Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szesztay Károly: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel

Szesztay K.: A vízfelületek párolgásának csökkentése Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 373 2. A hazai kísérletek A párolgást csökkentő vegyszerek alkalmazásával kapcsolatos kutatási feladatok három csoportba sorolhatók : 1. A vegyszer kiválasztásával és hatékonyságának megállapításával kapcsolatos kérdések. 2. A vegyszer alkalmazásának hatásai az élővizek kémiai és biológiai viszonyaira. 3. A szélesebbkörű alkalmazás során felmerülő műszaki és gazdaságossági kérdések (az adagolás módjának és az ehhez szükséges berendezéseknek a kiválasztása, a folyamatos üzem megtervezése, a vegyszer és az adalékanyag előállításával kapcsolatos technológiai kérdések stb.). Az 1. és 2. csoportba sorolt kérdések kisminta-vizsgálatokkal is tanulmányozhatók, a 3. csoport kérdéseinek vizsgálatához természetbeni (üzemi, vagy legalábbis félüzemi méretű) kísérletekre van szükség. A tárgykörbe vágó hazai kutatások megindításának első lépéseként elsősorban az 1. csoportba sorolt kérdések vizsgálatára gondolhattunk, ami a VITUKI párolgásmérő hálózatának keretében viszonylag egyszerűeri és kis költséggel megoldható volt.

2 1. A kísérletek általános leírása A kísérleti mérések céljának tekintettük, hogy a hazai kereskedelemben kapható két hexadecanol gyártmány párolgást csökkentő hatásának mértékét hazai éghajlati adottságok között ellenőrizzük, és a csökkentő hatás mértékét befolyásoló főbb tényezőket kismintavizsgálatok viszonyai között tanulmányozzuk. A mérések színhelyéül egy síkvidéki és egy hegyvidéki állomást választottunk. A hálózat - Természetesen nem gondolhattunk itt a vegyszerek előállításával és a párolgási folyamatban betöltött szerepükkel kapcsolatos fizikai-kémiai és technológiai kérdések elméleti vizsgálatára. Kutatásaink a kész (kereskedelemben kapható) vegyszerek kipróbálására ós a vegyszer hatékonyságát befolyásoló körülmények tisztázására korlátozódtak. I. táblázat Pestlőrinc M átraszentíászl ó Hosszúság. . . . 10° 11' 47° 20' Földrajzi koordináták Földrajzi koordináták Szélesség 19° 53' 47° 56' Tengerszint feletti magasság, mA. f 140 760 Évi 11,3 7,2 A levegő hőmérsékletének Januári C° —0,7 —3,2 A levegő hőmérsékletének Júliusi 01 •22,4 18,2 ^ Evi 70 76 A levegő relatív nedvességének Januári SB O ' 0 81 85 Júlusi S 59 68 Évi 10 820 460 A szabad vízfelület párolgásának Januári mm 8 0 A szabad vízfelület párolgásának Júliusi 164 92 hátrányos, mert a vízfelszín oxigén és széndioxid forgalmát nem befolyásolja. Egyetlen irodalmi adatot találtam, amely ezen a téren óvatosságra int [3., 742. oldalj. 5. A 2—3 m/s-nál nagyobb sebességű szél. ill. az általa keltett hullámzás a védőréteg hatását erősen lecsökkenti, bár a hullámzás megszűntével a védőréteg bizonyos mértékig regenerálódik. 6. A hatékony védőréteg kialakításához szükséges vegyszer mennyiségére vonatkozó közlések meglehetősen bizonytalanok és eltérőek. A texas-i, kereken 2 ha felületű „Essar Ranch" tározón 1956 nyarán végzett kísérletek során 20 kg hexadecanol és 1%-nyi réztartalmú tartósítószer alkalmazásával 20 napon át átlagosan 18%-kai sikerült a párolgást csökkenteni. Hasonló értékeket közöl a vegyszerszükségletről a Nemzetközi Öntözésügyi és Belvízrendezési Szövetség (IC1D) fentemlített összefoglaló jellegű kiadványa is [9., 41. oldal]. 7. Költségek. Az illinois-i kísérletek beszámolója a hexadecanol kilónkénti árát 4 dollárnak adja meg. Az ausztráliai hexadecanol gyártmány ára kilónként 1,5 dollár, a texas-i kísérletekben alkalmazotté kilónként 0,8 dollár. A vízfelületre juttatás átlagos költségét a vegyszer árának 50 százalékára becsülik [3., 743. oldal]. Az utóbbi évek kísérleti eredményeit összegezve megállapítható, hogy a vízfelületek párolgásának vegyszeres védőréteg kialakításával való csökkentése csak az arid éghajlatú vidékeken és néhány km

2-nél kisebb vízfelületek esetében látszik szélesebb körben érdemesnek. Erre utal egyébként az is, hogy a kísérletek legnagyobb részét olyan területeken végezték, ahol az évi átlagos párolgás 1500—2000 mm, a hazai átlagértékeknek mintegy kétszerese. Műszaki és tudományos kérdésekben rövid idő alatt gyökeresen új helyzetet teremtő eredmények születhetnek. Igen fontos tehát a tárgybeli külföldi kutatások folyamatos figyelemmel kísérése.