Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Mátra-vidéki szénsavas források

446 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Cziráky J.—Schiefner K.: A Mátra-vidéki források A 21. sz. ház udvarán, közvetlen a ház mellett van a nyitott aknás kút. Az 1940-ben készült betongyűrűvel bélelt akna belső átmérője 0,80 m. Vizét hengerkerekes vödörrel merítik. A kút mélysége 8,0 m, a vízmagasság 1,30 m, a víz hőfoka 10,1 C° (levegő 7 C°) volt. A kút vize (1. táblázat) az egyszerű szénsavas ásványvizek közé tartozik. Bakteriológiaüag kifogásolható. A kút környezetének rendezése és a kútakna helyes lezárása szükséges. Mátraderecskén is számos csevicés kút van. A Kossuth Lajos u. 106. sz. ház udvarán 5,7 m mély 0,8 m átmérőjű, kővel kirakott, akna-kút van, amelyből a vizet hengerkerekes vödörrel merítik. A kút 1955-ben készült. 1901. május 25-én a vízmagasság a kútaknában 1,60 m, a víz hőfoka 9,8 C° (levegő 25 C°) volt. A kút vize (1. táblázat) kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz. A vizsgálatkor kémiai és bakteriológiai szempontból kifogástalan volt. A Rákóczi tsz. melletti csevicés kút a Mátraballa felé vezető országúttól jobbra, a dombok közötti völgyben, két törésvonal kereszteződésénél létesített, ásott, aknás kút. A 0,8 m átmérőjű betongyűrűs kút pereme 1,18 m-re van a terepszint felett. A kút mélysége a kútperemtől 6,70 m. 1961. aug. 1-én a vízmagasság a kútban 4,40 m és vizének hőfoka 14,5 C° (levegő 23 C°) volt. A nyitott hengerkerekes kút ivásra használt vizét vödörrel merítik. A kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos ásványvíznek a szénsavtartalma nem éri el az 1000 mg/l-t (1. táblázat). A víz szennyezett volt a vizsgálatkor, a kút kitisztítása és helyes lezárása szükséges. A csevicés kúttól mintegy 50 m-re ásott gödrök vannak. Az egyik 1,15 m mély gödörben a víz 1,0 m-el a terepszint alatti nyugalmi vízszinén a szénsavgáz pezsegve tört fel. A vizsgálatkor a víz hőfoka 15,1 C° (levegő 25 C°) volt. A forrásvíz szabad szénsavtartalma 1744 mg/l volt, tehát szénsavas ásványvíz jellegű. Tanácsos lenne e területen szervezett gyógyvízkutatást végezni. A Széchenyi u. 8. sz. ház udvarán kővel kirakott 0,8 m átmérőjű aknás kút van, amelyből a savanyúvizet gémmel merítik. A kút betongyűrűkávája 0,80 m-re van a terepszint felett. A kútakna mélysége a kútperemtől 5,80 m, a vízmagasság a kútban 2,0 m és a víz hőfoka 15,5 C° (levegő 23 C°) volt. Az alkáliákat is tartalmazó kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz (1. táblázat) a vizsgálatkor szennyezett volt, ezért a kút kitisztítása és helyes lefedése szükséges. Az Almáskút u. 3. sz. ház udvarán is van egy betongyűrűs, 0,70 m átmérőjű nyitott aknakút. Kávájának pereme 0,7 m-re van a terepszint felett. A kútakna mélysége a peremtől 3,40 m, a vízmagasság a kútban 1,10 m, a víz hőfoka 13,0 C° (levegő 25 C°) volt. A kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, szénsavas ásványvíz (1. táblázat) a vizsgálatkor szennyezett volt. A kút kitisztítása és helyes lefedése szükséges. A malom melletti csőkút 1928-ban kutató fúrásként létesült. A 39,0 m mély artézi kút záptojás szagú vize facsövön folyik el. 1961. aug. 1-én a vízhozamot köbözéssel mértük : 0,9 l/p. A víz hőfoka 14,5 C° (levegő 26 C°) volt. Az ásványvíz szulfidion tartalmánál fogva (1. táblázat) a kénes vizek csoportjába sorolható. A vizsgálatkor az ásványvíz bakteriológiailag kifogásolható volt. A jelenlegi csekély vízhozam növelése esetén foglalkozni lehetne a kénes ásványvíz balneológiai hasznosításával, mert jelenleg felhasználatlanul folyik el. Mátraballa. Régebbi OBKI-jelentésekből [10] tudtuk, hogy a vasútállomás fúrt kútjának vize kénhidrogén tartalmú. 1961. május 25-én a 19,0 m mély negatív csőkút vizének hőfoka 10,4 C° (levegő 25 C°) volt. A kézi-liajtású szivattyúval nyert vízmennyiség mintegy 20 l/p. Az alkálihidrogénkarbonátos ásványvíz szulfidion tartalmánál fogva C1. táblázat) a kénes vizek csoportjába sorolható. A víz fluorid tartalma is jelentékeny. A víz vasra gyengén agresszív. A vizsgálatkor kémiai és bakteriológiai szempontból kifogástalan volt. Az ásványvizet az állomás épületeinek vízellátására használják fel. Esetleges palackozását kívánatos megvizsgálni. Kisterenyén jelenleg két üzemelő, szénsavas vizű artézi kút van. A bányatelepi Népbolt előtt 1937. ápr. 26—aug. 31. között létesült a 2. sz. vízkutató fúrás. Részletes hidrogeológiai és fúrástechnikai leírását Vitális Sándor [19] közölte. A fúrás szájának terepszint-magassága 195,879 m A. f. A későbbi hidrológiai vizsgálatok eredményét az OBKI-jelentések [10] ismertetik. A kút fúrási mélysége 262,03 m. A fúrás befejezésekor a 235,24 -—262,03 m közötti szürke homokos, durva szemű kvarckavicsból a terepszinten 15—20 l/p, 13,2 C° hőmérsékletű kifolyó vizet szolgáltatott egy 93,5 mm átmérőjű csövön. Az ásványvíz első elemzését Emszt Kálmán [20] végezte 1939-ben. A vízben az összes oldott alkotórész 7909 mg/l, a szabad szénsav pedig 635 mg/l volt. Az alkalikus ásványvíz balneológiai jelentőségét Franlc Miklós [21] méltatta. 1961. szept. 15-én (1. táblázat) a víz összes oldott alkotórésze 8806 mg/l, a szabad szénsavtartalma pedig 1740 mg/l volt. Az alkáli hidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz nagy vastartalma, a felhasználását megnehezíti. A víz vascsőre erősen agresszív. Vizsgálatkor bakteriológiailag kifogásolható volt. Az artézi kútnak a vizsgálatkor nem volt túlfolyása, a vízmintát gumicsővel vettük. A kút nyugalmi szintje a 1. kép. A kisterenyei új savanyúvizes kút \ fci&f (Foto: dr. Cziráky József) Bild 1. Der neue Sauerwasserbrunnen zu Kisterenye (Photo: Dr. J. Cziráky) III. 1. The new carbonic acid well at Kisterenye (Photographed by Dr. J. Cziráky)