Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

36 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Balogh J.—Lipták F.: A hordozható esőztető berendezések nek időbeosztását. A berendezéssel ekkor 4x27 = = 108 kh-at öntözünk rendszeresen. A berendezés már kihasznált, minthogy azonban csak két nö­vényféleség van, az egyes növények öntözési fordulói eltolódnak. Nem lehet ugyanis az évelő takarmány öntözések közé úgy beiktatni a kapások öntözését, hogy az öntözési fordulók kb. egyenlők legyenek. A 4. és 5. ábrán feltüntettük 1 szakasz évelő takarmány, 1 szakasz kapás, 1 szakasz másod- és 1 szakasz silónövény öntözésének időbeosztását. A berendezéssel ekkor is 108 kh-at öntözünk rend­szeresen. A berendezés kihasznált, azzal június első felétől szeptember elejéig folyamatosan ön­tözünk. Ha a napi üzemidőt növeljük, akkor a berende­zéssel nagyobb területet öntözhetünk rendszere­sen. Egy fővezetékállásban a 45 mm-es víznormát napi 20 órás üzemidővel 6 nap alatt, a 35 mm-es víznormát napi 18,6 órás üzemidővel 5 nap alatt adhatjuk ki. A 6 és 5 napos öntözési idő esetére a 6. ábrán 1 szakasz évelő takarmány, 2 sza­kasz kapás, 1 szakasz másod- és 1 szakasz siló­növény, a 7. ábrán pedig 2 szakasz évelő takarmány, 1 szakasz kapás, 1 szakasz másod- és 1 szakasz silónövény öntözésének időbeosztását tüntettük fel. A berendezéssel mindkét esetben 5 X 27 = = 135 kh-at öntözhetünk rendszeresen. A beren­dezés kihasznált. Az előzőekből látható, hogy a berendezés jó kihasználása érdekében a vetéstervet legalább négy­féle növénycsoportra célszerű készíteni, az egyes növényféleségeket és azok arányát helyesen kell megválasztani s a lehető legnagyobb napi üzemidőt kell beállítani. A május—június hónapokban hordozható esőz­tető berendezések kapacitását a mértékadó víz­igényű július—augusztus hónapokban rendszere­sen öntözött növényei nem tudják kitölteni. Ebben az időszakban a berendezések teljesítő­képességét mindenképpen indokolt alkalmi öntö­zésekkel kitölteni. IRODALOM 1. Balogh János—Hajdú László : Esőztető öntözőberendezések ter­veinek egységesítése. Kézirat. 1960. Budapest. 2. McCulloch, A. Ti*.—Shrunk, J. F.: Sprinkler Irrigation. Washington. 1955. 3. I. sz. Vízépítéstani Tanszék munkaközössége : MA esőztető beren­dezések mintaterve. Szakvélemény az OVF részére. 1961. Budapest OnPE^EJlEHWE BEJlMMHHbl OPOUlAEMOfí ríJlO­mA£H B CJ1YMAE FIPHMEHEHHfl riEPE^BHW­HblX ííO>K^EBAJlbHbIX OBOPYÍIOBAHHPÍ lJp. fl. EaAoe H 0. Jlunman OpomcHiie nepe«BH>KHbiMH Ao>KAeBajibHbiMH 060­pyAOBammMH pa3AejijieTCíi aBTopawn Ha c/iynauHoe H na cucmeMamunecKoe opomeHHe. B cjiyiae npuMeHeHHH cno­co6a AO>KAeBaHiiíi c nepeABHMcHbiMH oöopyAOBaHHHMH BejiHHHHa CHCTeMaiuHfeCKii opomaeMOH njioiuaAH 33BHCHT 0T CTpyKTypbl TpaBOnOJlbHOH CHCTeMbl, OT OpOCHTejlbHOH HOpMbI, OT npOAOJDKHTejlbHOCTIl CyTOHHOH paÖOTbl, OT oöopoTa opouieHHíi H OT BEJUIMHHBI iuiomaAH, opoiuaeMoií H3 OAHOÍÍ TOHKH CTOHHKH. B KOHqe CTaTbH aBTOpbl npH­BOAHT npiiMep no HX cnocoöy npoeKTupOBaHiia (<})nr. 1—7). H3 3Toro BHAHO, MTO npoH3BOAHTejibHOCTb nepeA­BH>KHbIX AOJKAeBaJlbHblX OÖOpyAOBaHHH MOJKeT ÖblTb ncn0Jib30BaHa nojwocTbio TOJibKO npn opouieHHH MeTbi­pex KyjibTyp, HMeiouinx pa3Hyio B0A0N0TPE6H0CTB, B nepiiOAe pacMeTHon BOAonoTpeöHoc™. ECJIH MH wejiaeM OpOCHTb C nOMOlllblO nepeABH>KHblX yCTaHOBOK TOJIbKO OAHy, HJIH Ase pa3Hbie no BOAonoTpeöJieHHio KyjibTypbi, TO np0H3B0AHTeJlbH0CTb OÖOpyAOBaHllH OCTaeTCH HeilC­n0Jib3QBaHH0H 3a nojiHbiíí opocHTejibHbiíí nepiiOA. Ermiltlung dcr Grössc der mit beweglichen Beregnungsanlagen foewasserlen Flache Dr. J. Balogh—F. Lipták Die Verfasser unterscheiden zwischen gelegent­lichen bzw. systematischen Bewásserungen mit beweg­lichen Regnereinrichtungen. Die Grösse des mit der beweglichen Einrichtung systematisch zu bewás­sernden Flache ist abhángig von der angewandten Saatstruktur, von der Bewásserungsnorm, von der táglichen Betriebszeit, von der Bewásserungsfolge und schliesslich von der Grösse jener Fláche, die aus einer Betriebsstellung beregnet werden kann. Schliess­lich geben die Verfasser ein Beispiel ihrer Entwurfs­methode (Abb. 1—7). Hieraus geht hervor, dass die Leistungsfáhigkeit der bewegliohen Regneranlagen wáhrend der Periode mit massgebendem Wasserbedarf nur in dem Fali vollstándig ausgenützt werden kann, wenn vier oder mehr Pf lanzenarten mit unterschiedlichen Wasserbedarf bewássert werden sollen. Will man mit der beweglichen Anlage nur ein oder zwei Pflanzen­arten mit verschiedenem Wasserbedarf beregnen, so bleibt deren Leistungsfáhigkeit im ganzen Verlauf der Bewásserungsperiode unausgenützt. Jugoszláv részről hírt adtak arról, hogy a Bács­szöllős—Királyhalma—Horgos körzetben Magyarország­ról Jugoszláviába jutó belvizek elvezetésére magyar— jugoszláv megegyezéssel 16 km hosszúságú főcsatornát, illetőleg 38 km összhosszúságú mellékcsatornarend­szert építenek. A főcsatorna a tiszamenti Kanizsánál, jugoszláv területen juttatja vizét a Tiszába. A gépi földmunkával tervezett építést előreláthatólag három év alatt fejezik be. * A romániai „Előre" c. lap közlése szerint a Besz­terce folyón, Békás alatt, a tervezett tíz vízerőmű közül hétnek az építése folyamatban van. A roznovi erőművel kapcsolatosan befejezték a mintegy 10 km hosszúságú üzem vízcsatorna építését. Ez az üzemvízcsatorna ipari vízkivételt is biztosít. A pingarati területen a völgyzáró­gát-építés befejezéséhez közeledik. A Vaduri, Piatra­Neant, Roznov II, Zanesti és Costisa vízerőműveknél a műtárgy alapozási munkákat elkezdték ; egyidejűleg végzik az üzemvízcsatornák földkiemelését, illetőleg betonnal való burkolását. \

Next

/
Thumbnails
Contents