Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Varga Sándor: Talajkímélő esőszerű öntözés

Varga S.: Talajkímélő esöszerű öntözés Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 397 a vízsugár-szivattyúk mintájára. Alacsonyabb nyomómagasság és kisebb fúvókaátmérő esetén a vákuum előállítása — levegő bepréselés folyamata erőtlenebb, mint közepes, vagy nagyméretű fúvóka és magasabb nyomómagasság alkalmazásakor. Pl. 20 mm fúvóka és 5,5 att nyomómagasság esetén az SZ—2 szórófejjel kiadható vízmennyiség 17 mm, míg az ÉVA—1 típusnál már 22 mm ; az utóbbi szórófej javára 5 mm többlet mutatkozik, ez az SZ—2 normájának 29,4%-a ! Ismételten megemlítem, hogy a közölt értékek növényzetnélküli, fedetlen középkötött talajokra vonatkoznak. A kutatás további feladata, hogy az egyes fúvóka átmérők figyelembevételével megállapítsa az egyéb talajokon még eltűrhető mormákat. Külön kérdés a növényzettel fedett talajok normáinak megállapítása. Igen valószínű, liogy az öntözési idény kezdeti szakaszán, a zsenge növényzet miatt, a fedetlen és a növényzettel fedett talajok megengedhető normái között az eltérés nem lesz lényeges. Az eddigiekből mindenesetre megállapítható, hogy az esőszerű öntözések tervezésénél az eső minőségét fokozottan figyelembe kell venni. Második ötéves tervünk a mezőgazdaságban is előírja a terméshozamok növelését, a termőterületek növelése nélkül, ami csak a belterjesebb mezőgazdasági termeléssel valósulhat meg. Ennek pedig egyik tényezője a talaj- és növényzetkímélő esőszerű öntözés. Összefoglalás A tanulmányban tett megállapításaink a következőkben foglalhatók össze : 1. A talaj- és növényzetkímélő esőszerű öntözések célszerűen kisintenzitású, rövidhatósugarú (Rma.x ~ 30 m) szórófejekkel valósíthatók meg. 2. A ,,Q—H" görbesereg üzemi tartományának határai erősen függnek a kiadni kívánt öntözési normától és a talaj minőségétől. 3. Nagykiterjedésű esőszerű öntözéseknél, a gazdaságos, egyenletes talaj- és növényzetkímélő esőszerű öntözések megvalósítása érdekében bizonyos esetekben '(számottevő nyomáskülönbség a belső és külső területek között) szóbajöhet hasonló teljesítményű, de eltérő szerkezetű szórófejek együttes alkalmazása. IRODALOM 1. Laws,—J. Ottis : Újabb vizsgálatok esőcseppekkel és erózióval kapcsolatban. Agricultural Engineering, St. Joseph, Michigan, 1940. november, 11. 2. Witte, K. : Az esőszerű öntözésnél a talajon keletkező károk okai ós azok kivédése. La irrigazione a pioggia. 1956 2. óvf. június. 3. 8chladei\busch, H.—Czeratzky, ll

7. : Különböző esőztetőgópekkel létesített csapadékenergia és ennek befolyása a talaj iszapolódására. Landtechnische Forschung, München, 1957. 1. 4. Varga, S. : Az esőszerű öntözés dinamikus hatását mérő műszer. Agrártudományi Egyetem Közleményei. 1960. 5. Varga, S. : Az esőszerű öntözés ós a természetes esők összehasonlító vizsgálata a hazai szórófejekkel végzett csapadékenergia-mórósek türkében. Doktori disszertáció. Gödöllő. Agrártudományi Egyetem, Földméréstani és Kultúrtechnikai Tanszék. OPOLLIEHM Ii ^0>KJ1EBAHHEM, BEPETAIOIHHM nOMBY Ap. III. Bapea M3BecTHo, HTO npn ao>KaeBaHmi BpamaromuMH AajibHOCTpyiínbiMH annapaTaMH, naSjnoflaeTCH pa3pyiuaiomee aeiícTBue CTpyu Ha noHBy u ua pacTeHiia oco6eHH0 B BHeiuHeft TpeTbn pa/uiyca BbiőpacbiBaHiiH. IlpuHHHOH 3THX flBJieHiiu íiB.IFLETCH npucyTCTBite 3HamiTejibHOÍÍ KHHeTimecKoft SHeprim B naAatomux „SypbeBbix Karuiflx" öojibinoro pa3Mepa. Ha ceroflHíimeM ypoBiie pa3BimiH cejibCK0X03fluCTBeHHoro npon3BoacTBa, cTaHOBUBiiieroca no BCCMV Mnpy Bee öojiee HHTeHCHBHbiM, y>Ke nejibssi npeHeöpenb c yMeHbiueHiie.M ypojKaÜHOCTii, B03HiiKaK>ineiic5i BCJieACTBiie Bbiuieii3ji0>KeHH0r0 HBJieHHH. MHoromiciieHUbiMH 3arpaHiiHHbiMii iiccJieAOBawiflMii A0i<a3aH0, HTO KOJIHnecTBo 3a6npaeMoro ypowasi ii3MCHíieTCfl B 3ABIICNM0CTU OT AIIAMETPA NPN.MenHe.MOro conjra n OT Be;iMHHHbi Hanopa, T. e. c AajibHOCTpyiÍHbiMii annapaTa.Mii MeHbiueií UHTeHCHBHOCTII M05KH0 AOCTIIHb no CyiHHOCTlI ÖOJlCe BucoKoro ypo»ca>i. UlAadepöyuiOM II LlepamtfKiut YCTAHOBJIEHO, HTO Ajiji pa3pyaieHiiH KOMOK cpe«Hero Aiia.MeTpa na cpeflHeCBH3H0Ü noHBe AOCTaTOHHa 10 • 10

1 apr KIIHCTHHCCKOH 3Hepnm. C yneTOM aToro Ha KaiJteApe KyjibTypTexHHKH II reoAe3im ArpapHOii AKaaeMim Hanajui npoBOAinb cepmi nccjieAOBaHiirt AJIÍI onpeaejieHiiH ycJiOBiiü opotueHHH «0>KfleBaHiieM, öeperaiomiiM noHBy II pacTiiTejibHOCTb. OflHOit 113 CTaflllií 3T0ÍÍ IICCJieflOBaTejIbCKOIl paÖOTbt 5iBjiHeTC>i conocTaBJiemie AByx Aa-'ibHOCTpyííHbix annapaTOB (C-2 II EBa-1) nauiero np0ii3B0ACTBa, iiMeioiunx 6JIH3KO o^HHaKOByio npon3B0AHTejibH0CTb na pa3nyio KOHCTpyKiin 10, «ajiee onpeflejineM opocirreJibHbie HOPMM fljiH OTftejibHbix AiiaMeTpoB coneji H pa3Hbix nanopoB, BbiaaBae.Mbie no „öepoKemno noHB" cpeAHecBji3Hbix rpyHTOB. Pe3yjibTaT0M npoBeACHHbix iiccjieAOBaHiiü ycTaHOBJieHO, HTO npu yno.MaHyTbix AajibHOCTpyiÍHbix aunaparax Ha npaKTHKe B cjiynae oxoTHee Bcero npiiMeHaeMoro AiiaMerpa (0 20 MM) con.ia u uanopa (3—4 arr.) BbiaaBaewaH opociiTejibnan nopMa (7—11 MM) HBJIHCTCH 3HaHiiTejibH0 MeHbiuefi, ne.M opociiTejibHbie Hop.vibi (30— 40 MM), OŐHHHO npiiMeHiiMbie na npaKTHKe. ÍIJIH yiiOMjiHyTbix AByx AajibiiocTpyHHbix armapaTOB npn pa3Hbix AnaMeTpax con.ua 3aAaHbi opocinreJibHbie HOpMbl B 3aBIICIIMOCTII OT HanOpa. 3TII HOpMbI AaiOT B03MOWHOCTB AJIH TOTO, HTOöbi npn npoeKTiipoBaHiin opouieHiiü c AOWAEBAHIIE.M Sojibme npiiHiiMajiacb BO BHHMaHiie noAOönaH noTpeőHocTb CejibCKoro xo3íiiicTBa niApaBJninecKHM iiccjieAOBaHiie.M AO JJoőorn. Den Boden schonende Beregnung; Dr. S. Varga Bekanntlicli werden bei Beregnungen mit in Kreis streuenden Regnern besonders im ausseren Drittel des Beregnungshalbmessers erhebliche den Boden und die Pflanzendecke schádigende Einfliisse beobachtet. Diese ungünstigen Wirkungen finden ihre Ursache im bedeutenden Gehalt an kinetischer Energie der niederfallenden „Gewittertropfen" grosser Abmessung. Auf dem heutigen Entwicklungsgrad der in Weltmasstab immer intensiver werdenden landwirtschaftlichen Produktion kann der infolge der beschriebenen Erscheinung eintretende Ernteausfall nicht mehr vernachlassigt werden. Zahlreiche auslündische Versuche bewiesen, dass der Ernteertrag in Abhangigkeit vom Regnerdurchmesser und von der Druckhöhe veranderlich ist, d. h. mit Regnern kleinerer Intensitat im wesentlichen grössere Ertráge erzielt werden können. Schladerbuscli und Czeratzky erwiesen. dass bei mittelbindigen Böden zur Zerstörung der mittelgrossen Erdkrumen eine kinetische Energie von ungefahr 10xl0

4 erg erforderlich ist. Mit dieser Annahmo wurden am Lehrstuhl für Vermessungskunde und Kulturtechnik an der Universitát für Agrár-VVissenschaften Versucbsreihen zur Ermittlung der Bedingungen für Beregnungen in Gang gesetzt, die Boden- und Pflanzendecke schonen.