Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szesztay Károly: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel

Szesztay K.: A vízfelületek párolgásának csökkentése Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 377 1. Mindenekelőtt a szél és a vele járó hullámzás szab korlátokat az eljárás alkalmazásának. A 10 km

2 kiterjedésű Hefner tó viszonyai között 30—35 km/órá-nál (10 m/s-nál) nagyobb szélsebesség esetében még állandó utánpótlás mellett is lehetetlenné vált a vegyszer alkalmazása, mert a hullámzás a védőréteget nagy mértékben megbontotta és a szél a vegyszert a tó szélmenti öblözetében halmozta fel, illetve a partra sodorta. Kitűnik a külföldi kísérletekből az is, hogy 8—10 km/óránál (2,5 m/s-nál) kisebb sebességű szél a vegyszer hatékonyságát nem érinti, mert a védőréteg a hullámzás kialakulását gátolja és - megfelelő mértékű adagolás esetében — rugalmasan alkalmazkodni tud a kisebb mértékű hullámzás okozta felületnövekedéshez. 2. A hatás mértékét ós időtartamát/"— vagyis a védőréteg folyamatos fenntartásához szükséges pótlás mennyiségét —- megszabó másik tényező : a víztér kémiai összetétele és a biológiai viszonyok. A víztér széndioxid-mérlegét befolyásoló bioké§ ^ If / i! ti 3,0 40\ V > + + + • • + i + + + • * é* ' X —I — •- O^ —^ N . v- s // —'/ • • 0 • • • • • • • o O o e • • * + + . • + • + - . + 4 d+ 8 + + + + + o e • . t ° " + • + + * " 9 • ; • • * j + m tx x tv v vt vn vm tx x v vi vn vm // / 1959 1960 1961 • Pestlőrinc (Ceti!alkohol-A) o Pestlőrinc ; # (Celiláik ahol -H) + Mátroszentlászló ([etilalkohol-A) 1. ábra. A Pestlórincen és Mátraszentlászlón végzett kísérleti mérések havonkénti adatai (Számértékeket a 3. és 4. táblázat tartalmazza) 0ue. I. Mecmubie dantme onumnux lUMepentiü, npoeedetmux 8 neuímceitm.tepuHii u e Mampacenm.iacAO. (tJucAeHHbte eeAUtüHbt npueedenu e maőA. 3. u 4,) Fig. 1. Monthly data for the experimentál measurements in Pestlőrinc and Mátraszentlászló. (For the numerical values se/

1 Tables 3. and 4.) Naponkénti párolgások [fi] naponkénti vízhómérsékletek[c\ —•—Vegyszerrel beszórt kőink adatai (P éi -A—+—Vegyszer nélküli kádak adatai (P, est, * 50 "1 | 30I 2010 o30[r]t, 20 0-1 1-2 2-3 3-4 4-5 5-6 6-7 7-8 8-3 Napi párolgás-csökkenések iP'P-P

a[mm] 2-6 6-1010-n H-1te-22222C2S-30 Napi hőmérséklet növekedések it-t-t, [cj § s § § 1,0-1,5 t,5-2fl Csj- CVJ ,, \ f ' ' ... • fi •:;;• . •» M[C] C^ Lrs tK iv.•60 50 a g •20 S •10 0 1,0 2,0 3,0 4,0 . •i ' . a * o iP S"T 0 20 40 60 f na

ponkénti vizsgálathoz feldolgozott időszako

k [</] Pestlőrinc, 1960. ápc3-29-ig, fl nap Mátroszentlászló, 1860. ipr. t-28-ig 28 nap 1960.aug4-szept.7-ig,35nap HSOJól 4-15-ig 12 nap m.mijlO-25-ig. 16 nap I960.júl.28-aag.7-ig 11 nap 1961. szeptU-okt20-ig 27 nap Összesen•• 156 nap 2. ábra. Részletek a naponkénti adatok statisztikai vizsgálatából 0ue. 2. Ilaiuibie no cmamucmwtecKOMy uccAedoeauuw cymoHitbtx óaitHbix [a] : MHCJIO cjiyHaeB, [b] : cyTOHHbie HcnapeHHfl, [c] : cyTOHHbie TeMnepaTypbi BOÁM, [d] : paapaöoTamibie nepnoAbi Fig. 2. Statistical analysis of daily data [a]: number of eases, [b]: daily evaporation, [cj: daily water temperatnre, [d]: perlods analysed miai folyamatok a védőréteg hosszúláneolatú szénvegyületeit megbontják és más - a párolgáscsökkentés szempontjából hatástalan - vegyületekké alakítják. 3. Az előbbi kettőnél kisebb súlyú tényező a védőréteg anyagának elpárolgása, továbbá a vízben való feloldódása következtében a mélyebb rétegekbe való lesüllyedése. Ez a két folyamat együttesen az Ausztráliában végzett kísérletek adatai szerint km

2-enként és naponként 80 kg vegyszert fogyasztott [10]. 4. A vegyszer hatékonyságát befolyásoló ismert, de számszerűleg fel nem mért tényező a napfénnyel együtt érkező ibolyántúli sugárzás, amely jelentékenyen hozzájárulhat a hosszúláneolatú alkohol-vegyületeknek rövidebb láncolatú, igen gyorsan elpárolgó vegyületekké bomlásához. 5. Ha a védeni kívánt víztérben jelentékeny számú hal és más vízi állat él, számottevő lehet a táplálkozásukkal kapcsolatban elfogyó vegyszer mennyisége is. Az előzőekből tehát kitűnik, hogy a párolgást csökkentő vegyszerek hatékonyságát rendkívül sokrétű fizikai, kémiai és biológiai tényezők befolyásolják, amelyeknek alakulása jelentékenyen függ az időjárási viszonyoktól is. Ahhoz, hogy a vegyszerek hatékonyságának mértékét és idő* I

1 If; Ü fi ll tíg It ^ I Slf ll n