Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Bözsöny Dénes: Gondolatok a vízgazdálkodásról

368 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Bözsöny D.: Gondolatok a vízgazdálkodásról 4. Területborltottsági viszonyok : a) Vízborítottság (tó, tározó, nádas) vízkm

2/1000 km

2 b) Erdőborítottság erdőkm

2/1000 km

2 c) Mezőgazdasági művelési terület Mgkm

2/Í000 km

2 d) Művelésre be nem vont terület km

2/100 km

2 5. Kikötök : a) Kikötőellátottság kikötők száma/100 km 6. Vízerőhasznosítás : a) Vízerőkihasználtság kW/100 km 7. Vízkészlet gazdálkodás : a) Vízkészlet (felszíni, partiszűrésű, talaj, réteg, karszt) m

3/1000 km

2 b) Vízigény (kommunális, ipari, mezőgazdasági stb.) m

3/1000 km

2 e) Fel nem használt szabad vízkészlet ni

3/1000. km

2 A vízgyűjtőterületeken csak a meglevő állapot egyszeri vizsgálata nem elégséges ahhoz, hogy a változást meg tudjuk határozni. Rendszeres vizsgálat szükséges a változás trendvonalának megrajzolásához, mert így kellő időben fel lehet ismerni a várható következményeket és ennek alapján meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket. Ismerni kell például azt, hogy egy adott területen előreláthatólag mikor lép fel vízhiány, ill. mikorra kell a tározónak vagy vízátvezetésnek üzembelépni. (Az ilyen nagymértékű munkák több évet vesznek igénybe, és így már a hiányok bekövetkezte előtt jóval cselekedni kell.) A vizsgálatokhoz ismerni kell a vízkészletek és vízigények változásának trendvonalát, vagyis a körülmények időbeni alakulását. Ehhez önmagában nem elégséges például az 1960. és az 1980. évi viszonyok ismerete, amint a 6. ábra mutatja. Ebben az esetbon csak annyi állapítható meg: például 1980-ban már vízhiány lesz, de hogy melyik időpont lesz a kritikus, amikor a vízkészlet és a vízigény éppen egyenlő egymással, azt nem tudjuk. Ezért el kell készíteni a vízmérlegváltozási (Wasserbilanzentwicklung) ábrái, amelyet részletesen Joaehim Hauschulz ír le (Die Wasserwirtschaft. 1961. Heft 7. : Praktische Erfahrungen in der wasservirtsehaftlichen Rahmenplanung). A vízmérlegváltozási ábrát (7. ábra) célszerű a részvízgyűjtőterületekből kiindulva fokozatosan a sürgősségnek megfelelő sorrendben a mind nagyobb vízgyűjtőterületekre elkészíteni. Először ábrázolni kellene az 1960. évi állapotot, majd a távlati (pl. 1980. évi terv) tervszámokat. Az így kapott trendvonalat öt évenként, vagy ha az adatszolgáltatás megengedi, akkor évenként a tényszámoknak megfelelően helyesbíteni kell. A fokozatos közelítés módszerével a valóság jól megközelíthető és a helyzet ismeretében kellő időben intézkedhetünk a tervek elkészítéséről és az építés végrehajtásáról. Az eddigiekből tehát kitűnik, hogy a vízkészletgazdálkodáshoz szükséges adatok gyűjtését és feldolgozását sokkal tervszerűbben kell megszervezni és kiszélesíteni. Ki kell dolgozni a vízkészletek megosztásának alapelveit (hol, mikor, mennyi és milyen víz felhasználása a leghatékonyabb stb.). Ki kell szélesíteni az egy-egy vízgyűjtőterületre eső nemzetközi együttműködést. Jól megalapozott műszaki-hidrológiai adatok és vizsgálatok nélkül tényleges vízkészletgazdálkodásról nem lehet beszélni, pedig ez adja meg a lehetőséget a tudatos vízgazdálkodás végrehajtásához. Vízgazdálkodás A vízkészletek által döntően befolyásolt vízzel kapcsolatos tevékenységet csak úgy tudjuk fokozatosan a megvalósulás felé fejleszteni, ha ismerjük a lehetőségeket és a befolyásoló tényezők összefüggéseit. Ismét csak a fokozatos közelíVizkészlet rWasserdorgebat mo h 1980 ff Vhkész/ef Vhkész/ef Ja*-'

Xl MJsserdargebof Ja*-'

Xl J^rr— r****

1*

1"'"' y,^Kritikuspont ' KríHscfter zeitpunkl y,^Kritikuspont ' KríHscfter zeitpunkl S5 6. ábra. Vízmérleg állapot 0ue. 6. Cocmoamie öananca eod 1 bb. 6. lVasserbilanz-Bcstand 7. ábra. Vízmérleg változás 0ue. 7. Id3MeHeHue eodmco öanaaca Abb. 7. Wasserbilanz-Trendlinie