Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Hortobágyi Tibor: Környezeti tényezők hatása a homokos aljazatú balatoni nyíltvíz algaegyütteseinek mennyiségi összetételére

522 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Hortobágyi T.: Környezeti tényezők hatása VI15 16 17 18 19 20 21 21 23 2í [nap] 1. .ábra. Merített gyűjtések mennyiségi szempontból jelentősebb algatörzsei és osztályai &m. 1. Eojiee 3H<mumeAbiibie HJICMCIUI U njiaccu ÜAM. C KOAimecmeeHHOü moHKU 3penun e ucnepnannux cöopax Fig. 1. Strains and species of algae of major quuntilalivc importance in samples [nap] 2. ábra. A víz és levegő hőmérséklete a gyűjtés idején <t>m.' 2'. TeMiiepamypa eodu [aj u eo3dyxa [6] eo epcMii tí3nmun eodHbtx npoö Fig. 2. Water [a] and air [&] temperature at the time of sampling 6A CtLLARtOPHYCÍA E tok vették át a vezető szerepet s a kékalgák mögéjük szorultak, mint 21-én, középerős hullámzáskor. Az utolsó vizsgálati anyagot július 24-én vettem féligborult időben, enyhe vízfodrozódáskor. A víz hőmérséklete nem változott. Előző három napon a víz nem volt nyugalomban. 21-én középerős, 22-én gyenge, 23-áti pedig erős hullámzás volt hosszú ideig, több óráig tartó esőzéssel, közben zivatarokkal. Ez a hosszan tartó nyugtalanság erősen meglátszik az összliterszámon, mivel most volt a legalacsonyabb : félmillió. A kovamoszatok vezetnek, bár %-os arányuk az előző napi 54,8-ról 41,7-re esett, literszámuk pedig 548 000 ről 208 500-ra. A kékalgák literszáma csaknem a felére esett: 343 000-ről 180 000-re, bár %-os adatuk kissé emelkedett. Meglepő a zöldmoszatok % számának és literszámának emelkedése : 5,4%-ról 13,8%-ra, illetve 54 000/1-ről 69 000/1-re. Összefoglalás 1'. A merített gyűjtések görbéi igen nagy eltéréseket tüntetnek fel az egyes csoportok napi %-os részvételét illetően az algaegyüttesben. A gyűj tésekben két algacsoport tűnik ki erőteljesebben : Cyanophyta és Bacillariophyceae. Hozzájuk ve hető még a Chlorophyceae. A sorrend egyúttal jelentőségüket is feltünteti. A Chlorophyceák száma a 10 nap folyamán emelkedett. 2. A merített gyűjtések görbéi világosan szemléltetik a két vezető algacsoport és a hullámzás, valamint a víz hőmérsékletének csökkenése közötti összefüggéseket. A kékalgák száma az erősebb hullámzások hatására szabályszerűen megcsappan, míg a víz csendesedésével ismét nagyobb %ban lesznek jelen (1. ábra). Görbéjük lefelé tart ; a víz hőmérséklete is a gyűjtések kezdetén + 29,5 C° volt, míg 10 nap múlva + 21 C° (2. ábra). A kovaalgák viszont a felkavart vízben mindig jelentősen nagyobb %-ban vannak jelen és ha a víz csendesedik, számuk leszáll. A fokozottabb vízmozgás és a vízhőfok csökkenése hatására görbéjük emelkedik. Figyelemre méltó a zöldalgák lassú, fokozatos előretörése a 10 gyűjtőnap folyamán. A Pyrrophytonok igazi jelentőségére a Balaton életében a déli oldalon a merített gyűjtések grafikonja világos választ ad; számuk kicsi, kissé emelkedik. 3. Lényeges eltérések állanak elő a balatoni nyíltvízi algaegyüttesekben egyik napról, sőt egyik óráról a másikra a frontbetörések, a környezeti tényezők, elsősorban a hullámzás és a csapadék, valamint a hőmérséklet hatására. Kívánatos volna napi merített gyűjtések alapján egész évre terjedően az algaegyüttesek és a környezeti tényezők közötti kapcsolatok megvizsgálása, mivel hű képet, csupán tigy szerezhetünk a Balaton élővilágáról. IRODALOM 1. Hortobágyi, T. : Nyári phytoseston ós toratológiai vizsgálatok Balatonbogláron. (Phytoplankton-Untersuchungen und teratologisehe Forschungon in Sommer bei Balatonboglár. [Ungarn]). — Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. (Acta Aead. Paedag. Agriensis. Eger). 1959. 5. 507—530. 2. Melléklet az Országos Meteorológiai Intézet Időjárási Napijelentéséhez. Az elmúlt időjárás. Frontátvonulási jegyzék Budapestről. 1958. július—augusztus 1—4. BJ1HHHHE OAKTOPOB OKPYJKAIOIHEH CPE^bl HA KOJIHMECTBEHHBlft COCTAB COBOKyniIOCTEfl AJlbr B BAJIATOHCKOFl OTKPblTOfl BOflE C nECHAHbIM ^HOM JIp. T. Xopmoúaüu flOKTop önojiorimecKiix HayK llu uccjieflOBaHitmi n ncKaji OTBGTa na TOT Bonpoc, <ITO tpanmopbi OKpy.}tcaimiieií cpeübt (((iponTajibnue npopbiBbi, BOJIHU, ocaflKH, cojinne, M3ivieHeHne TeMnepaTypu) KÜK eAUfaom ua coeoKymwcmu aAbi e ornKputnux eodax c tieciaiibiM dttoM ua tojtciioü cmopoHc EaAambtta. Cfíopw >i ü3HJT 3a 10 flueií noflpjia c 'lepnanneM y BajiaTonQor;iapa npiiMepHO Ha 150—200 M OT 6epera B nojiyflHH 113 BOflbi c rjiySuHoií no noncii. TewnepaTypa BOflbi ii3MeHHJiacb B npeflenax +29,5 F-21 11°, a B03ayxa +32,0-+19,5 U°. BejiHimia pH CbiJia 8,3—8,5. HccjieflOBauHbie npoSbi Boa noKa3aiiii Gojibume pacxojKflemm, TaK Kai<