Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szászhelyi Pál: A mezőgazdálkodás időszerű vízügyi kérdései

Szászhelyi P.: A mezőgazdálkodás időszerű kérdései Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz., 461 területekre. A hagyományos vízrendezési és vízhasznosítási szakágazatok ma már korszerűtlen elhatárolását a fejlesztési terveknél megszüntetjük és a mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatait — a mezőgazdaság igényeinek és célkitűzésének figyelembevételével — a jövőben a sík, valamint hegy- és dombvidéki vízgyűjtők szerint elhatároltan, a rendezési és hasznosítási feladatok összehangolásával fogjuk vizsgálni. Megszüntetjük a határterületeken eddig mindkét szakágazat (belvízrendezés és a kisvízfolyások rendezése) által elhanyagolt területek rendezetlenségét. A vízgazdálkodási tudományos kutatást tekintve a kisvízfolyások vízhozam- és hordalék-viszonyainak feltárása és a teljes vízgyűjtőre terjedő vízháztartási vizsgálatok elmaradtak az igényektől. A kisvízfolyások vízhozamviszonyainak feltárását illetően a VITUKI kb. 140 vízfolyáson, 160 vízmércén folytat rendszeresen vízállásészlelést ós ebből 100 mércénél (szelvényben) rendszeres vízhozammórést. Megjegyzendő, hogy az észlelési ós mérési anyag gyakorlati célokra általában csak akkor hasznosítható, ha az adatokból folyamatos, naponkénti vízhozamnyilvántartás készíthető. Jelenleg csak 15 állomásnál van kb. 10 évnél hosszabb, további 25 állomásnál pedig 2—5 éves vízhozamidősorunk van. A kísérleti telepek berendezésével egészen kis vízgyűjtőterület beható tanulmányozása folyik : az ERTI kisnánai telepén (1955-től), az ERTI mátrafüredi területén (1962-től), a VITUKI Rakaca-tározó feletti kísérleti területén (1961-től), a Keletbükki Erdőgazdaságnál a Bódva vízgyűjtőjében berendezett lefolyási és eróziós parcellán (1961-től). A kisvízfolyások hordalékviszonyainak feltárását illetően országos hálózat ma még nincs. Az előzőkben felsorolt kísérleti területeken ilyenirányú vizsgálatok is folynak. A VITUKI néhány tározó létesítéséhez szórványos mérést végzett az értékelést spekulatív módon végezve. További 5 meglevő tározó feliszapolódásából közvetett módszerrel folytatott vizsgálatokat. Lényegében a VITUKI ma még csak a nagyobb folyók hordalókviszonyaira tud aránylag megnyugtató módon áttekintést adni. A kisvízfolyásokon az ezirányú munka csak 1—2 éve indult meg. A teljes vízgyűjtőre kiterjedő vízháztartási vizsgálatokat be kell vezetni. A vízháztartási egyenlet gyakorlati megoldása oly mélységben még egy vízgyűjtőre sem történt meg, hogy a szokásos hidrológiai adatokon túlmenően jellemzést adott volna a lehullott csapadék térbeli és időbeli változásáról, a felszíni vizek összegyülekezéséről és levonulásáról, az eróziós folyamat keletkezéséről, kiterjedéséről, a hordalékképződés és mederfeltöltődés teljes folyamatáról, továbbá az időszakos vízfeleslegekről és hiányokról ; azok hasznosítási és pótlási lehetőségeiről. Ezen a területen is lényeges előrehaladást kell tenni a közeljövőben, hogy az egységes vízgazdálkodás tervezését megfelelő szintű hidrológiai tanulmányokkal megalapozhassuk. A tervezést illetően az I. és II. szintű terveket a VIZITERV készíti az illetékes mező- és erdőgazdálkodási tervező és kutató intézetek altervezői közreműködésével. A III. szinten vízügyi vonatkozásban a tervezés a VIZITERV mellett jelentős részben a vízügyi igazgatóságokra hárul. 1. kép. A Szarvas—Kákái öntözőrendszer szivattyútelepe Q = 6,2 m

3/sec 0omo 7. HacocHan cmamfun opocumeAbHoü cucmeMbi Capeaui-Kcoía. Q = 6,2 M

3lceK Bild 1. Pumpwerk des Bewásserungssystems Szarvas— Káka. Q = 6,2 m

3/s. A korábban elkezdett vizsgálatok alapján a folyó évben a VIZITERV a Szekszárdkörnyéki vízgyűjtő, aRakaca-patak vízgyűjtő, a Marcal—Tama felső vízgyűjtő, Tápió—Lajta vízgyűjtő rendezésére vonatkozó iránytervek készítését végzi, továbbá a NagyKoppány vízgyűjtőre az OMMI által készített talajvédelmi tervet hidrológiai tanulmánnyal kiegészíti. Ezenkívül a Lolcos-patak vízgyűjtőjén is folynak vizsgálatok (3. ábra). Ez a munka a következő években fokozódik és mind mélyebb elemző kísérleti — kutatási — és tervezési munkát kíván. A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság megkezdi Zala és Vas megyék területén levő erodált erdőtalajok komplex javítására (meliorátiójára) vonatkozó iránytervek készítését. A tervezésben leginkább újszerű feladat az egész vízgyűjtőre olyan talajvédelmi rendszer kialakítása, amely a szükséges agro- és kultúrtechnikai, erdészeti és vízügyi beavatkozások összehangolásával, műszaki berendezések létesítésével, megfelelő dülőúthálózat kialakításával a talajlesodrás mértékét a még megengedhető határig lecsökkenti. Az újszerű tervezés egységes rendjének kialakításához és előírásához a megkezdett tervezés menetközbeni rendszeres vizsgálata és értékelése szükséges azért, hogy a gyakorlat számára a legmegfelelőbb tervezési módszert, a tervek tartalmi témavázlatát, mélységét meghatározhassuk. Mezőgazdasági vízhasznosítás Öntözés A nagyüzemek kialakulásával a belterjes gazdálkodás kifejlesztése érdekében végzett öntözés jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A tervszerű fejlesztés lehetőséget nyújt az öntözés széleskörű bevezetésére. Erre utal az utóbbi években az öntözésben bekövetkezett kedvező szerkezeti változás, mennyiségi és minőségi fejlődés, valamint a II. 5 éves terv első előirányzata és menetközbeni jelentős növelése.