Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szászhelyi Pál: A mezőgazdálkodás időszerű vízügyi kérdései

488 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Szászhelyi P.: A mezőgazdálkodás időszerű kérdései Kalocsai öntözőrendszer építése (Bács-Kiskun m.). Martfűi öntözőrendszer építése (Szolnok m.). Tiszalöki ör. K-X, XII—XIII. fürtök építése. A III—IV. ötéves tervek öntözésfejlesztésének megalapozása érdekében : a II. tiszai vízlépcső és az ahhoz tartozó öntözőrendszerek (Nagykunsági ós Jászsági) főcsatornái építésének megkezdése. Öntözőtelepek és berendezések fejlesztése : Az FM keretében rendelkezésre álló hitelek : .ÁG öntözőtelepekre 1100 millió Ft Tsz öntözőtelepekre 1520 millió Ft Felületi Esőszerű összesen 1000 kh 1965. XII. 31-ig berendezendő 266 374 640 1962. évi üzemelési tervszám 157 130 287 Különbözet 109 244 353 Az esőszerű öntözés területi fejlesztése 244 000 kh : az avulást figyelembe véve kereken 2700 új berendezés beszerzését teszi szükségessé. A II. ötéves terv egész időszakára vonatkoztatva ez kereken 3800 berendezés •beszerzését jelenti. A fejlesztéssel kapcsolatos további feladatok 1. A vízmennyiségmérés általános bevezetése A vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás és takarékos felhasználás érdekében a vízmennyiségmérést 1963. évtől kezdve fokozatosan be kell vezetni. A hordalékkal szennyezett öntözővíz mérésére alkalmas automatikus integráló vízmérők nincsenek. Ezért a kisebb pontosságú, egyszerűbb, de nagyobb munkát igénylő mérési módszereket kell alkalmazni. Az ehhez szükséges eszközök, berendezések kiválasztása, tömeges gyártása, felszerelése, üzembehelyezése, folyamatos észlelése és értékelése rendkívül nagy feladat, amely csak az elkövetkező években, fokozatosan valósítható meg. 2. Korszerű, nagyüzemi igényeket kielégítő felületi öntözőtelep-építés Anyagárokmentes csatornahálózat és a tereprendezés alapvető követelmény. Az ehhez szükséges gépeket és építési technológiát kell általánosan bevezetni és kötelezően előírni, nehogy a felületi öntözési módok indokolatlanul háttérbe szoruljanak. A táblához és a növényekhez vezető csatornahálózat részben helyettesíthető tömlős öntözési módszerekkel, időszakos alkalmazású műanyag, gumírozott vászon, vagy acélcső-vezetékkel. Ezekkel a barázdás és csörgedeztető öntözés kézimunkája egyszerűsíthető. 3. Esőztető öntözőberendezések fejlesztése a) Hazai esőztető berendezések, szerelvények stb. hiányosságainak felszámolása, korszerű nagykapacitású hazai berendezés kialakítása és gyáripari szinten komplett sorozatgyártása. b) Esőztető-rendszerek, fürtök kialakítása. Az esőztető öntözés nagyarányú kiterjesztésével üzemeken belül és szomszédos üzemek vonatkozásában a nagyszámú, külön-külön üzemelendő berendezések helyett a fejlesztés következő feladata az egy szivattyútelepről táplált, közös csőhálózatú rendszerek kialakítása. 4. Tanulmányi, kísérleti és műszaki fejlesztési feladatok — Meglevő öntözőrendszerek üzemviteli szabályzatának kidolgozása. - Esőztető öntözőrendszerek létesítésére irányuló tanulmányok. — Nyílt-csatornás öntözőrendszerek vízszállításának, vízkormányzásának automatizálása. - Felszín alatti vízkészletek (elsősorban talajvizek) öntözés céljára való feltárása. — Az öntözővíz mennyiségi és minőségi normáival összefüggő kísérletek, kutatások és vizsgálatok. — A vízmennyiség- és vízhozammérésre irányuló kutatások. — Esőztető öntözőberendezések vizsgálata. — Városi szennyvizek öntözéshez való hasznosítása. — Öntözőcsatornák iszaptalanításának és gyomirtásának gépesítése. — Szivárgási veszteségek csökkentése, csatornaszigetelési módszerek vizsgalata. — Új öntözővíz-szállító szerkezetek (héjcsatornák, műanyagtömlők stb.) vizsgálata. -— A létesítendő új öntözőrendszerek tanulmánytervei. Halászat, víztározás Termelési célkitűzés Az 1960. évi közel 150 ezer q-ás halhústermést a II. 5 éves terv végéig mintegy 270 ezer q-ra kell felemelni. Ez a tóterületek bővítése mellett a fajlagos halhozam emelését is szükségessé teszi (az évi 350 kg/kh átlagról az 500 kg/kh-as átlagra). Ezenfelül növelni kell a természetes vizek, elsősorban a holtágakbeli halak mennyiségét és a halállomány pótlására megfelelő ivadéknevelésről is gondoskodni kell. Jelenlegi kiépítettség 1960. év végéig összesen 37 700 kh-nyi berendezett tógazdaságunk volt. Ebből 34 200 kh-onvolt termelés. A kiépített halastavakból kb. 22 000 kh síkvidéki, 15 700 kh dombvidéki. Országrészenkénti elhelyezkedését tekintve, a halastavak területének 41,3%-a a Dunántúlra, 15,1%-a a Duna—Tisza közére, 43,1%-a a Tiszántúlra esik. Fejlesztés a II. 5 éves tervben Az újabb előirányzatok szerint 1965. év végéig további 20 000 kh új halastó létesül, amelyből 16 000 kh állami gazdaságok, 4000 kh termelőszövetkezetek területére esik. Ezenfelül további 15 000 kh régi, kiöregedett halastavat is nagyobb mértékben felújítunk. Ezekre összesen mintegy 700 millió Ft-ot kell ráfordítani. A fejlesztés érdekében szükséges jelentősebb álló főműberuházások : a Tiszalöki rendszer K-VI