Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Mátra-vidéki szénsavas források

Hidrológiai Közlöny 1962. .5. sz. 439 BALNEOLÓGIA A Mátra-vidéki szénsavas források* DK. CZHÁKT J Ó Z S E F** és S C II I E F N E It KÁLMÁN*** Magyarországon szénsavas ásványvíz nagyobb számban két területen fordul elő : a Balaton környékén és a Mátra hegység vidékén. Az utóbbi területen a szénsavas források a legnagyobb részt andezitből és andezit-tufából álló Mátra hegységi vulkánok működésének utolsó nyomai. A Mátra hegység geomorfológiai viszonyairól írott könyvében id. Noszky Jenő [1] megemlékezik azokról az összefüggésekről, amelyek a hegység vetődései és vésnek vizsgálták meg fizikai, kémiai és bakteriológiai tulajdonságait. Az Országos Közegészségügyi Intézet és az Országos Balneológiai Kutató Intézet munkatársai az 1960—61. évben, együttes kiszállások alkalmával Kisterenye, Maconka, Mátraballa, Mátradereeske, Parádfürdő, Parádóhuta, Parádsasvár, Recsk és Tar községben végeztek helyszíni vizsgálatokat. A vizsgálatok célja az említett hidrogeológiai megfigyeléseken Kistere

nye' JELMAEYARAZAT•• 0 Szénsavas ásványvíz [ű] o Ásványvíz [í] o Nem ásványvíz l.ábra. A Mátra-vidéki szénsavas vizek Abb. 1. Kohlensáurehaltige Wasser im Oebiet des Mátra-Gebirges [a]: kohlensaurehaltiges Mineralwasser, [bj: Mineralwasser. [c]: ohne Mineralwassercharakter, [d]: Verwerfung Fig. 1. Carbonic acid waters in the Mátra region [a]: carbonic acid mineral water, [b] : mineral water, [e]: non-mineral water, [dl: fault 5 km a szénsavas források fakadási helye között kimutathatók. Megállapítja, hogy a Magyar Középhegységben közismert két fő vetődési rendszer a Mátrában is több helyen felismerhető. Térképe nyomán készült helyszínrajzot (1. ábra) kiegészítettük a saját vizsgálataink eredményével. A tektonikai hasadékok mentén feltörő szénsavgázt a talajvíz elnyeli és az így keletkezett savanyúvíz néha forrásként jut a felszínre, de gyakrabban akna- vagy csőkúttal tárják fel. A Mátra-vidéki csevicék közül aránylag ke* A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai ós Víztechnológiai, valamint a Balneológiai és Hidrogeológiai Szakosztályának 1961. okt. 30-án tartott együttes ülésén elhangzott előadás. ** Országos Balneológiai Kutató Intézet, Budapest. *** Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. kívül az itt található szénsavas ásvány- és gyógyvizek jelenlegi fizikai, kémiai és bakteriológiai tulajdonságainak megállapítása, hogy ennek alapján javaslatot lehessen tenni hasznosításukra, védelmükre és újabb előfordulások felkutatására. A megvizsgált ásvány- és gyógyvizek kémiai osztályozására a Papp Szilárd-féle [2] beosztást használtuk. Kémiai szempontból általában ásványvíz az a víz, mely literenként legalább 1000 mg oldott szilárd alkotórészt tartalmaz. Az egyszerű savanyúvizekre jellemző, hogy oldott szilárd alkotórészekben szegények, de szabad szénsavat literenként több mint 1000 mg-ot tartalmaznak. Ha a vízben oldott sók mennyisége literenként az 1000 mg-ot meghaladja, akkor az ásványvíz valamely főcsoport szénsavas alcsoportjába sorolható.