Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Gábriel András: A talajok vízháztartási tulajdonságainak figyelembevétele az öntözővíz mennyiségének megállapításánál

Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 113 A talajok vízháztartási tulajdonságainak figyelembevétele az öntözővíz mennyiségének megállapításánál DB. GÁBRIEL ANDBÁS* Bevezetés Az öntözővíz mennyiségét megfelelő szabványok állapítják meg. Külön víznormák vannak a felületi és esőszerű öntözés esetére. Ezek egymástól főleg növények, illetve növénycsoportok szerint különböznek. E víznormák ellenére különösen az erősen terjedő esőszerű öntözésnél az üzemek gyakorlatában sok a bizonytalanság, az öntözés időpontja és főleg az öntözővíz mennyisége tekintetében. Ezért a kérdés tisztázására irányuló törekvések termelési szempontból is igen fontosak. A növények az öntözővizet túlnyomórészt a talajon keresztül veszik fel. Öntözéskor pedig a talajnak egy meghatározott felső rétegét a természetes vízbefogadóképesség felső határáig a természetes, vagy szabadföldi vízkapacitásnak [3] megfelelő nedvességi állapotig töltjük fel. Ennek a nedvességi állapotnak %-os értéke talaj féleségenként is igen eltérő, ugyanígy az öntözővíz kedvező mennyisége is,, ezért ennek talajok szerinti megkülönböztetése feltétlenül szükséges. A pontosan egyébként is nehezen adagolható öntözővíz kedvező mennyiségének hiányos ismerete a több szempontból káros túlöntözéshez vezet, vagy a kívánatosnál kevesebb vízzel öntözünk, ami gyakran csekély terméstöbbletet eredményez, s ezért nem gazdaságos. * Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. Földméréstani és Kultúrtechnikai Tanszék. Az öntöző vízmennyiség megállapításának talajtani és biológiai alapjai A következőkben a talajok vízgazdálkodására vonatkozó vizsgálatok alapján talajféleségenként határozzuk meg az öntözővíz mennyiségét. Ezt a talaj nedvességtartalma alapján a hasznos víztartalom és nem — a gyakran szokásos módon —a vízkapacitás %-ában az öntözés kívánatos időpontjának megfelelő talajnedvességi állapotra állapítjuk meg. Ez az alapja az egyszeri öntözéshez tartozó víznorma megállapításának. A talajonként változó öntözővízmennyiség kérdésével a hazai szakirodalom főleg dr. Cselötei L., dr. Fekete Z. és dr. Salamin P. foglalkozott. Dr. Cselötei L. [2] hasonló alapokra támaszkodva állapítja meg az egyes talajokon kiöntözhető víz mennyiségét. Megállapításait inkább a zöldségfélékre vonatkoztatja. Dr. Fekete Z. [5] a különböző kötöttségű talajokon többféle víztartalom esetén alkalmazandó öntözővízmennyiségeket közli. Dr. Salamin P. [13] néhány talajféleségre több növénynél a vegetáció különböző időpontjaiban alkalmazandó öntözővízmennyiségeket is meghatározta. Dr. Hank 0. [6] az öntözés előtti beáztatási próba elvégzését írja le, amelynek segítségével közvetlenül állapíthatjuk meg, hogy mennyi vizet használjunk. Vizsgálódásaink kiindulópontjául dr. Di Gleria J. dr. Salamin P. által közölt adatai [12] és dr. Fekete Z. adatai [6] szolgálnak (1. táblázat). Az általuk a különböző talajokra vonatkozóan közölt holtvíztartalom (HV ) és természetes vízkapacitás (VK), illetve a kettő különbségéből adódó hasznos, azaz a növények által felvehető víztartalom (DV) alapján állapítjuk meg az öntözővíz meny1. táblázat Különböző talajok egyes fizikai tulajdonságai Di Gleria és Fekete adatai alapján TÜÖA. 1. OuauiecKue ceoücmea pa3Hux noie (na ocHoeanuu daHHbix Di Oleria u 0eKeme) Table 1. Physical properties of soils (After Di Gleria and Fekete) Megnevezés Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Nehéz agyag Szik Szerző Hygroszkóposság Hy 2 4 7 10 16 18 * hy 0,5 1,5 2,5 3,5 5,5 6,5 — * * Térfogatsúly 1,7 1,6 1,4 1,5 1,7 2,1 * 1,75 1,6 1,4 1,4 1,6 1,6 — * * Vízkapacitás, VK 20,4 27,2 32,2 40,0 51,0 56,0 * 21 30,4 33,6 40,6 57,6 60,8 — * * Holtvíztart., HV 3,3 6,2 9,5 14,6 26,4 36,7 * 5,3 11,2 12,6 16,8 38,4 44,8 — * * Hasznos víztárolóképesség, DV 17,1 21,0 22,7 25,4 24,6 — 19,3 * 15,7 19,2 21,0 23,8 19,2 16,0 — * * Hézagtérfogat 36,2 40,7 48,1 50,0 54,0 — 58,0 * 33 38 46 46 38 38 — ** Jelölések : * = Di Gleria adatai ** = Fekete adatai Megjegyzés : VK, H V, DV értékek térfogatszázalékok.