Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szászhelyi Pál: A mezőgazdálkodás időszerű vízügyi kérdései

462 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Szászhelyi P.: A mezőgazdálkodás időszerű kérdései Az öntözés szerkezeti változása, a fejlődés iránya a legutóbbi években. A területi fejlődést vizsgálva: 1959-be n 126 400 kh 1960-ban 164 600 kh 1961-be n 231 600 kh (210 000) 1965-ben 600 000 kh (A korábbi 420 000 kh alaptervhez képest) A minőségi fejlődést jellemzi, hogy a rizstermelés, illetve árasztásos öntözés lecsökkentésével, a korszerűbb öntözési módok alkalmazásával a belterjesebb művelési ágaknál nagyobbarányú öntözésre kerül sor. A rizstermelés arányának alakulása : 1955 88 000 kh 195 9 57 350 kg 196 0 49 240 kh 196 1 38 480 kh 1965 35 200 kh (előirányzat) Esőszerű öntözési mód aránya : 195 7 3,8% 195 8 6,4% 195 9 13,3% 196 0 26,4% 196 1 38,7% (89 600 kh) 1965 60,0% (360 000 kh) Növénykultúrák arányának alakulása : 1961. 1965. kh Rizs 38 000 35 000 Szántó 98 000 325 000 Zöldség-kertészet 34 000 80 000 Szőlő-gyümölcs 2 500 20 000 Rét-legelő 43 000 130 000 Egyéb 4 500 10 000 Az öntözések elhelyezkedése : 1961-ben 1965-ben Alföld 183 400 kh 79,2% 383 000 kh 63,8% Dunántúl ... 38 000 kh 16,4% 176 000 kh 29,4% Észak 10 000 kh 4,4% 41 000 kh 6,8% Vízellátás : 1961-ben 1965-ben kh % kh % aJ Tiszavölgyi öntözőrendszerekre és vízfolyásokra támaszkodó 143 000 62,0 267 000 45,0 b) Dunavölgyi öntözőrendszerekre ós vízfolyásokra támaszkodó 29 700 13,0 63 000 10,0 c) Helyi vizekre 58 800 25,0 270 000 45,0 Ebből csőkút 16 250 7,0 140 000 23,0 (Megépült kb. 750 db kút, melyekkel 28—29 000 kh öntözhető.) Az 1962. évi terv a következő : 264 400 kh + kb. 30 000 kh terület ellátására alkalmas import esőztető berendezés. A kereken 300 000 kh terület az előző évi teljes értékű 210 000 kh öntözéshez képest 90 000 kh fejlesztést jelent, amely az addigi magyarországi öntözések történetében legnagyobb évi növekedés. A II. 5 éves terv öntözésfejlesztési feladatai A fejlesztés általános irányelveit az 1025/1961. sz. korm. határozat rögzítette. A főbb fejlesztési szempontok : a) Az új telepítésnél talajtani szempontok érvényesítése, a gyenge, szikes területek helyett a jó termőképességű, jó vízgazdálkodású talajokon kell öntözni. b) Fejlesztés sorrendje: először a meglevő főműveket és belső berendezéseket kell hasznosítani. Ezzel párhuzamosan a helyi vizek nagyobbarányú felhasználására kell törekedni, különös tekintettel a csőkutas öntözés kiterjesztésére. Csak harmadsorban kerül sor új állami főművek és rendszerek építésére. Kivételt képez a II. tiszai vízlépcső, mely megalapozza a III. és IV. 5 éves terv öntözésfejlesztését a Tisza-völgyben, így ennek építését a II. 5 éves tervben meg kell kezdeni. c) Üzemi feltételek biztosítása. Az öntözés eredményes végrehajtásához a műszaki feltételeken túlmenően nélkülözhetetlen az öntözéses termeléssel arányos állóeszközök biztosítása, állatlétszám beállítása, a termeléssel-betakarítással járó korszerű gépek, szárítók, tárolóberendezések létesítése és az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok (talajjavítás, talajvédelem, lecsapolás) megoldása is, továbbá a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet szerves és műtrágya rendelkezésre bocsátása és a szükséges szakemberek beállítása. Az öntözések hatékonyságának további növelése érdekében pedig az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és egységes beruházási tervek is elkészítendők. Az öntözések kijelölésénél már vizsgálni kell az üzem adottságait, valamint azt, hogy az előbbiekben felsorolt üzemi feltételek hogyan biztosíthatók. A fejlesztés vízügyi-műszaki feladatai A fejlesztési alaptervben 1965-re 420 000 kh terület öntözését irányoztuk elő. Ugyanezen év végére pedig a berendezett terület 460 000 kh lenne. Időközben azonban —- az igények növekedésével — az öntözendő terület terve már 600 000 a berendezendő terület 640 000 kh-ra emelkedett (4. ábra). Ebből az öntözőrendszerekben 330 000 kh, helyi vizekből pedig kb. 270 000 kh üzemel. A vízellátás a kiépített öntözőrendszerekben a felszíni vizekből történik. A vízellátás terén a tervidőszak alatt a tiszavölgyi öntözőrendszereknél átmeneti nehézség és hiány mutatkozhat, mert a vízellátás kritikus időszaka a július-augusztusi hónapokban jelentkezik. Ekkor azonban a 80%-os (vagy ennél kisebb) gyakoriságú vízhozamnál a Tiszalök alatti tiszai vízkivételek teljesítménye és hatásfoka jelentősen lecsökken. Ugyanis az úszó és állandó szivattyútelepek teljesítménye a közel —- 225 cm-es tiszai vízállásoknál a névleges teljesítmény felére, illetve helyenként harmadára csökken. A fejlesztéssel járó mintegy 20 m

3 új szivatytyúzási kapacitást megfelelő bővítéssel kell biztosítani . A helyi vizekből táplálkozó öntözéseknél a felszíni, felszín-alatti vízkészleteket, a szennyvizeket egyaránt hasznosítani kell. A felszín alatti vízkészletek esetében a csőkutak segítségével a 100—140 000 kh kiterjedésű területek ellátá-