Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és műszaki hírek
398 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Varga S.: Talajklmélő esőszerű öntözés Eine Station dieser Forschungsarbeit besteht im Vergleich von zwei Regnern ungarisoher Erzeugung mit gleicher Leistung jedoch unterschiedlicher Konstruktion (Regnerdüsen Sz-2 und ÉVA-1) und in der Ermittlung jener Bewásserungsabgaben, die bei mittelbindigen Böden im Falle von verschiedenen Düsendurchmessern und Druckhöhen auf bodenschonender Weise ausgeteilt werden können. Die Untersuchungen führten zu dem Ergebnis, dass im Falle der erwáhnten Regnerdüsen bei den in der Praxis meist verwendeten Düsendurchmessern (Folytatás a 393. oldalról) (20 mm 0) und Druckhöhen (3—4 Atü) die zulássige Bewásserungsabgabe von 7—11 mm wesentlich niedriger ist, als die praktisch gebráuchlichen Bewásserungsabgaben (30—40 mm). Bei den erwáhnten zwei Düsen ermöglichen die für verschiedene Düsendurchmesser in Abhángigkeit von der Druckhöhe angegebenen Bewásserungsnormen, dass die zusammengesetzte hydraulische Untersuchung nach Dobos, im Zugé der Planung von Beregungen die diesbezügliche Forderung der Landwirtschaft in stárkerem Mass berücksichtigt werden kann. A Yodní Hospodárství 1962. első félévi számai A Prágában kiadott Vodní Hospodárství folyóirat talán a mi Hidrológiai Közlönyünkhöz volna leginkább hasonlítható. A folyóirat havonta megjelenő példányai — dr. V. Stícha és T. Kohout szerkesztésében — ismerteti a csehszlovák vízügyi szakembereket leginkább foglalkoztató kérdéseket. A fontosabb cikkekről rövid kivonatot is közölnek orosz, német és angol nyelven. A terjedelmesebb értekezések mellett szép számmal találunk kisebb terjedelmű híreket, ismertetéseket és időnként megemlékezéseket is. Állandó rovat közli a világ különböző tájairól összegyűjtött vízgazdálkodási érdekességeket és újdonságokat. Ugyancsak minden számban ismertetnek néhány új kutatási munkát. Az elmúlt félévben megjelent füzetekből kitűnik, hogy csehszlovák kollégáink mennyire fontos kérdésnek tartják a vizek védelmét és ezzel kapcsolatosan a szennyvizek tisztítását. Az elmúlt félév hat szám mindegyikében található szennyvíztisztítással vagy a > felszíni vizek tisztaságával foglalkozó tanulmány. Főleg az ipari szennyvizekkel, mint a vízfolyások első számú szennyezőforrásával foglalkoznak igen sokat. A J. Jádrny—V. Komendová-féle tanulmány a vágóhídi szennyvizek eleveniszapos tisztításáról ír, az O. Bogatyrev—Z. Nanáeková—Zekeová- féle tanulmány pedig a szulfát-cellulózgyártás szennyvizeinek kémiai tisztítási lehetőségét vizsgálja. J. Nechvátal és J. Sebesta a farostlemezgyárak szennyvizének tisztításával és iszapkezelési módjával foglalkozik.. M. Dvofák a cukorgyári szennyvizek tisztításának kutatásáról számol be. Viszonylag sok dolgozat foglalkozik a házi szennyvizek tisztítási kérdéseivel is. Ezek közül nálunk is érdeklődésre tarthatnak számot : V. Zahrádka—P. Zima: „Az iszap ártalmatlanná tétele városi szennyvíztisztító telepen", F. Ilalámek—J. Jádrny: „A saját tisztítótelepen termelt oltóiszappal történő rothasztómedence bedolgozása", V. Sedlaiek: „A szennyvizek biológiai szempontból történő osztályozása", T. N. Nazarová: „A városi szennyvizek tisztítása iszapfelhő segítségével", F. Halámek és társai: „Vízvezetékből származó vasoxid iszaphatása a biológiai folyamatokra a brnoi központi szennyvíztisztító telepen". A folyóirat szerkesztősége részletesen ismerteti az 19(Sl-ben Rómában tartott VII. völgyzárógát-kongresszust. Az ismertetésben a csehszlovák szempontból fontosabb témakörök rövid összefoglalása után Olaszország jelentékenyebb völgyzárógátjaihoz tett tanulmányutakról olvashatunk. Számottevő cikkeket közöl a folyóirat a hidraulika tárgyköréből is. Köralakú ülepítőmedencék beömlő nyílása környezetében előálló áramlási viszonyok vizsgálatát ismerteti J. Burdych. Vízvezetékcsövek nyomáspróbáiról ír V. Sifalda. Az öntözővízmérő berendezésekkel foglalkozik J. Diviá. Körkeresztmetszetű csővezetékekkel kapcsolatos számításokra szolgáló egyszerűsített képleteket közöl M. Hora. „A levegővel végzett kismintavizsgálatok elmélete ós alkalmazása a nyomásalatti permanens, állandó sebességű folyad^ékmozgás tanulmányozására" címmel közöl dolgozatot J. Skaliéka. Érdekes összehasonlító vizsgálatok eredményeit közli Z. Thomas „Körszelvényű cső, derékszögű négyszög szelvényű cső, valamint derékszögű négyszög szelvényű csatorna dinamikai hasonlósága összenyomhatatlan folyadékáramlás esetén" című munkájában. Az öntözési tanulmányok között megemlítendő : J Bedrna: „Tározómedence mint az öntőzőtelep része", V. Schilder: „Helyi öntözőberendezések ós azok kihasználása", V. Sklada—J. Válenta: „Az öntözővíz minőségének meghatározása", V. Kiemeli—R. Hejl: „Az öntözővíz adagolás legkedvezőbb biztonsági tényezője, mint az öntözőberendezés ós a rendelkezésre álló vízmennyiség leggazdaságosabb kihasználásának függvénye", A. Kubarev: „A permetező öntözésnél alkalmazott szolgálati medencék gazdaságossága" c. tanulmányok. Több ismertetés található a lapban egyes jelentősebb külföldi vízi létesítményekről. A már említett római völgyzárógát-kongresszuson kívül az Irakban folyó hidropedológiai és öntözési kutatásokról V. Kutilek, az íves völygzárógátak elméletének ós szerkezeti részeinek franciaországi fejlődéséről V. Broza, az Isére vízgyűjtőjében épült újabb erőművekről P. Vybara, a bulgáriai Balak erőmű- és öntözőrendszerről I. Ivanovic közöl ismertetést. A vakonddrén tervezésével ós építésével F. Krpata, a fürdők vizeinek cseréjével és minőségével J. Sklenáf cikke foglalkozik. A prágai Vízgazdálkodási Kutatóintézet 1961. évi munkáját ismerteti J. Jirousek. A. Sterbová és társai a Nosice-i tározó vizének kémiai éa biológiai vizsgálati eredményeit ismertetik. A Vodní Hospodárství c. folyóirat gyakran közöl magyar vonatkozásit műszaki híreket is. A magyar vízügyi folyóiratokban közölt tanulmányokról több kivonatot, ismertetést találhatunk a lapban, s a Magyar Hidrológiai Társaság által rendezett nemzetközi kongresszusok is széles visszhangra találnak hasábjain. Ivicsics Ferenc A Mongol Népköztársaság nagyra becsüli a magyar vízkutató szakemberek munkáját. Elismerését azzal is kifejezi, hogy kormányhatározata értelmében a magyar szakemberek által létesített ivóvízkutak nyilvántartási száma mellett a „magyar" jelzőt is fel kell tüntetni. Az „ungarin" szó eddig 63 ízben került a mongol kútnyilvántartásba. f Az MTI nyomán) * Három és fél évvel ezelőtt épült a Pekingtől északra, a várostól 40 km távolságban fekvő kőgátas Ming-víztározó. A Venju-folyó völgyében, a Mang ós a Hanpao hegységek között százezer önkéntes építőmunkás 160 nap leforgása alatt építette fel a 618 m hosszú ós a legmagasabb részén 29 m magasságú völgyzárógátat. A gát visszatartja a Venju-folyó gyakran nagy hevességű árvizeit, s öntözővizet is szolgáltat. A tározótól- 82 millió m 3-es ; a kiágazó öntözőfőcsatornák összes hossza 45 km, a mellékcsatornáké mintegv 350 km. V. 1. (Folytatás a 449. oldalon)
