Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Holényi László: A szennyvízelhelyezés problémája a Balaton környékén

Holényi L.: A szennyvízelhelyezés problémája Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. 499 ha a tervezés során lehetőleg kerüljük a 4 m-nél mélyebb csatornavezetést, ami viszont növeli az -átemelések számát. Beruházási, kivitelezési és üzemeltetési kérdések A Balaton környékén a beruházások lebonyolításánál is bizonyos különleges szempontok figyelembevétele szükséges. A hitelek biztosításánál a BIB Balaton fejlesztési hitelkeretén kívül az OVF a keszthelyi szennyvíz elhelyezésének elvállalásával jelentős segítséget ad. A szükséges hitelek nagysága miatt a főműveket, más szóval alaplétesítményeket (szennyvíz-tisztítótelep és főgyűjtő csatorna I. üteme) egyes esetekben a tanácsok helyett a BIB és az OVF létesíti, míg a további fokozatos fejlesztést már a tanácsok végzik. A tervezésnek a különleges adottságok miatt fokozottan szakszerűnek kell lennie. Ezért kívánatos, hogy a tervezést a Balatonnal kapcsolatos tervezésekben már járatos mélyépítési szaktervező vállalat, vagy valamely egyéb tervező, de ilyen szaktervező vállalat konzultálásával végezze. A berendezések kizárólag előzetes vízjogi engedélyezési eljárás alapján létesíthetők. Az engedélyezéshez a tervezet 3 példányban kell a Balatoni Vízügyi Kirendeltségnél (Siófok, Somogyi út 6.) benyújtani. Ez a szerv, két példányt, véleményével együtt elintézésre a Balaton körül mflködő vízügyi igazgatóságok (Székesfehérvár, Pécs, Szombathely) közül az illetékesnek megküldi. Ily módon a balatoni vízügyek egységes intézése biztosított. Kivitelezés terén is előfeltétel az építési nehézségek miatt a mélyépítési szakvállalat alkalmazása, amelynek megfelelő különleges felszereléssel (talajvízszintsüllyesztő, vízalatti kotró stb.) kell rendelkeznie. A kivitelezés az üdülőhelyi központban az üdülőélet zavarásának elkerülésére lehetőleg főidényen kívül történjék. Nagy nehézséget okoz a Balaton környékén a munkaerőhiány (sokan dolgoznak a szőlőkben és más alkalmi munkákon). Ezért a nem helybeli dolgozók számára gazdaságossági okokból olyan munkásszállásokat kell építeni, amelyek később kis átalakítással, javítással turistaszállásként, vagy motelként használhatók. A nyári idényben szállásul lakókocsik, laktanyahajók is felhasználásra kerülnek. A jó üzemeltetés is különösen fontos, minthogy a szenny vízberendezések a legdrágábbak közé tartoznak. Másrészt, üzembiztos, jó működésük az üdülőterület magasabb igényei miatt fokozottan biztosítandó. Üzemeltetés- szempontjából lényeges nehézség, hogy a Balaton-környéki szennyvíztermelés időszakos, erősen ingadozó. így a csepegtető testek biológiai hártyájának kifejlődéséhez nincs elegendő idő, illetve az időnlcént kiszárad. Ezért különösen fontos a Balaton környékén a szennyvízhozam ingadozására kevésbé érzékeny eleveniszapos eljárás alkalmazása. A közelmúltban a községek vagy a különböző községgazdálkodási vállalatok üzemeltetésében álló és gyakran roszszul üzemelő berendezéseket egyetlen az OVF szakmai ellenőrzése alatt álló, szakképzett szennyvíz technikussal és megfelelő felszereléssel rendelkező megyei szakvállalat kezelésébe adták át. Ez nemcsak a szakszerűséget, különleges felszerelést, de a megfelelő karbantartást is biztosítja, amit elősegíti a V IZIG-ok, a KÖJAL-ok, az OKI és a VITUKI már rendszeressé tett ellenőrzése, a BIB által rendelkezésre bocsátott szippantó gépkocsik a tárolt szennyvíz és a szennyvíztisztító telepek iszapjának eltávolításával, a Szervestrágyagyűjtő Vállalat pedig a mezőgazdaság számára annyira fontos szerves trágyává való feldolgozásával. A jövőben helyes lenne megvizsgálni a szennyvíziszapnak és a helyben található nádtörmeléknek stb. biogáztermelésre való felhasználási lehetőségét is. (Különösen a gázvezetéktől távoleső északi part gázellátása érdekében.) A központi szennyvíz-elhelyezési berendezések létesítésével kapcsolatos eredmények Végezetül röviden összefoglaljuk a központi szennyvíz-elhelyezési berendezések létesítése terén eddig elért eredményeket. Az üdülőélet régi központjaiban Siófok, Füred és Hévíz már évtizedek óta csatornázott, azonban szennyvíz-tisztítótelepeik korszerűtlenné, a terhelés ugrásszerű növekedésével túlterheltté is váltak és gyakran a szakszerűtlen kezelés, sőt elhanyagolás miatt tönkre is mentek. 1957-ben a Balaton környékén, a 11 működő központi vízmű mellett csak egyetlen működő központi szennyvíz-tisztítótelep volt : az előző években épült, halastavas másodlagos tisztítású, földvári biológiai csepegtetőtestes tisztítótelep. Az ugyanakkor az itteni rossz talajban és túl nagy mélységben haladó csatornahálózat azonban igen nagy nehézségek között épült és azóta is javításra szorult. A BIB 3 éves terve alapján egyszerre négy nagy szennyvíztisztító-telep és főgyűjtő-csatorna, illetve meghosszabbított főgyűjtő épület: Siófokon, Fonyódon Füreden és Almádiban (1961-ben helyezték őket üzembe). A BIB II. ötéves terve alapján megoldódik Lelle és Boglár közös szennyvíz-elhelyezése : öntözés vagy a leilei halastóban való másodlagos tisztítás alapján, Tihany szennyvizét Kessenerrendszerű biológiai tisztítóteleppel és a badacsonyi szennyvizet a tervek szerint ülepítés és homokszűrés útján tisztítják. (E két utóbbi helyen nádasok közelében a Balatonba történik a bevezetés.) A II. ötéves tervben az OVF elgondolása alapján a keszthelyi szennyvíz elhelyezése valósul meg (eleveniszapos biológiai tisztítási rendszerrel és oxidációs árokkal, mint utókezeléssel). Ugyanakkor a hévízi szennyvíz elhelyezésére is sor kerül. Ehhez több szerv nyújt hitelt. Megoldásként az eleveniszapos biológiai tisztítási rendszer került szóba. A meglevő főgyűjtő-csatornát lényegesen meghosszabbítják és a tisztított szennyvizet a Hévíz körüli belvízcsatornák egyikébe vezetik bele (minthogy Keszthelyre történő bevezetése gazdaságtalannak mutatkozott). Ezenkívül tárgyalások folynak a szemesi és szárszói szennyvíz központi elhelyezésének megoldására (az érdekeltek összefogásával, vízitársulással). Ezt