Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Kassai Ferenc–Filó András: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás

Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 122 HIDROGEOLÓGIA A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás DE. KASSAI FEKE3ÍC* a műszaki tudományok kandidátusa és FI LÓ ASDEÁS* A földtani kutatás, a bányászat, a mélyépítés, az ivó- és ipari vízszerzés stb. egyik legelterjedtebb kutatási módszere a mélyfúrás. A mélyfúrással történő feltárásnak, mint mindennemű tudományos és gyakorlati kutatásnak, legfőbb követelménye a minél tökéletesebb adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás pontosságát illetően a külszínen megfigyelhető jelenségek különösebb nehézséget nem okoznak. Más a helyzet azonban a mélyfúrásoknál, amelyeknél a megfigyelés lehetőségei korlátozottak, mert a tula jdonképpeni munkahely több száz méter távolságban van a megfigyelőtől. Mélyfúrás harántolta rétegek települési sorrendjének helyes észlelése a valóságot tükröző geológiai, litológiai, paleontológiái adatszolgáltatás múlhatatlan előfeltétele. A mélyfúrási iparág már eddig is bőségesen alakította ki a helyes észlelés illetve adatszolgáltatás módszereit és eszközeit, mégis a kutatási feladatok sikeres megoldása mind nagyobb követelményeket támaszt ezekkel szemben. Ismeretes, hogy a kőzetek településére és tartalmára vonatkozó adatszolgáltatás eszközei mechanikus, optikai, elektromos, termikus és radioaktív alapelveken épülnek fel. Eme adatszolgáltatási módszerek és eszközök nemcsak a földtani szerkezet helyes megállapítását célozzák, hanem a mélyfúrásokkal, kutakkal kapcsolatos műszaki vonatkozású problémák tisztázását is. Tanulmányunkban az optikai módszeren alapuló hazai berendezést, a vele való kísérleteinket és elért eredményeinket ismertetjük. A mélységi fotográfiának alkalmazását, vagyis a közvetett rálátás és adatnyerés, a fényképészeti úton rögzített furat-állapotok felvételének gondolatát hazánkban először Mazalán Pál bányamérnök vetette fel. Az ő kezdeményezése alapján az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt készített (1955—56) fúrólyukban alkalmazható és mélységi felvételek készítésére alkalmas fúrólyukfényképezőt (1. ábra). A Mélyfúrási Szerszámgyártó és Gépjavító Vállalat Fúrásfejlesztési Osztályán végeztük el laboratóriumi viszonyok között ennek kísérleti próbáit 1957—58-ban. A kísérletek szerint azonban a víznek legcsekélyebb — szabad szemmel nem is érzékelhető — szennyeződése esetén, már igen rossz és életlen felvételeket kaptunk. A fúrólyuk meghatározott szakaszának fényképezése igen nehéz és körülményes, megfelelő minőségű és használható kép készítése hosszú időt vesz igénybe. A kép élesre állítása eléggé nehézkes, hiszen nagyobb mélység esetén a leengedésre szolgáló kábel vagy drótkötél nyúlása még önsúlya következtében is jelentős. A folyamatos fényképezés (filmezés) a csekély furat* Országos Földtani Főigazgatóság, Budapest. 1. ábra. Fúrólyuk-fénylcdpezőgép Abb. 1. Photoapparat für Bohrlöcher Fig. 1. Photographic apparatus for bore-holes móretek miatt rendkívül nehéz. Rá kell mutatni arra is, hogy csak a film előhívása után derül ki a mélységi felvételek használhatósága. A sikertelenség oka legtöbbször nehezen tisztázható. A fúrólyukbani mélységi fényképezést az élesreállítás, a víz szennyezettsége (túloxponálás, alexponálás), a készülék lengése és esetleges rezgése, a rendkívül korlátozott méretek igen hátrányosan befolyásolják. A Mazalán Pál által szerkesztett első ilyen készüléket e hátrányok miatt nem lehetett gyakorlatilag alkalmazni. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a gondolat felvetése időszerű és helyes volt. E helyes gondolatnak a megvalósításával nemcsak a geológusok régi álma „belenézni" a föld belsejébe és közvetlenül látni a rétegsorokat, a kőzetek elhelyezkedését stb., hanem a fúrási szakembereknek régi vágya is megvalósult „megfigyelni" a fúrólyukak belsejét. A vizuális megfigyelés lehetősége ugyanis sok esetben hosszantartó és bizonytalan kimenetelű mentési munkát vagy javítást rövidítene