Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Darab Katalin: Az öntözővizek minősítésének elvi alapjai
Darab K.: Az öntözővizek minősítése Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 305 imitsoo --I § m á sssw \ I \ u, r\ SS z \ r-SSZ \ V-' SS z r \ 15SX \ I \ 15SX \ \ — 55%A 5S7.1 X \ — 55%\ 5S7.1 \ v YN \ \ \ \ • V \ \ \ \ \ \\ \ \ \ s< \ N \ s \ N w 1 0 50 0 70 6 0 a i/a 7. n JHMA6fASAZAr: Öntöziriz szikesed isi hanyadosa HC0 3 HC0 tS0 t HC0,ClSD i HCO, —HCO 3SD ( —nco 1ctso i 2. ábra. A Vituki féle vízminösitési nomogram Abb. 2. Wasserqualifikationsnomogramm nach der Forschungsanstalt für Wasserwirtschajt. Fig. 2. Water qualifieation nomogram of the Research Institute for Water Resources a sótartalom, annál nagyobb lehet a megengedhető nátrium %. Eme összefüggés feltüntetésére bemutatom a Green által összeállított vízminősítési nomogramot (1. ábra), valamint a Vízgazdálkodási Kutató Intézet hasonló céllal összeállított grafikonját. A kettő közötti eltérés abban áll, hogy míg a Green [6] által összeállított nomogram a víz nátrium adszorbciós arányát az összes oldott sótartalom mg egyenérték/l-ben kifejezett mennyiségének függvényében ábrázolja (1. ábra), addig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által összeállított grafikon, — mely a nem szikes talaj és közepesen szikes talaj esetében adja meg ezt — a víz mg/l-ben kifejezett összes sótartalma és nátrium %-a közötti összefüggésre vonatkozik figyelembe véve a víz sóinak az ionok szerinti típusát. Az összefüggést a talaj 5 és 15 S%-a kicserélhető nátrium ion mennyiségére adtuk meg, mivel a talaj ha a kicserélhető nátrium ionok mennyisége az összes kicserélhető kation mgeé/100 g talajban megadott mennyiségének („S" érték) 5%-át nem haladja meg szikesnek nem tekinthető, 5—15 S% kicserélhető nátrium ion tartalom mellett pedig gyengén és közepesen szikes (2. ábra). Az ábrából kitűnik, hogy pl. nem szikes talaj esetében a talajoldat 1000 mg/l összes sótartalma mellett a talajjal egyensúlyt tartó oldat szikesedési hányados 35—42—43 a víz típusától függően, 2000 mg/l mellett már csak 25—32—33. Mutatja az ábra azt is, hogy azonos sókont centráció mellett változik a talajjal egyensúlytartó talaj oldat szikesedési hányadosa a talaj szikesedésétől függően is. így pl. 1000 mg/l talajoldat koncentráció és hidrokarbonát típusú sóösszetétel mellett 5 S%- kicserélhető Na + iont tartalmazó talajjal 35 Na %-ú víz tart egyensúlyt. Ugyanez az érték 15 S % kicserélhető nátrium ion tartalom esetén azonos feltételek mellett 74 Na%. Itt említem meg azt, hogy mind irodalmi [6] mind kísérleti adataink [3] szerint az öntözővíz és a talajoldat sókoncentrációját legfeljebb egészen laza homoktalajokon tekinthetjük azonosnak, más esetekben a talajoldat mindig töményebb s az egyensúly számításakor célszerű az öntözővíz eredeti sókoneentrációjának 1,5—2-szeresével számolnunk. 3. A vízben oldott sók kémiai összetétele az anionok típusának megfelelően Az öntözővizek minősítéséhez szükséges tudnunk azt, hogy milyen sókat tartalmaz az öntözővíz és ezen belül, hogy a nátriumsó milyen kötésben van jelen. Az 1. táblázatban feltüntettük a Tiszántúl és Duna—Tisza közén levő felszíni vizek (folyóvizek, vízfolyások, csatornák stb. vize) sóinak főbb típusait. Ezek szerint az öntözésre használt felszíni vizek főbb anion szerinti típusa a következő: hidrokarbonátos, hidrokarbonát-szulfátos, szulfát-hidrokarbonátos és hidrokarbonát-klorid-szulfátos. A vizek típusba való sorolásakor elsősorban az öntözés igényeit vettük figyelembe. Az öntözővíz és növény kölcsönhatásánál ismeretes, hogy a különböző kötésben levő nátriumsók fiziológiai toxikus hatása a következő nagyságrendi sorrendben foglalható össze : Na 2C0 3 > NaCl > Na 2S0 4 > NaHC0 3. Számszerű tájékoztatásképpen végzett növényélettani vizsgálatok alapján azt mondhatjuk, hogy a nátriumkarbonát toxikus hatása kb. tízszer olyan nagy, mint a nátriumszulfáté. Ismeretes az is, hogy a különböző nátriumsók a talajban is különböző mértékben kötődnek meg. A végzett kísérletek adatai azt mutatják, hogy a nátriumszulfát és nátriumklorid, tehát a semleges 1. táblázat Az öntözővizek jellemzése az oldott sók minősége szerint Tabelle 1. Charakterisierung von Bewdsserungswássern nach der Qualitát des gelösten Salzgehalts Table 1. Characterization of irrigation waters according to quality of dissolved salt-contents Anionok Kationok HC'0 3 +co 3 so 4 Cl Na+ Mg+ + r ANION £ ANION X ANION A víz típusa r KATION Ca++ + Mg + i~ A víz típusa mg egyenérték/l mg egyenérték/l 0,5 —1 0,5 —1 0,25—0,5 0,25—0,5 0—0,25 0,25—0,5 0,5 —0,75 0—0,25 0—0,25 0—0,25 0—0,25 0,25—0,5 Hidrogénkarbonátos Hidrogénkarbonát-szulfátos Szulfát-hidrogénkarbonátos Hidrogénkarbonát-kloridszulfátos 0—0,25 0—0,35 0—0,35 0,35—0, 5 0,5 —0,65 0,5 < 0,65 < 0—0,25 0,25—0,5 0,5 —1 0—0,5 0—0,5 0,5 —1 0—0,5 Kalciumos Kalcium-magnéziumos Magnézium-kalciumos Kalcium-nátriumos Nátrium-kalciumos Nátrium-magnéziumos Nátriumos
