Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Kol Erzsébet: Kryobiológiai vizsgálatok a Magyar Középhegységben

438 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Kol E.: Kryobiológiai vizsgálatok (Kol, 1957). A jegesbarlang mikrovegetációja szélsőséges hőmérsékleti, fény és pH viszonyok között alakult ki és érdekesen változott a külső tényezők megváltozásának hatására. A Magyar Középhegységben eddigi vizsgálataim alapján a II. középső kryovegetáció típus jellemző hóflóráját találjuk, amelynek jellemző növénye a Cystoeoecus nivicolus, Dactylococcopsis hungarica, a hólakó Chlorobacteria fajok és hólakó gomba fajok. Ezeken kívül több Stichocoecus faj és több kryoxen algafaj is él eme liófelületeken. E hófelületek jellemző állati szervezete a hóbolha, amely úgy a Bükk-hegység, mint a Sátor-hegység Írófelületein elég gyakori. Még nagyon távol állunk attól, hogy a Magyar Középhegység hófelületein megtelepedő mikroszervezeteket és azok életfolyamatait teljesen ismernők. Valószínű, hogy még sok, érdekes és ritka mikroszervezet kerül elő a többi hegységek hófelülcteiről is. IRODALOM 1. Kol Erzsébet: Krybiologische Studien I. — Verh. d. Intern. Verein. f. th. u. angeiv. Limnologie (Stuttgart) VI. p. 257—282. 1934. 2. Kol Erzsébet: The Snow and Ice Algae of Alaska. — Smithsonian miscellaneous Collections. Vol. 101. p. 1—36. 1942. 3. Kol Erzsébet: Vergleich der Kryovegetation der Alpen und der Kárpátén. — Verh. d. Inst. Verein. f. th. u. angeiv. Limnologie X. p. 243—240. 1949. 4. Kol Erzsébet : Über den griinenSchnee der Kárpátén. — Ibidem. X. p. 235—242. 1949. 5. Kol Erzsébet : Színes hó a Bükk-hegvségben. Bot. Közi. 46. p. 61—68. 1955. 6. Kol Erzsébet: Algológiai vizsgálatok a Sátorhegysóg jeges barlangjában. Bot. Közi. 47. p. 43—50. 1957. 7. Kol Erzsébet: Über dio Verbreitung der schneeund eisbewohnenden Mikroorganismen in Európa. I. — Areh. f. Hydrobiol. (Stuttgart), XIII. p. 574— 582. 1957. 8. Kovács István Endre : A hóbolháról. — Élet és tudomány. IX. p 490—491. 1954. 9. Láng Sándor : A hóformák változása. — Időjárás, 54/11—12. p. 327—333. 1950. 10. Salamin Pál: A hó olvadásának vizsgálata a Biikkhegysógben. — Időjárás. 60/1—IX, p. 265—276. 1956. 11. Salamin Pál: A hóolvadás vizsgálatának kérdései. — Magy. Tud. Akad. Agrártud. Oszt. Közi. IX. p. 237—284. 1956. 12. Salamin Pál: Le manteau de neige dans les foréts de Hongrie. — Bull. of the Intern. Ass. of Sc. Hydrologij. 15, p. 47—79. 1959. 13. Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására. — Hidrológiai Közlöny. 40. p. 439—450. 1960. Kryobiologische Untersuchungcn im Ungurisohen Mittelgebirge I. Im Bükkgebirge und im Sátorgebirge Dr. E. Kol 1. Die Ergebnisse der pH-Wertmessungen, die mehrere Jahre liindurch an den Schneefláehen in den Gebirgen Bükk und Sátor stattgefunden habén, sind in Tabelle 1 zusapimengestellt. Die Schneeflecken des Bükkgebirges habén ealcitrophen Charakter, ihr pH-Wert schwankt zwischen 6—7. Die Schneeflecken im Sátorgebirge sind silicotrophen Charakters, ihr pH-Wert liegt zwischen 5,4—6. 2. Laut den im Ungarischen Mittelgebirge durchgeführten kryobiologischen Untersuchungen der Verfasserin lassen sich 3 Typen der Kryovegetation unter scheiden : I. unterer Kryovegetationstyp bis zu 500 m ii. d. M., II. mittlerer Kryovegetationstyp zwischen 500— 1000 m ü. d. M. und III. oberer Kryovegetationstyp in Höhen über 1000 m ü. d. M. 3. In Tabelle 2 sind die in verschiedenen Tiefen der Schneedecke gemessenen Werte der Temperatur und des pH-Gehalts ersichtlich. Diesen Messungen gemáss gestalten sich die pH-Werte und die Temperaturen in verschiedenen Schneetiefen nicht immer einheitlich. Anhand der auf mehrere Jahre zurückgehenden Messungen kann der pH-Wert der Schneefláchen im Ungarischen Mittelgebirge als ziemlich bestandig bezeichnet werden. 4. Charakteristische gefárbte Schneearten im Bükkgebirge : a) der buttergelb gefárbte Schnee in den Tannenwaldern, von riesigen Mengen an Cystococcus niviculos Kol verursac-ht (Bild 1—2); b) bláulicher Schnee an der Xordseite des Gipfels Tarkő, von immensen Mengen an Dactylococcopsis hungarica Kol Blaualgen blautönig gefárbt (Bild 3); grüner Schnee, entstanden auf Einwirkung verschiedener Stichococcusarten, von Cystococcus nivicolus und mehrerer kryoxener Algenarten ; d) schwarzer Schnee am Nagymező, verfarbt durch Ansiedlung von Stichococcus- und Cystococcusarten, von Chlorobakteria und anderer Bakterienarten. 5. Auf,den Schneefláchen des Sátorgebirges leben: Cystococcus nivicolus, verschiedene Stichococcusarten, Romeria elegens, Hormidium flaccidum und noch mehrere Kryoxenalgenarten. 6. Die Eishöhle zu Telkibánya im Sátorgebirge (Bild í) stellt ein Übergangsbiotop dar, dessen Mikrovegetation als Übergangstyp zwischen den Typen der Kryo-, Aquatilis- und Aeromikrovegetation zu betrachten ist. Iíryobiological Studies in (he Hungárián Central Rangé I. The Bükk- and Sátor Mountains By Dr. E. Kol 1. Results of pH measurements carried out for several years on the snow surfaces in the Bükk and Sátor Mountains have been compiled in Table 1. Snow in the Bükk Mountains is of a calcitrophic charaeter, and its pH value ranges usually from 6 to 7, while that in the Sátor Mountains is of a silicotrophic eharacter, with the pH value varying between 5.4 and 6. 2. On the basis of kryobiological studies, eorried out in the Hungárián Central Rangé, three types of kryovegetation could be distinguished: I. the lower rangé, up to El. 500 m above sea level. II. the middle rangé, between Els. 500 and 1000 m above sea level, and III. the upper rangé, above El. 1000 m above sea level. 3. Results of temperature and pH value observations at different dcpths of the snow cover can be seen in Table 2. According to these data, the temperature and pH values are not always uniform at different depths. On the basis of observation results obtain ed in the eourse of several years, the pH value of snow surfaces in the Hungárián Central Rangé may be regarded as fairly constant. 4. Tipical coloured snow surfaces in the Bükk Mountains are: a) the paleyellow-coloured snow in the pine forests, caused by huge masses of Cystococcus nivicolus Kol (Figs. 1 and 2J; b) the blue snow on the northern slopes of the Tarkő, which is coloured by the blue alga Dactylococcopsis hungarica Kol to a hue resembling bluestone (Fig. 3); c) green snow over the elevated parts of the Nagy Mező, caused principally by different Stichococcus species, Cystococcus nivicolus and several kryoxene alga species ; d) black snow on the Nagy Mező, on which Stichococcus and Cystococcus species, Chlorobacteria and other bacteria species have settled. 5. On the snow surfaces of the Sátor Mountain, Cystococcus nivicolus, several species of Stichococcus, Romeria elegens, Hormidium flaccidum, and several other kryoxene alga species are to be found. 6. The Telkibánya ice-cave in the Sátor Mountain (Fig. 4) presents a transitional type of biotope, the miero-vegetat ion of which may be regarded as a transitional type between the kryó-, aquatic- and aeromicro-vegetation types.