Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szesztay Károly: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel

378 Hidrológiai Közlöny 196?.. 5. sz. Szesztay K.: A vízfelületek párolgásának csökkentése A hazai kísérletek értékeléseként az alábbiak ban bemutatott néhány részlet és adat tehát a természetes viszonyok tekintetében — mint már előzőleg is hangsúlyoztuk — csak általános tájé­kozódásul szolgálhat. A részletes vizsgálathoz a pestlőrinci állomás 1960. augusztusi adatait választottuk, ahol a főbb időjárás elemek alakulásáról óránkénti adatok álltak rendelkezésre, vagyis a kísérletek lefolyását meglehetősen részletesen rekonstruálhattuk (3. ábra). A vizsgált 31 napnyi időszakban — mint látható — négy esetben történt beszórás 4-én. 11-én, 19-én és 29-én. Az ábráról közvetlenül megállapítható, hogy az adagolást követően a vegy­szer hatékonyságát jelző két mennyiség a ,,AP". ill. ,,s" párolgáscsökkenés (2. sor) és a ,,.:lt" hő­mérsékletnövekedés (4. sor) számottevően meg­emelkedik. majd néhány nap múlva fokozatosan csökkenni kezd. Látható azonban az is, hogy ezt az általános irányzatot gyakran módosítják, ill. megszakítják a mindenkori időjárási adottságok. A négy időszak átlagos viszonyait szemléltető 4. ábráról kitűnik, hogy a vizsgált körülmények között a vegyszer a beszórást követő második és harmadik napon volt a leghatékonyabb (kereken felényire csökkentette a párolgást). Ezt követően a védőréteg hatékonysága fokozatosan csökkent, és a 8. napon már 10% alá szállt. Nem esett szó még az esőzésnek a hatásáról. A víz felszínére hulló esőcseppek mintegy „át­lyukasztják" a védőréteget, de lényegében nem távolítják el a víz felszínéről a védőréteg anyagát. Az esőzés időszakában lecsökken tehát a vegyszer hatása, de az esőzés megszűnte után a védőréteg ismét kialakul. Jól látható ez a 3. ábra aug. 5—6.. aug. 19. és aug. 31-i adatain. A szélnek és az általa keltett hullámzásnak a zavaró hatása a mérőkádak esetében minden bizonnyal sokkalta kisebb, mint a természetes viszonyok között. A vizsgált 31 napnyi időszakban két esetben, aug. 13-án és 19-én észleltek 10 m/s-ot meghaladó szélsebességet, és ezeknek — különösen a hosszabb időn át tartó utóbbinak — a hatása a At hőmérsékletkülönbségekben is megmutat­kozik . A 3. ábra AP és At adatainak végigtekintése arra is felhívja a figyelmet, hogy a vegyszer haté konyságának mértékében napi ritmus van. Szem­betűnően látszik ez az 5. ábrán, amely havi átlag­értékekben hasonlítja össze a nappali (7 és 21 óra közötti) és éjszakai (21 és 7 óra közötti) párolgá­sokat, továbbá a reggel 7 órai és a déli 14 órai hőmérsékleteket. Az s és a At értékekben talált 3. ábra. Az időjárás szerepe a párolgáscsökkentő hatás napon belüli eloszlására. Pestlőrinc, 1960. augusztus 0ue. 3. BAUHHue noeodbi na pacnpedejieuue euympu cymxu yMeHbiuawuieeo deücmeuH no ucnapeHuio e nenimcenm­.tepumf e aezycme 1960-20 eoOa [a] : 3achini<a ueTHJioBoro cnnpTa-A Fig.3. Effect oj weather on the changes of the eraporalioii­reducing cffcct during the day. Pestlőrinc. August. 1%0 fa], applicfttion of cethyl alcohol A tartamát valamely adott esetben előzetesen meg lehessen állapítani, igen sok irányú vizsgálatokra, lehetőség szerint természetbeni előkísérletekre van szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents