Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szesztay Károly: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel

374 Hidrológiai Közlöny 196?.. 5. sz. Szesztay K.: A vízfelületek párolgásának csökkentése AP = P

n— P 2. kép. A pestlőrinci mérőkád beszórása cetilalkohollal (Homoródi András felvétele) <t>omo 2. 3acunKa u3MepumeAbHoeo 6ana co ifemuAoebtM cnupmoM e neiumcenmAepuHi/ (<t>omo A. XoMOpodu) III. 2. Sprinkling cethyl álcohol on the evaporation pan at Pestlőrinc (Photographed by A. Homoródi) 3 Szóbeli tájékoztatás szerint a közeli jövőben valószínűleg lehetővé válik KGST országokból való behozatala, sőt — más igények kapcsán — szó van a hazai cetilalkohol gyártás megindításáról is. 4 Felmerült az a gondolat is, hogy a kísérleteket kiterjesszük az adagolt vegyszer mennyisége és a párolgáscsökkenés mértéke közötti kapcsolat vizsgálatára is. Minthogy azonban a kérdéses kapcsolatot szabályozó vízkémiai és időjárási tényezőknek (mindenek előtt a szélviszonyoknak) a hatása természetes viszonyok között gyökeresen más, mint a mérőkád esetében, ezt a kérdést kísérleteinkben nem vizsgáltuk. Az alkalmazott 4 kanálnyi (12,4 g/1,2 m

2) vegyszermennyiséget úgy választottuk meg, hogy sokszoros biztonsággal felette maradjunk a külföldi kísérletekben megállapított 300 gr/ha körüli naponkénti vegyszerszükségletnek. szempontjából nehézséget jelent, hogy a szóban forgó vegyszerek ez idő szerint csak import útján szerezhetők be.

3 A beszerzett és a kísérleteknél alkalmazott két cetilalkohol gyártmány főbb adatait a 2. táblázat foglalja össze. A kísérletek Pestlőrincen 1959. augusztusában, Mátraszentlászlón 1959. októberében indultak meg, és két 5, illetve 6 hónapos téli fagyszünettel 1961. októberében fejeződtek be. A kísérletek lényegében egy vegyszerrel beszórt felületű és egy azonos típusú és elhelyezésű vegyszer nélküli (szabad felszínű) mérőkádon párhuzamosan végzett mérések eredményeinek összehasonlításán alapulnak. A vegyszer párolgás-csökkentő hatását a vegyszer nélküli mérőkádon észlelt P

0 és a vegyszerrel bevont felületű P párolgás 1. kép. A kísérletekhez felhasznált párolgásmérő kádak a pestlőrinci meteorológiai obszervatórium területén (Homoródi András felvétele) <Pomo 1. Eanu öah U3MepeHUH ucnapenun, ucnoAb3oeanHbie rtpu uccAedoeauuHX. Eanu HaxodnmcH na meppumopuu MemeopoAoemecKOü oöcepeamopuu e neuímceHtnjieptiHif III. 1. Evaporation pans used for the experiments at the meteorological observing station at Pestlőrinc különbsége, illetve az 5 100 (2) százalékszám jellemzi. A méréseket mindkét állomáson a Meteorológiai Vüágszervezet által javasolt, ún. „A" típusú, felszíni elhelyezésű mérőkádakkal végeztük, amelyeknek átmérője 123 cm, magassága 25 cm (1. kép). A mérőkádak vízszínét naponta kétszer (7 és 21 órakor) mérik a Fazekas K. szerkesztette kúptárcsás műszerrel [8]. A műszer pontossága laboratóriumi körülmények között néhány század milliméter. Természetbeni rutin-méréseknél mintegy 0,1 mm. A mérőkádban levő víz hőmérsékletét naponta háromszor, 7, 14 és 21 órakor mérték. Mindkét állomáson rendszeres meteorolgóiai észlelések folynak, amelyekből a csapadék, a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma a kívánt részletességgel megállapítható. A pestlőrinci állomáson ezeken kívül szélíró műszer is működik, tehát megállapíthatóak voltak a napi, a havi és az óránkénti közepes szélsebességek. A vegyszert adagolókanállal szórták a mérőkád vizének felszínére (2. kép). Az adagolás időbeli beosztása az egyes mérési sorozatokban 2 nap és 15 nap között változott. A mérések legnagyobb része 4 kanálnyi (12,4 g) vegyszernek hetenkénti beszórásával történt.

4 13 állomása közül [7., 125. oldal] a kívánt célra a pestlőrinci és a mátraszentlászlói állomás látszott legalkalmasabbnak (részben a könnyű megközelíthetőség, részben az észlelők személyével kapcsolatos adottságok miatt). Az állomások főbb adatai a következők (1. táblázat) : A vegyszerek beszerzése céljából a Vegyipari Készletező Vállalathoz ós a Magyar Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalathoz fordultunk. A hazai alkalmazás