Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Kassai Ferenc–Filó András: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás

Dr. Kassai—Filó: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás . Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 127 biztosít. Az objektív látószöge 52°, a mélységélesség pedig a kamera kémlelőnyílásának külső szélétől néhány méter távolságig terjed. A vidikon típusú, 135 rezisztron jelzésű képfelvevőeső átmérője 13,5 mm, hossza 90 mm. A hasznos képsík 7,5 mm átmérőjű. A fúrólyuk megvizsgálandó szakaszát 24 izzólámpa világítja meg. Az izzókat a kémlelőlyuk alsó és felső részén helyezték el s a vezérlő asztalról külön-külön szabályozhatók, illetve kapcsolhatók. Ilymódon az árnyékhatások felhasználásával a lyukfalról yJasztikus kép is készíthető. A cikk befejező része megállapítja, hogy ,,az új televíziós szonda alkalmazása már a kezdeti kísérleti idő eltelte után a bányászat és az altalaj kutatás fontos segédeszközévé vált. Egyelőre ez a készülék csak 400 m-ig terjedő mélységig és főképpen az említett munkaterületeken alkalmazható (rétegek, csapása, dőlése, hasadékok, vetődések). Feltehető, hogy a továbbfejlesztés révén alig néhány esztendőn belül már a mélyfúrásban is sokrétűen alkalmazhatóvá válik. Énnek során nemcsak a kérdés geológiai, hanem különösen a fúrás- és termeléstechnikai területére gondolunk, pl. mentési munkálatok során való alkalmazására, perforálások megvizsgálásakor, olajkutak hozzáfolyásának vizsgálatakor, csövezések korrózióvédelmi ellenőrzésekor stb. való felhasználására. Természetesen addig még bonyolult problémákat kell megoldani, de az ismertetett szondával megtettük a döntő lépést ezen a területen." 4. A televíziós szondák alkalmazási területének újabb kiterjesztéséről számol be a Glückauf 1961. október 21. száma, Dr. Ottó Gerhardt: „Erprobung einer beweglichen Schlagwettergeschützen Fernseheinrichtung für enge Bohrlöcher" c. cikkében. A sújtólégbiztos fúrószonda kifejlesztésének indítéka az Ibak, Helmut Hunger, Kiel vállalat és a Kőszénbányák Egyesületének Bányaszellőztetés Kutatási színhelye részéről a gázömlés pontos előrejelzésének hiánya volt. Az alkalmazott szonda külső átmérője 58 mm. A szondát a kábel mellett egy 8 mm átmérőjű, 1000 kg teherbírású drótkötélre függesztik (biztonsági okokból). A kamera objektívje Kern— Switár rendszerű 1 : 1,5 fényerejű és 12,5 mm gyújtótávolságú. A fúrólyukfal megvilágítását ennél a készüléknél is két izzólámpasor végzi (12 V, 2 W). A berendezés 100 m mélységig használható. A berendezést eddig széntelepek vastagságának, a beágyazott meddő kőzetek vastagságának meghatározására alkalmazták sikerrel, a telepek műrevalóságának eldöntése céljából. A berendezés elkészítésének költsége 46 000 DM volt. A rendelkezésünkre álló irodalomban közöltekkel összehasonlítva a hazai kezdeményezést megállapíthatjuk, hogy helyes és időszerű volt az ipari televíziónak mélyfúrásokban történő alkalmazási gon dolatát felvetni, a megvalósítás érdekében erőfeszítéseket tenni. A fúrólyukban végzett kísérleti eredményeink Az eddig végzett kísérleteinket időrendi sorrendben az alábbiakban ismertetjük. Az ipari televízió első üzemi próbája a Mélyfúrási Szerszámgyártó és Gépjavító Vállalat területén levő 90 m mély, 165 mm-es csővel bélelt, vízzel felszínig feltöltött próbalyukban történt. A próbát a kamera elé különböző távolságra helyezett korrodált gégecső darabbal végeztük. A kamera elé 10 cm-re helyezett tárgy a 35 m alatti mélységben a víz zavarossága miatt már nem volt megfigyelhető. Ujabb beállítással, a tárgy távolságnak 20 mm-re csökkentésével az erősen zavaros vízben 70 m-ig bocsátottuk a kamerát a fúrólyukba s végig jól értékelhető képet kaptunk (1. kép). Külső munkahelyi kísérleteket végeztünk a berendezéssel néhány kútnál is. így az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat korrózióvédelmi csoportja Tordas község kútját látta el korróziógátló berendezéssel, azonban a mélységi vízmintavevőnek az első tömszelencén történő átvezetése nem sikerült. Lenyomatvevővel nem tudták megállapítani az akadály okát. A televíziós berendezés képe ennél a kútnál sajnos nem volt értékelhető, mert előzőleg a kútban négy napon keresztül rudazat be- ós kiépítési munka folyt, amivel a kút vizét annyira beszennyezték — mint ezt mélységi vízmintavevővel is kimutatták, — hogy a tömszelence tetejének csak homályos körvonala látszott. A berendezést generátorral próbáltuk PorvaCseszneken, azonban a feszültség és a periódusszám leggondosabb beállítása mellett is a képen — eddig még ki nem derített okból — vízszintes irányú 1—2 cm vastag sötét csíkok tették kiértékelhetetlenné a képet. Ezt követően az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat győrszemerei kirendeltsége 68 m-es kútjában végeztünk megfigyelést. A kút béléscsöve 203 mm-es, szűrőcsöve 133 mm, nyugalmi vízszint : —0,4 m. A kamera leengedése közben a csőfalról leváló és a vízben levő szennyeződés erős kavargása volt látható (2. kép), majd a kamera 24 m-ben felült. Tisztavizes előtéttel a kamera ezen a ponton homokszemcséket és egyéb 1. kép. A MÉLYGÉP próbalyukjában vizsgált gégecső Bild 1. Das im Prüfungsbohrloch des Instituts untersuchte Kehlrohr III. 1. Pipe investigaled in the test bore-hole of the Institute