Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
5. szám - Szesztay Károly: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel
376 Hidrológiai Közlöny 196?.. 5. sz. Szesztay K.: A vízfelületek párolgásának csökkentése :í. táblázat A „cetilalkohol- A" jelű angol vegyszerrel végzett kísérletek havónkénti adatai TaÚA. 3. MecaHHbie dannbie ucnbimaHUű, npoeedeHHbix c amAuúcKUM xuMüKamoM m. H. ,,tiemujoebiM cnupmoM- A" Table '3. Monthly data of the experiments carried out with the English chemical ,,cethyl alcohol .-1" Pestlőrinc. Mátraszentlászló Havi közepes Havi közepes Év, hónap levegő-hőmérséklet vízhőmérséklet 03 < Ö a X Havi párolgás o ee itt c. J > s! „ S1 •J1 a, xy ••31 —. v ' x « xu IS 3 ' T. *C »II vízhőmérséklet -c eő > Havi párolgás rí «ci ^ tí T. ^ A 5 SI T '0 ( c 1\ K r V T ío c I\ * r [Cl [mm] [%] [111/8] [C°] [mm] r%i o Augusztus .... Szeptember .. . Október 20,2 l.'i.l 111,0 22,4 ítije 10,6 23,2 17,8 1 1,8 6 24 154 120 72 102 101 47 34 16 35 66 59 63 3.* 3,0 3.3 7.4 6.4 7.3 _ _ — 42 = 24 68 d <o o Április Május Június Július Augusztus .... Szeptember . .. Október 10,li 14,9 19,7 19,4 20,2 15,0 11,7 12,7 17.5 22,4 21.4 22.6 16,9 12.5 18.7 19.0 2:'.,6 22,3 24.1 17.8 13,0 33 42 54 94 21 38 89 82 1 13 1 67 1 56 163 107 50 53 75 125 148 126 78 49 35 34 25 23 2 68 66 58 63 64 67 80 4,1 3,4 3,8 4,0 3.8 3,4 3.4 6,7 11.0 15,7 15,6 16,6 11,6 8,9 7.6 13,3 18,3 18,1 18,0 12,5 8,9 8,6 14,6 19.4 19.2 19.5 13.6 9,5 35 65 68 142 121 26 115 82 97 98 92 67 39 32 53 79 73 51 24 42 35 19 27 21 24 38 71 80 68 72 72 74 80 Apr.—okt 15,9 18,0 19,1 371 838 654 22 66 3,7 12,3 13,8 15,0 572 530 384 27 74 1961. Május Június Július Augusztus .... Szeptember . . . Október 14.4 20,2 19. ti 20,9 IS.9 13.3 17.3 23.6 22,0 22.4 19.7 13,1 18,2 24,3 22,7 23,3 20,6 14,11 54 45 35 1 9 110 152 192 191 156 92 82 119 175 171 127 61 25 22 9 10 19 34 66 66 60 59 68 3.8 3,2 3.9 3.5 3,1 3.6 10.4 16.5 15,5 17,1 16.3 10.4 12,8 19.4 18,1 17,6 14.8 9,3 13,4 20,2 19.2 18,0 15,4 10.3 70 95 88 12 46 66 100 127 97 100 4 1 60 84 93 92 85 38 9 16 27 5 71 69 67 63 53 68 Máj. okt 17,9 19,7 20.6 149 801 674 16 62 3,5 14,4 15,4 16,1 316 531 452 15 65 17,9 19,7 20.6 149 801 16 62 3,5 14,4 16,1 316 531 452 15 65 1959. aug.— 1961. okt. 1985 1578 20,5 1 1116 878 21,4 máson az angol vegyszerrel beszórt kád esetében volt a párolgás csökkenése, vagyis a két hexadecanol gyártmány között az átlagos hatékonyság tekintetében nincs számottevő különbség. (A hol land gyártmány mutatkozott valamivel eredményesebbnek.) Nem volt számottevő különbség az angol vegyszer átlagos hatékonysága terén a két állomás között sem. A már hivatkozott irodalmi adatok alapján az lett volna várható, hogy a melegebb és szárazabb éghajlatú pestlőrinci állomáson nagyobb a párolgáscsökkenési százalék. Azonban a két állomáson gyakorlatilag azonos eredményt kaptunk, sőt a hűvösebb éghajlatú mátraszentlászlói állomáson meghatározott ,,s" érték volt valamivel nagyobb (21,4, illetve 20,5). Hasonló értelmű eltérést mutat a vizsgált két év adatainak összehasonlítása is, mert mindkét állomáson a hűvösebb időjárású 1960. évben adódott nagyobb mértékű párolgás csökkenés. 5 Az évi átlagokénál sokkalta tágabb határok között változnak a havonkénti ,,s" értékek. A vizsgált 16 hónapnyi időszakban előfordult legnagyobb 5 A fenti kérdésben az irodalmi adatok nem egyöntetűek. A Nemzet IgjKi Öntözési és Belvízrendezési Szövetség (ICID) kövHjritja által 1900. szeptemberében kiadott összeállításban [9,50 oldal] több újabb mérési adat a magyarországi kísérletekkel egybehangzó megállapításra jutott, vagyis az s százalék melegebb éghajlaton (magasabb vízhőmérséklet esetén) nem nagyobb volt, hanem kisebb. havi párolgáscsökkenés 49% (Pestlőrinc, 1961. május, hexasdecanol-H), a legkisebb 2% (Pestlőrinc, 1960. október, hexadecanol-A). Az éven belüli eloszlás tekintetében a meleg nyári hónapokban általában kevesebb a viszonylagos párol gás-csökkenés, mint tavasszal és ősszel, bár meglehetősen sok az ennek ellentmondó adat is (1. ábra). A vegyszer hatásának naponkénti változása céljából összesen 156 napnyi időszakról állapítottuk meg a napi ,,/lP" ós ,,s" értékeket. Statisztikai eloszlásukról a 2. ábra ad áttekintést. A táblázatokból az is kitűnik, hogy a vegyszer nemcsak a párolgást, hanem a víztér hőháztartási viszonyait is befolyásolja. lírről az irodalomban is találhatók szórványos adatok és utalások [9], de a hatás mibenléte közelebbről még nem tisztázott. Bizonyos, hogy nem a „megtakarított" párolgási hő egyszerű raktározódásáról van szó és valószínűnek látszik, hogy a védőréteg nemcsak a sugárzási egyenleg további komponensekre való eloszlását, hanem magát a sugárzási mérleget is befolyásolja. Ennek a kérdésnek a további kutatása igen jelentős gyakorlati eredményekre vezethetne, mert a hőmérsékleti hatásokat sokkal könnyebb mérni mint a párolgáscsökkenést. 3. A vegyszerek hatékonyságát befolyásoló tényezők A párolgást csökkentő vegyszerek hatásának mértékét és időtartamát befolyásoló főbb tényezők a következők : '