Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Bakay Árpád: Korszerű hűtővíz megtakarítási lehetőségek

Bakay A.: Korszerű hűtővíz megtakarítási lehetőségek Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. 491 1. kép. Apróbordás léghűtő-felület <t>ui. 1. Ox/iaxcdawiifasi MUKpopeőpucman noeepxnocmb Bild 1. Kleinrippen-Luftkiihlerflache kondenzátora. Ez a berendezés több mint egy év óta üzemel és a tapasztalatok szerint kifogástalanul. A berendezés természetes felhajtóerővel működik. A másik berendezés 1961. december óta a középangliai Rugeley-ben, 120 MW-os gőzturbinával kapcsolatban üzemel. Hűtőtornyának alsó átmérője kereken 100 m, magassága valamivel több mint 100 m. Ennek a berendezésnek a kópét mutatja az 1. kép, amely a hűtőtorony szerelése közben készült. A légkondenzáció gazdaságos működésének jellemzésére megemlítjük, hogy a Dunai Vasmű Erőművében a Dunából szivattyúzott 1 m

3 hűtővíznek a költsége kb. 0,29 Ft, ugyanakkor a légkondenzációs berendezés által szolgáltatott hűtővíz megfelelő egyenértékben átszámított önköltsége kb. 0,17 Ft/m

3. A légkondenzációs berendezések és zárt rendszerű hűtők gazdaságossága szempontjából fontos a felmelegedett hűtővíz és a levegő hőmérséklete közötti hőfok-különbségnek a meghatározása. Ezzel a hőmérsékletkülönbséggel ui. fordítva arányos a hűtőberendezés megvalósítási költsége. Ezért arra kell törekedni, hogy ez a hőfokkülönbség lehetőleg nagy legyen és minden egyes esetben gondosan vizsgálni kell ezt a technológiai folyamatot, amelynek hűtését ilymódon kívánják megoldani*. A technológiai folyamat szempontjából megengedhető legmagasabb vízhőmérséklet megállapításakor figyelembe kell venni, hogy zárt rendszerű hűtés esetén a hűtővízből lerakodás nem keletkezik. Továbbá azt a körülményt, hogy csak a legmelegebb nyári napokon ( + 30 C° felett) lesz a víz hőmérséklete a legmagasabb. Ha a vízhőmérséklet növelése nem jár azzal a következménnyel, hogy a technológiai folyamat megvalósíthatatlan, hanem csak a technológiai * Lásd lapunk ue. számában 485. oldalon Kelemen László cikkében levő 6. sz. diagramot. hogy alkalmazásukkal még természetes felhajtóerővel (huzattal) működő berendezések is építhetők. A jó hőátadási tulajdonságokat biztosítja még az a körülmény, hogy az egész hűtő alumíniumból készül. A hűtőbe a víz az alsó részen kiképzett csonkon lép be és a három sorban elhelyezett csöveken keresztül emelkedik fel, majd a hűtőelem tetején levő fordulókamrán keresztül másik három csősoron keresztül áramlik lefelé és a hűtőelem alján levő másik csonkon keresztül lép ki. A hűtőelemeken keresztül a levegőátáramoltatást vagy ventilátorok, vagy természetes felhajtóerővel működő kürtők végzik. Az apróbordás léghűtőknek legfontosabb alkalmazási területe a Heller-féle légkondenzációs berendezés, működési elvét a 2. ábra mutatja. Alapelvét tekintve, ez a hűtési rendszer is az előbb ismertetett zárt hűtésnek felel meg, csak az erőmű különleges viszonyait figyelembe véve még tovább egyszerűsített, tehát alkalmazása a modern erőművekben gazdaságos. Az erőművek munkaközege a víz, amelynek kondenzálása nagy csőfelületen keresztül (kondenzátorban) hűtővízzel történik. Kézenfekvő, hogy a hűtőrendszerben alkalmazott víz minősége azonos legyen a gőzturbinán keresztüláramló gőzből keletkező kodenzátum minőségével, tehát ezt a két vízkört egymástól hűtőfelülettel elválasztani nem szükséges. A gőzturbinákból kilépő gőz kondenzálására ezért keverőkondenzátort alkalmaznak, amely költségeiben csak tört részét teszi ki a felületi kondenzátornak. További előnye a keverőkondenzátornak, hogy a hőátadás a gőz és a hűtővíz között gyakorlatilag hőfokkülönbség nélkül történik, ami ilymódon javítja a kondenzátorban uralkodó vákuumot és ezzel növeli az erőmű gazdaságosságát. Jelenleg (1962. április) két Heller-rendszerű légkondenzációs berendezés üzemel. Az egyik Dunaújvárosban a Dunai Vasmű erőműve 6. helyszámú 13 MW teljesítőképességű gőzturbinájának 2. ábra. Heller légkondenzációs berendezés kapcsolási vázlata 1. keverőkondenzátor, gőzturbina, 3. keringő szivattyú, 4. léghűtő, 5. rekuperációs vízturbina, 6. kazántápszivattyú, 7. gőzkazán Puc. 2. CxeMa BKAioieHua e03dyuiHo-K0HdeHcaquoHH0ü ycmanosKU XeAAepa 1. nepeMeujHBaiomHíi KOHaencaTop, 2. ra30Ban TypöHHa, 3. BpaiuaROMIM Hacoc, 4. B03ayuiHbiií oxjiapHTeJib, 5. peKynepauHOHHaji BOAHHaa TypönHa, 6. KoTeJibHbift mrraiomHíi Hacoc, 7. napoBoií KOTCJI Abb. 2. Schaltschema der Luftkondensationseinrichtung von Heller 1. Mischkondensator, 2. Dampfturbine, 3. Zirkulationspumpe. 4. Luftktthler, 5. Rekuperations-Wasserturbine, 6. Kesíelspeisepumpe, 7. Dampfkessel