszi a látást. A kísérletek tanulságai alapján laboratóriumi kísérleteket végeztünk annak érdekében. hogy a zavaros vízben is megfelelő képet nyerhessünk. Elsősorban a tiszta vízzel töltött előtéthengerekkel kísérleteztünk. Az előtéthenger — bár az enyhe fénytörés következtében a megvilágítást adó izzó képe visszaverődve halványan látszik a képben, azonban ez a gyenge reflektált kép nem zavarja különösebben a látást (4. kép). Az előtétek alkalmazásával még erősen zavaros vízben is jó kép nyerhető a tárgy felső síkjáról. Az a törekvés, hogy a kamera figyelőablaka és a tárgy közötti zavaros vizet kiszorítsuk, más lehetőségeket és módszereket is felvetett, ezeket a lehetőségeket azonban még tovább kell vizsgálnunk. Bár csak a kezdeti lépéseket tettük meg az ipari televízió alkalmazása terén, de az eddigi eredmények is arra kell ösztönözzenek, hogy ilyen irányú vizsgálatok minden szempontból a haladást szolgálják. Számos megoldásra váró fontos probléma van még előttünk, amelyek közül talán a fúrástechnikai problémák a legnehezebbek. A különböző szakterületekkel történő együttműködés alapján reméljük, hogy a kitűzött célt elérjük és az adatszolgáltatás megbízhatóságát és tökéletesítését, a közvetlen látás és az azonnali adatnyerés, az egyes érdekes részek alapos tanulmányozásával nagyban növeljük. A vizsgálatok kiterjesztése és a képminőség javítása alapján a fúrásoknál jelentkező bizonytalanságok valószínűleg megszüntethetők, tehát az ipari televízió hasznos és nagy megtakarításokat eredményező berendezése lehet népgazdaságunknak. IRODALOM [1] L'examen des forages par télévision. La Génié Civil. 1959. X. 2. kép. A győrszemerei kirendeltség kútjában észlelt szennyeződés Bild 2. Die im Brunnen der Zweigstelle von Györszemere beobachtete Verunreinigung III. 2. Pollution observed in the well of the Station at Györszemere 4. kép. A szűröcsö felülről nézve tiszta vízben Bild 4. Das Filterrohr in reinem Wasser vom oben gesehen III. 4. Screen in clear water seen from above 3. kép. Az Elektromos Müvek hévizes kútja talpán levő kisceUi agyagtörmelékröl készült felvétel Bild 3. Aufnahme von Tonschutt auf Sohle des Thermalbrunnens Elektromos Pálya III. 3. Clay detritus on the sole of the thermal well of the Elektromos Pálya