Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Mátra-vidéki szénsavas források

Cziráky J.—Schiefner K.: A Mátra-vidéki források Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 445 Papp Károly idézett munkájában [9] további három savanyúvizes kutat említ Parádsasváron. Ezek közül csak a „Bivaly kút" van meg elhanyagolt állapotban a Parádfürdőre vezető út közelében. Parádóhuta határában levő völgyben 1935ben újra foglalták a Clarisse forrást, amely Papp Ferenc [15] vizsgálatai szerint andezitnyirok és andezit határán fakad. A térszín alatt 0,8 m mélyen elhelyezett vascső-kifolyónál köbözéssel mértük a vízhozamot, mely átlagosan 2 l/p, a víz hőfoka 11—15 C°. Részletes eredményeket az OBKIjelentések [10] tartalmaznak. A forrás foglalása megrongálódott, szükséges a kijavítása. A csekély vízhozam miatt jelenlegi állapotában palackozó üzem létesítésére nem alkalmas. Szép környéke és üdítő savanyúvize miatt a kirándulók szívesen keresik fel. A Clarisse forrás vizét 1883-ban Lengyel Béla [16], majd 1933-ban Jendrassik Aladár [2] elemezte. Az utóbbi vizsgálatkor az ásványvízben az összes oldott alkotórész 2083 mg/l, a szabad szénsavtartalom 1230 mg/l és a vastartalom pedig 20,1 mg/l volt. Az 1961. márc. 9-én végzett kémiai vizsgálat eredménye az 1. táblázatban látható. A két vegyelemzés összehasonlításából megállapítható, hogy az eltelt 28 év alatt az ásványvíz kémiai összetétele lényegesen nem változott. Az utóbbi vizsgálat alkalmával a vasas vizek csoportjába tartozó szénsavas ásványvíz kémiailag és bakteriológiailag kifogástalan volt. Parádóhuta községben levő haranglábtól délnyugati irányba haladva érünk a Tóberki csevice forráshoz. A forrás-medence terméskővel van kirakva és a vizsgálatkor a forrásnak túlfolyása nem volt. A vegyelemzés szerint a forrásvíz nem minősül ásványvíznek és szennyezett. A forrás-medence kitisztítása és higiénikus lezárása szükséges. A víz kémiai összetételét az 1. táblázat tartalmazza. Parádí'ürdőtől délre húzódó szép fekvésű Ilona völgyben, az Ilona patak partján Ferenczi István javaslatára 1925-"ben tárták fel a Szent István forrást. A feltárási munkálatokat és a víz vegyvizsgálatának eredményeit Marscha.il Ferenc [17] részletesen ismertette. A fenti évben 12 kútgyűrűt helyeztek el 6 m mélységig, de vizet nem találtak, mert a forrás gázt adó mofettának bizonyult. A hegy oldalából talajvizet vezettek a gázos kúthoz egy vízgyűjtő medence közbeiktatásával. 1927-ben 30 cm átmérőjű fúróval 21 m-ig hatoltak le a kútban, ahol tömött biotitamfiból andezitet értek el. Annak érdekében, hogy a viz a feltörő gázokat minél jobban abszorbeálja, az egész kutat mintegy 17 m vastag andezit törmelékkel töltötték fel. Marschall Ferenc vegyelemzése szerint 1928. dec. 4-én az ásványvízben az összes oldott alkotórész 4287 mg/l, a szabad szénsavtartalom 2393 mg/l, és a víz hőfoka 11,6 C° volt. A helyszíni vizsgálatunk alkalmával, 1961 márc. 9-én az 1,0 m átmérőjű betongyűrűs kútakna mélysége a kútgyűrű-peremtől 5,20 m, a vízmagasság az aknában 3,30 m volt. A kútgyűrűperem a terepszint felett 0,4 m magasan van. Az erdőgazdaság a kútakna fölé fából kútházat épített. Vízhozamot mérni nem lehetett, a víz hőfoka 6.9 C° (levegő 17 C°) volt. Korábbi mérési adatokat az OBKI-jelentésekben [10] találunk. Az ásványvíz vegyelemzési adatai az 1. táblázatban láthatók. Az eltelt 33 év alatt csak az összes oldott szilárd alkotórészben mutatkozik csökkenés. Az egyszerű szénsavas ásványvíz a vizsgálatkor kémiailag és bakteriológiailag kifogástalan volt. Érdemes lenne a csevicét célszerűbben, süllyesztve foglalni és esetleg az ásványvizet palackozni. Dessewffy Aladár [18] Parádfürdő gyógy tényezői között megemlíti az Hona völgyi szénsavas forrást, mely nagy szénsavtartalma miatt erősen izgatja a gyomor különböző mirigyeit és ezen tulajdonsága teszi a vizet igen értékes étvágyjavítóvá. Itecsk község területén DNy—ÉK irányú hegyszerkezeti törésvonal mentén több csevicés kút található. Id. Noszky Jenő [1] leírja, hogy Recsk község déli oldalán az állomás alatti völgyben van egy szénsavdús vizű Csevicés-kút a keleti Mátra nagy vető letörésén, amelyet csak a falu használ fel. A kút 1,0 m átmérőjű betongyűrűs aknáját a megemelt térszínen 4,0 X 4,0 m-es beton fedőlap zárja le. A középen levő nyílásra 0,6 m átmérőjű betongyűrűt helyeztek. Mivel a kútra szerelt dugattyús szivattyú a vizsgálatkor, 1960. okt. 21-én nem volt üzemképes, a kutat nagy számban felkereső lakosok a savanyúvizet az említett betongyűrűn keresztül a magukkal hozott kötélen leeresztett edénnyel merítik ki. A kút mélysége 7,0 m, a vizsgálatkor a vízmagasság 2.10 m és a víz hőfoka 11,6 C° (levegő 12 C°) volt. A kútban a szénsavgázbuborékok jól láthatók. Az említett mérési mód miatt szennyezett víz az egyszerű szénsavas vizek csoportjába tartozik (1. táblázat). A kút kitisztítása és helyes foglalása szükséges. A Kossuth Lajos utcában négy csevicés kút van. A 24. sz. ház udvarán levő nyitott kútakna terméskővel burkolt. A kút mélysége a káva-peremtől 7,70 m, a vízmagasság 1960. okt. 21-én 3,70 m volt. A kút 1922-ben készült, vízemelő szerkezete nincs. A kút vize (1. táblázat) alkáliákat is tartalmazó, kalcium-magnéziumszulfátos szénsavas ásványvíz, melynek fluortartalma is jelentékeny. A víz kémiai és bakteriológiai szempontból kifogásolható. A kút kitisztítása, lezárása és környezetének rendezése szükséges. A 27. sz. ház udvarán levő csevicés kút 1938-ban készült. Mélysége 6,50 m, a betongyűrűs kút belső átmérője 0,8 m. 1960. nov. 22-én a vízmagasság 1,20 m, a víz hőfoka 11,4 C° (levegő 7 C°) volt. A kútaknán fából készült cseréppel fedett kútház van. A savanyúvizet hengerkerekes vödörrel merítik. A kútvíz egyszerű szénsavas ásványvíznek bizonyult (1. táblázat), mely bakteriológiai szempontból kifogásolható, ezért a kút környékének rendezése és a kút helyes lezárása szükséges. A 23. sz. ház udvarán levő kútaknát terméskővel burkolták. 1939-ben készült, mélysége 7,80 m, fafedő zárja le. A vizsgálat napján a vízmagasság a kútban 1,20 m, a víz hőfoka 10,3 C° (levegő 7 C°) volt. Az egyszerű szénsavas ásványvizek közé tartozó kútvíz (1. táblázat) a vizsgálatkor szennyezett volt, ezért a kút környékének rendezése és a kút helyes lefedése szükséges.