Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Holényi László: A szennyvízelhelyezés problémája a Balaton környékén

498 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Holényi L.: A szennyvízelhelyezés problémája 2. kép. A balatonfüredi szennyvíztisztító-telep látképe Oomo 2. Bud onucmumeAbHoü cmamfuu cmoHHbix eod ee. BaAamoHipwped Fig. 2. View of the sewage treatment plánt at Balatonfüred szikkasztása, ásott kútból történő egyidejű vízbeszerzés esetén), ami az ivóvíz fertőzésével járhat. A szikkasztás a magas talajvíz és gyengén vízáteresztő talaj ellenére azért látszik gyakran sikeresnek, mivel általában családi nyaralókról van szó, ahol a szennyvíztermelés csekély és időszakos. Ha a nyaraló állandó lakássá válik, a szikkasztás rendszerint lehetetlenné válik. Központi szennyvízrendszerek nagy mennyiségű szennyvizének talajba történő bevezetése balatoni viszonylatban azonban már nem lehetséges. A talajban való elhelyezésnek egyik módja a szennyvizek elöntözése is. Erre a megoldásra előreláthatólag a tervezés alatt álló lelle—boglári 3. kép. A balatonfüredi szennyvíztisztító-telep levegőztető medencéje 0omo 3. AspaifuOHHbtü öacceÜH oiucmumeAbHoü cmaHquu cmoHHbix eod « e. BaAamoH0ioped Fig. 3. Aeration basin at the seivage treatment plánt at Balatonfüred közös szennyvízelvezetésnél kerül sor. (Lellén 300 kh gyümölcsös öntözését vették tervbe.) Az eddigi számítások szerint a gyümölcsös öntözése olyan jelentős terméstöbbletet eredményez, amely néhány év alatt fedezi az öntözési berendezések miatt a beruházás terén előálló többletköltséget. Ez a megoldás tehát nemcsak mentesíti a Balatont a szennyvíztől, hanem egyben jelentős gazdasági hasznot is jelent. A tározóban való elhelyezés akkor lehetséges, ha a termelt kisebb mennyiségű szennyvíz talajba vagy más befogadóba nem vezethető be. Ilyenkor a szennyvizet kettéválasztják: a fekáliás szennyvizeket zárt vízzáró medencében tárolják, majd az idény végén, de lehetőleg minél kevesebb alkalommal, szippantó gépkocsival eltávolítják. A nem fekáliás (mosó stb.) szennyvizeket pedig habfogón át vezetve helyezik el valamely befogadóba. (Ez a módszer más technológiáknál is alkalmazható, ha ehhez az egészségügyi szervek is hozzájárulnak.) Tározás útján helyezték el kisebb létesítmények szennyvizeit is (keszthelyi strand, badacsonyi bazár). A Balatonba történő bevezetés csak biológiai tisztítás után, más befogadó hiányában engedhető meg. Az új füredi, Kessener-rendszerű felületi szellőztetéses biológiai szennyvíztisztító telep (2—3. kép) vize is a Balatonba kerül, nádas közelében. Kísérletképpen az új almádi szennyvíztisztítótelep vizét egyelőre mechanikai tisztítás után, ugyancsak nádas közelében vezetik a Balatonba és csak a tapasztalatok alapján — szükség szerint — fogják a további tisztítást alkalmazni. Megjegyezzük, hogy az OKI és a VITUKI a Balaton vizének minőségét, különösen a szennyvízbeömlések környékén rendszeresen vizsgálja. Ily módon a szennyvíztisztító-telepek működése ellenőrizliető és javítható. Amint látjuk, a szennyvízelhelyezés technológiája az egyes adottságok miatt helyenként változó. Ezért különösen fontos a helyes irányelvek megállapítása és azok esetenkénti értelemszerű használata. Csatornázás technológiája A Balaton-környék különleges adottságai a csatornázás terén is különleges technológiát kívánnak meg. A rossz talaj (iszap, tőzeg, finom homok), a magas és gyakran agresszív talajvíz miatt (a tihanyi rév környékén 10 000 mg/l S0

3 tartalmat is mértek) a szokásos 1 m hosszú, tokos szabvány betoncső csak ritkán alkalmazható. Általában vízzáró anyagú ós tömítésű csövek (kőagyagcső, ac. nyomócső, pörgetett b. és vb. cső stb.) szükségesek. Ezeknek a nehezen beszerezhető csöveknek a hiányában a szabvány betoncső vízzárósága, illetve vízhatlansága különböző szigetelésekkel biztosítható. A Balaton-környéki rossz talajban a tapasztalat szerint az ac. lefolyócső szilárdságilag nem felel meg. A nagyobb hosszúságú ac., pörgetett b. és vb. csövek alkalmazása és a gondos fektetési, tömítési munka jelentősen csökkentheti a magas talajvíz miatt fellépő beszivárgás lehetőségét, valamint azt is,