Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
6. szám - Hortobágyi Tibor: Környezeti tényezők hatása a homokos aljazatú balatoni nyíltvíz algaegyütteseinek mennyiségi összetételére
Hortobágyi T.: Környezeti tényezők hatása Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. 521 Július 19-én továbbra derült maradt az idő ; szélcsendben, kevés vízfodrozódásban gyűjtöttem. A víz 1 C°-kal melegedett: + 23,5 C°. A csendesedő víz hatása megmutatkozott az algaegyüttes összetételében. A literszám csaknem másfél millióval apadt : 5 642 860 4 200 000. A kékalgák literszáma tovább emelkedett: 53% —• 77,6%, azaz 2 990 750/1 3 259 200/1, míg a kovamoszatok rendkívül redukálódtak : 40%-ról 13,2%-ra, illetve 2 257 150/1 —554 400/1 ! A zöldalgák adataiban lényeges változás nincs. A Cyanopliytonok számára tovább javultak a környezeti feltételek, elszaporodásuk folytatódott, a gyenge hullámzás nem tette tönkre finomabb alkotású telepeiket (főként coloniás és fonalas fajok vol- . tak jelen : Gomphosphaeria, Microcystis, Lyngbya stb.). A kovamoszatok nagymérvű redukcióját a benthicus fajoknak a planktonból való kiválása idézte elő ; lesüllyedtek eredeti biotopukba. A Chlorophyceák számára jelentősebb környezetváltozást nem okozott a csendesedő víz. Az algacsoportok sorrendje nem változott. Július 20-ra teljesen lecsendesedett a Balaton ; fél fokkal melegebi) vízben (+ 24 C°), szélcsendben és teljesen sima víztükörben gyűjtöttem, ami a déli parton meglehetősen ritka állapot. (A somogyi oldalon a víz csaknem állandóan kisebb-nagyobb mozgásban van.) Nagyon feltűnő volt a literszám nagymérvű csökkenése : az előző napi 4 200 000/1-rőí 1 400 000/1-re esett ! A további napokban is lényegesen kisebb volt az algaegyüttes literszáma, mint a 20-a előtti napokban. Ezt a feltűnő alganépességesökkenést sem meteorológiai viszonyokkal, sem a víz, illetve a levegő hőmérsékletváltozásával, sem a pH változással nem magyarázható, mert egyik sem mutatott jelentősebb eltérést az előző napokban tapasztaltaktól. Gondolhatnánk talán az algaszervezetek rajokbani előfordulására, de nagyon valószínűtlen lenne, ha 20-ig csupán algarajokból, utána meg rajmentes vízből vettem volna a vizsgálandó vízmintát. Eddig ismeretlen tényezőre kell gyanakodnunk, mivel az algacsoportok %-os és qualitatív összetételében sem találhatunk olyan változást, amely az esetleges rajképződésre utalna. Talán éppen fúlis 20-a táján változik meg az algaegyüttes: ilyen jelentős mértékben ? Erre engednek következtetni azok a megfigyeléseim, amelyek szerint júliusban és augusztusban aránylag igeii erős mennyiségi és minőségi változások figyelhetők meg a Balaton algaegyüttesében. A részletes elemzés alapján kitűnik, hogy a kékalgák vezető helyüket tovább őrzik, %-os arányuk szinte ugyanaz (77,6, ill. 70,7%), ellenben literszámuk több, mint 3 millióról alig egy millióra esett ! A kovamoszatok %-os adata 13,2ről 18,6-ra emelkedett, mégis literszámuk a fentebb elmondottak miatt a felére zuhant: 554 400ről 260 400-ra. Még nagyold) a literszámesés a zöldalgáknál : 214 200 64 400 ! Július 21-re az időjárás ismét rosszabbodott. A vízhőfok változatlan : 24 C°. Az ég leiig borult volt és a víz középerősen hullámzott. A literszám a 20-i 1 400 000-ről 750 000-re csökkent ! A középerős hullámzás hatását tükrözi a Cyanophytonok literszáma és %-os adata : 70,7% -> 39,5%, illetve 989 800/1 296 250/1. A kovaalgák viszont a benthosból a hullámzás hatására ismét a planktonba kerültek, mert míg az előző napon a csendes vízben 18,6%-kal szerepeltek = 260 400/1, addig most 48,8%-ban = 366 000/1 vannak jelen. Első ízben történt, hogy a Baeillariophyceák az első helyet foglal ták el! A harmadik jelentősebb algacsoport, a zöldmoszatok %-os aránya emelkedett : 4,(5 —> —» 5,8, de ez nem volt elegendő, hogy egyedszámuk is több legyen, mint az előző szélcsendes napon volt. Ebben az összliterszám nagymérvű megcsappanása a döntő tényező. Július 22-én szórt fény és gyenge hullámzás jellemezte az időjárást. A víz 1 C°-kal melegedett -f- 25 C°. Az összliterszám az előző napinak több, mint a kétszeresére szökött fel. A kékalgák, mint azt már tapasztalhattuk, a csendesebb környezetben ismét elszaporodtak : 60,6%, illetve 988 740/1. ugyanez áll a zöldmoszatokra, mert %-os adatuk is, literszámuk is jelentősen emelkedett : 8,5% = 138 680/1. Itt is az oxigéndúsabb környezetben kereshetjük a nagyobb literszám magyarázatát. A kovamoszatok ellenben nagyon megcsappantak : %-os részvételük a planktonban több, mint a felére csökkent : 20,8%, viszont kevéssé csökkent a literszámuk, ami a gyenge hullámzásban leli okát, mert a kisméretű benthicus kovaalgák még az aránylag gyenge hullámverésben sem süllyedtek teljes egészükben a fenékre. Az egyes algacsoportok sorrendje ismét a régi : Cyanophyta, Bacillariophyceae, Chlorophyeeae. A többi algacsoport, mint eddig is, elhanyagolható. Az előzőekben már szóltam a balatoni szervezetek esetleg rajokbani előfordulásáról. Mivel a következő két napon az algasűrűség lényegesen kisebb, mint VII. 22-én volt, itt joggal felmerülhet, hogy ezen a napon a gyűjtés táján a merítés éppen egy sűrűbb népességű vízből történt. Mindenesetre az a tény, hogy a vezető mikroszervezetek csoportjaiban a sorrend megegyezik VII. 21-e kivételével az előző napokéval, amellett szól, hogy még a rajok is valószínűleg ugyanolyan algaegyüttest tárnak elénk, mint a ritkább helyek és csupán mennyiségileg, literszámban tél nek el, de összetételben már kevésbé. Július 23-án borult volt az idő, a víz erősen hullámzott. A víz 4 fokkal hűlt: + 21 C°. Előző estétől délelőtt 10 óráig esett, közben zivatarok is voltak. Az erős hullámzás hatására a kékalgák literszáma és %-os aránya nagyon megcsappant : az előző napi 60,6%-ról 34,3%-ra esett, míg a literszám a kereken egy millióról 343 000-re ! Ennek a hatása mutatkozik meg az összliterszámban, amely kerek 1 millió, szemben az előző napi másfél milliónál is nagyobb literszámmal. A kovamoszatok vezetnek : 54,8= = 548 000/1. Ez is v ilágosan mutatja, hogy a hullámzással a benthos kovaalgái a planktonba jutottak. A zöldalgák harmadik helye nem vitás, de mennyiségük erősen csökkent : 5,4% = 54 000/1. Ismét a kovamosza-