Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szászhelyi Pál: A mezőgazdálkodás időszerű vízügyi kérdései

Szászhelyi P.: A mezőgazdálkodás időszerű kérdései Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz., 465 főcsatornájának szükség szerinti meghosszabbítása ; a Séd tározó építésének megkezdése ; a Szabadszállás—Fülöpszállási tavak főművei ; a Biharugrai tógazdaság vízkivétele, a Gyúrói tározó építése (Bicske mellett) kerül sorra. A tározók kizárólagos tógazdasági, illetve haltenyésztési hasznosítása mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a víztározók többcélú hasznosítása, mely egyúttal az eddigi tógazdasági beruházások megtérülési idejét is rövidíti. Síkvidéken a tározók a haltenyésztés mellett a belvizek visszatartásával, öntözővíz tározással és víziszárnyas tenyésztéssel, dombvidéken az öntözővíz tározás, a kacsatenyésztés mellett előnyösen hasznosíthatók még árvízcsúcsok átmeneti megfogására, a hordalék visszatartására, az erózió csökkentésére talajvízszint tartásra, a makro- és mikroklíma kedvezőbb kialakítására, vízisportokra stb. Ilyen többcélú víztározó épül pl. Honosból mellett az Eger patakra támaszkodva. Tanulmányi, kutatási feladatok: Halvándorlási vizsgálatok műtárgyaknál. Halastavak és tározók töltéseinek hullámvédelme. A komplex vízgazdálkodás elvének fokozatos érvényesítése és súlyponti jelentősége a magyarországi tájegységek szerint A mezőgazdasági fejlesztést elősegítő vízgazdálkodási feladatok meghatározása országos méretekben, a területi igények felmérésével, valamint a népgazdasági tervben szereplő anyagi lehetőségek összevetésével és a területi (megyei és vízügyi igazgatóságokkénti) lebontással történik. A konkrétebb összehangolás, valamint a mezőgazdasági és vízgazdálkodási tervek tételes egyeztetése, illetőleg az igények kielégítése megyei (közigazgatási) egységekre, vagy nagyobb vízrendszerekre már a lebontott keretek alapján történik. A megyei tanácsok is fokozatosan felismerték a vízgazdálkodás jelentőségét, szükségszerűségét és — egy-két megyét kivéve — folyamatosan készülnek megyei vagy nagyobb vízrendszerre vonatkozó mezőgazdasági vízgazdálkodásfejlesztési tervek, a megyei párt, a tanácsi és az illetékes vízügyi szervek szoros együttműködésével. Ezekben a tervekben már érvényesül az egységes vízgazdálkodási szemlélet is, ha mindjárt egy-egy súlypontilag érintett szakágazat fejlesztése (pl. az öntözés vagy a belvízrendezés) kiemelten szerepel. így alakultak ki a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges sajátos vízügyi műszaki feladatokat tartalmazó és a 11. ötéves terv időszakára terjedő megyei vízgazdálkodási fejlesztési tervek. Ezek közül elsőként készültek el Bács-, Békés, HajdúBihar, Szabolcs-Szatmár, Csongrád, Zala, GyőrSopron megyék tervei. Összefoglalás A mezőgazdaság szerkezetében beállott alapvető változás : a szocialista nagyüzemek kialakulása, a vízgazdálkodás területén is nagy lehetőségeket nyitott meg, egyben azonban nagyobb igényeket is támasztott. Ezt tükrözi a II. ötéves tervnek a tanulmányban ismertetett mezőgazdasági, vízgazdálkodási terve és időszerű feladatai. Amíg az átszervezés a mezőgazdaságban új alapokra helyezte a termelést, hogy a sok árut termelő korszerű nagyüzemek kialakulhassanak, addig a vízgazdálkodás a meglevő alapok változatlan megtartásával sokkal kedvezőbb lehetőséget kapott a rendszerek fokozottabb hasznosítására. A komplex vízgyűjtőterületi szemlélet pedig a nagyüzemi lehetőségeken túlmenően növeli azok jobb és nagyobbarányú hasznosíthatóságát. Most már egy-egy nagyüzem területe is oly nagy vízrajzi, vagy területi egység, amelyen belül az üzem maga is meg tudja valósítani az egységes-vízgazdálkodást, üzemegységre, tömbre, illetve a táblára is vonatkoztatva. Az üzemek meglevő vízügyiműszaki berendezéseinek és műveinek hatékonysága is nő az egységes irányítás folytán, amely a további műszaki fejlesztési vagy termelési feladatok megvalósításánál is fontos gazdaságossági szempont. Ennek lehetőségeire elsősorban a vízügyi szolgálat dolgozóinak kell felhívni a nagyüzemek figyelmét, mert vízgazdálkodási vonatkozásban sokkal inkább átfogóbbak a szakismereteik, mint a szocialista nagyüzemi gazdálkodást most tanuló mezőgazdasági dolgozóké. Ez az előny a vízügyi szolgálatot lényegesen nagyobb segítségre és támogatásra kötelezi, de egyúttal a vízgazdálkodást a nagyüzemi mezőgazdaságban jelentőségének megfelelő szintre emeli. COBPEMEHHblE B0,U0X03flftCTBEHHbIE BOnPOCbl CEJlbCKOrO X03HÍ1CTBA CacxeAu n. KopeHHoe H3MeH(iHHe KOHCTpyi<mm HeHrepcKoroeejibCKoro xo3HücrBa —- co3flaHne conHajiHCTHMecKHx KpyriHblX X03HÍ1CTB B Ht'JIHX yBCJIIIMCHIIH 11 IiHTeHCH(])HKamiii NPOII3BOFLCTBA — OTKPUJIO Sojibiiwe BO3MO>KHOCTH B OŐJiaCTH SOdHOeO X0351ÍÍCTBa, HO OAHOBpCMeHHO npe/VBHBiifleT ii oojibuiiie TpeőoBaHiiH. CraTbeií n3JiaraeTCíi H3 BToporo fiHTHJieTHtro HapoANOXO3HÜCTBEHHORO ruiaHa, oxBarbiijaiomero nepiiOA OT 1960 R. FLO 1965 r. OCHOBHWC npiiHHiuibi H coBpeMeHHbiesafla^ii cejibCKOxo3flfiCTBeHHoro BOAHOPO xo3»iicTBa. npii npMMGHeHUH B0A0X03flÍÍCTBeHlll>lX MtiponpilHTMH HanponiB paHee naöjiiofleHiioro pa3BHTHH OAHIIX oö-íiacTeií HMoeTCH ocH0BH0e HSMeHeHHe TOMKII 3peHiiíi : na danHOü zudpozpatpmecKoü edunuiie (BOflocSopnan njiomajb, BO.iHaH CHCTeMa) nptíMCHHemcH npuHijun eduHOZO (KOMrineKCHoro) eodiweo xo3aiicmea, BeAb Jinuib BO Bce,M nejiOM MOweT Haiiőojiee 3(})(J)CKTIIBHO flencTBOBaTb BOflHOe X03ÍJMCTB0 Kai< ([laKTOp BJUiflHHH yBejIHMeHHH IipOflyKTHBHOCTIl. riOCKOJlbKO (,'CTCCTBOHHbIO yCJIOBUfl II T. A. TpeöyioT— H pji/;0M npiiMeHeHiiíi npiimuina eaimoro BOflHoro xo3HÍícTBa — pa3H0McpHoe npiiMeHCHiie u pa3BUTIie OTflejlbHblX BDfl0X03ílÍÍCTBeHHbIX OÖJiaCTCií, pa3pa60Tajin njianbi pa3BiiTii5i 0T/iejibHO ajih STHX oőjiacTeii : OpouieHHe : HanpcmiB 164 600 xojibAOB (94 500 ra) opomeHHÜ TeppHTOpHH B 1960 I OAV, Ha 1965 ROA upe/iycMaTpiiBaeTCH opomeHHe 600 000 xojibAOB (345 000 ra) H B KOime 3Toro >KO ROAA OSOPY/IOBAHIIAN K opoiueHHio TcppiiTopiiH AOXOAHT FLO 640 000 xojibjOB (368 000 ra). B pa.MKax 3Toro AO/KAtBaHiie B03pacTeT c 26,4%-a Ha 60% H TeppiiTopiiajibHaíi nponopmiH opouicHHwx naxoTHbix KyjibTyp 4CTbipexi<paTH0 yBejmmiBacTcji. H3 OpOCHTC'JlbHblX CHCTe.M ÍIOJiyMHT B0AV 330 000 xojibAOB (190 000 ra), a TeppiiTopHH 270 000 xojibAOB (155 000 ra) oőecnemiBaeToi 113 MecTHux BOA (rpyHTOBbie BOAbI, BOAOXpaHHJTHUia, 11 T. A.).