Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
2. szám - Dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon. Hozzászólások dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon c. tanulmányához
Hozzászólások Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 95 Hozzászólások dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon c. előadásához Dr. Madas András*: Az Országos Tervhivatal Mezőgazdasági Főosztályának vezetője Népgazdasági terveink megalapozása mind konkrétabban kívánja meg a célkitűzések elérését befolyásoló tényezők figyelembevételét és a bizonytalanságokat okozó tényezők kiküszöbölését. E tényezők között döntő jelentőségű a víz : befolyá-, solja a termelő tevékenység minden fázisát és a társadalom szociális-kulturális igényeinek kielégítését. Jelentősége meghatározza a vízgazdálkodási és népgazdasági tervezés szoros kapcsolatát. A vízgazdálkodási tervezés feladata a természeti tényezők és mesterséges beavatkozások által befolyásolt vízkészlet térbeni és időbeni jellemzőinek meghatározása. A népgazdasági tervezés a társadalom anyagi, szociális és kulturális igényeinek meghatározását, ezek kielégítési módjának, megvalósulási feltételeinek vizsgálatát, a vízgazdálkodási tervezés alapján meghatározott adatok támasztják alá. A kapcsolat szintézisét a vízmérleg adja meg, és ebben tükröződik a vízkészletek és vízigények különös egymásrahatása. A vízkészletek mind fokozottabb igénybevételével ez a hatás növekszik, a két tervezés mind szorosabb összhangját kívánja meg és konkrét értékelése a népgazdaság sok területén a célkitűzések leghatékonyabb megvalósításának mindinkább előfeltételévé válik. A két tervezési terület kapcsolata módszerek tekintetében is könnyen megteremthető : mind a vízkészletek számbavételének mind az igények meghatározásának alapját, jellegéhen azonos, a hidrológiában és a közgazdaságban kiterjedten alkalmazott statisztikai módszerek képezik. Ez nagyban elősegíti a két tervező munka összehangolását és lehetővé teszik kapcsolatának elmélyítését. Stelczer Károly : A Vízgazdálkodási Tudoraányos Kutató Intézet igazgatója A víz az emberiség számára rendkívül fontos alapanyag. Joggal mondhatjuk, hogy nincsen egyetlen egy természeti, vagy gazdasági folyamat sem, amelyben a víz — akár csak mint egy tényező minden történésben — ne játszana döntő szerepet. Ha megváltoztatjuk egy terület természeti vagy gazdasági viszonyait, megbomlik a vízháztartás addigi egyensúlya. Ez a kölcsönhatás egyértelműen meghatározza, hogy a vízgazdálkodás nem különíthető el a gazdasági tevékenység azon területeitől sem, amelyen a vízgazdálkodás által kielégítendő igények jolentkeznek. Ezt a feladatot maradéktalanul csak egy egységes vízgazdálkodás tudja betölteni. Nagyon érdekes, hogy a több államra tagozódó legnagyobb kapitalista ország az USA, hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az összes természeti kincsek közül elsők * A hozzászólás szövegét dr. Madas András távollétében Barna Aladár olvasta fel. között a vízkészleteket vegye állami kezelésbe, éspedig egyetlen központi állami minisztérium fennhatósága alá. Nálunk az egységes vízügyi szolgálat már a népgazdaság állandó fejlődésének segítésére olyan hatalmas feladatokat oldott meg, mint amelyekre Kertai elvtárs előadásában rámutatott: a távlati keretterv, a vízkészletekkel való gazdálkodás bevezetése. A VITUKI elsődleges feladata ezen a téren a vízkészlet feltárása volt. A további feladat az egyes vízvidékek vízkészlet-problémájának nagyító alá vétele. A keretterv elsősorban távlatban határozza meg azokat a népgazdasági tervekkel szorosan összehangolt többcélú létesítményeket, amelyeket a műszaki hatásosság és a gazdasági indokoltság egyaránt megvalósítandónak tart. A vízkészletgazdálkodás egyegy vízfolyáson rendkívül fontos feladatot old meg, azonban valójában csak a napi feladatok ellátására hivatott még akkor is, ha az egész országra egy egyesítés, egy összedolgozás történik. Nem tud aktív lenni, természetesen nem is feladata, hogy figyelembe vegye mindazokat a hatásokat, amelyek mennyiségi és minőségi változásokon kívül a vízgyűjtőn lejátszódnak. A fejlődés üteme elengedhetetlenül megkívánja hogy a kerettervnél kisebb régióra, egy-egy vízvidékre, hidrológiai tájegységre történő vízgazdálkodási terv készüljön. Ebben a „Vízgyűjtők vízgazdálkodása" munkában elsősorban közgazdasági oldalról kell a problémákat megközelíteni. Nyilván országos érdek, hogy minden tájegység, vízvidék a fejlődés optimális fokát érje el, figyelembevéve saját lehetőségeit és korlátait. Ha valamely vidék elmarad a fejlődésben a lehetőségektől, ez az egész ország szempontjából veszteséget jelent. Olyan tervvel kell tehát rendelkeznünk, amely az összes hatások konkrét figyelembevételével, a víznek a legmagasabb műszaki szinten történő hasznosítását foglalja magában. (Optimum-minimum keresés a sok népgazdasági tényező egymásrahatása között.) Az Intézet vízgazdálkodási osztálya e feladatnak a megoldását tűzte ki célul, amikor az évi kutatási tervébe az OVF javaslatára felvette a „Vízgyűjtőink vízgazdálkodása" témát. Elsősorban — két konkrét terület, a Galya és a KaposKoppány-völgy feldolgozása alapján — módszertani kérdések tisztázása és a tematika kidolgozása a cél. Ehhez azonban az eddigiekhez hasonló — vagy még hathatósabb — támogatásra van szükség az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a tervezőintézetek, kutatóintézetek és a vízügyi igazgatóságok részéről. Dr. Oroszlány István : A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docense A mezőgazdaság — ha sokkal kevésbé öntudatosan is — de igen régen foglalkozik a vízgazdálkodással. Hazai éghajlatunkon, a lehulló víz megőrzésére, tárolására, a nedves talaj szárítására, a
