Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - A Szovjetunió vízerőmű építéseiről (Borza Dezsőné)
302 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Borza D.-né: A Szovjetunió vízerőmű építései Nemcsak energetikai, hanem önr mi tözési szempontok figyelembevételéS r"" J vei is célszerű a Dnyeper, Dnyesz^W.'™ ter és Búg folyók mielőbbi hasznosítása. Ezeknek a feladatoknak a meg•100 oldásával több millió ha föld öntözése válik lehetővé. •50 A távlati időszakban végzendő vizerőműépitkezések központja Szibéria, — ahol az Angara, a Jenyiszej, a Lena, 10[Hmj a z oh ^ más folyók hasznosítását tervezik. A legnagyobb tervezett szibériai vízlépcsők : ^ ^ Uszty-Ilimszki (4000 MW) 3 Bogucsanszki (4500W, Anga^ ra (3—4. ábra) —• Szajanszki, Jenyiszej Alsó-Obi, Ob. 3500[hm] A távolabbi perspektívában (generálperspektíva) a Lena folyón és mellékfolyóin fognak nagy és hatékony vízerőműveket építeni. A Lena alsó folyásánál mintegy 20 millió kW összteljesítményű vízerőművek építése lehetséges. Kazahsztanban folytatódik az Irtis hasznosítása, a sulbinszki és szemipalatyinszki vízerőművek kerülnek itt megépítésre (5. ábra). ' ELMAGYAfíAZAÍ i Működő 1 £ íputó > erőtelepek J1 Tervezett J '000 1500 2000 2500 3000 2. ábra. A Volga és Kama folyó vízlépcsőkiosztása az összenergiatermelésben valószínű a távlatban is hasonló lesz a jelenlegihez. Az ország európai részén is hatalmas létesítmények készülnek. Az északi folyók (Pecsora, Vicsegda) vizének a Volga medencéjébe való átterelésével nemcsak a volgai vízerőművek energiatermelésének lényeges növelése válik lehetővé, hanem egyidejűleg megvalósul a Kaspi-tenger szintjének növelése ós állandósítása is. Létrejön az ún. Káma—Pecsora víziút, amely az északi erdős részeket a Szovjetunió európai részének központi és déli részeivel köti össze. Ugyanakkor lehetségessé válik a Felső-Kámai vízerőmű megépítése is. A tervezett alsó-kámai, csebokszári, alsó-volgai vízlépcsők megépítésével a Volga komplex hasznosítása befejeződik. BoajcsMSin JfHVW'l , USZTYILIMINSZKIvl. roHS!k vmea mumo 'mSZHOJABSZKInl 5. ábra. Az Irtis folyó vízlépcsőkiosztása BMMUt •nmsztnsrit Közép-Ázsia legnagyobb hasznosítható folyói a Vans, Narin, Csircsik. Az épülő Nureki és Ucs-Kurgánszki vízerőművel párhuzamosan folytatják a Vahsi vízerőműrendszer és a Narin vízerőműrendszer kiépítésének tervezését. Grúziában megépül az Inguri, Rioni és Vorotán vízerőmű. Távol-Keleten gazdaságos vízerőművek építhetők az Amur folyón és nagy mellékfolyóin a Zeán és Bureán. A vízerőművek közül leghatékonyabb a zejszki (Zea), kuznyecovi, amazári, blagovesenszki és hingánszki (Amur), valamint a zselubinszki (Burea). A Távol-Keletre tervezett vízerőművek rendkívül kedvező gazdaságossági mutatókkal rendelkeznek, a fajlagos beruházás átlagosan 3 köp/kW és a termelt energia önköltsége 0,03—0,06 kop/kWó. Kimutatták, hogy a távol-keleti vízerőműveken termelt energiának a szállítása az ország nyugati, iparosított körzetei — elsősorban az Ural felé — gazdaságos. A nagy teljesítményű távvezetékek segítségével azoknak a területeknek a villamosítása is lehetővé válik, amelyeken ezek a nagyfeszültségű vezetékek áthaladnak. A fentiekben vázolt hatalmas feladatokat a szovjet nép már a kommunizmus anyagi bázisának létrehozása jegyében valósítja meg. Borza Dezsöné BuS7* mMtMiir jmmm y/mm/rt Kumsm! 3. ábra. Az Angara és Jenyiszej folyó vízlépcsőkiosztása mm/vi -X^ZUHOVSZIil rlH-tl ^LffáTramNS/K! * srssT—~ mi Is — •BRATSZKI vt. USZTY-ILIMSZKI vt BommzKivi misztmivi. \VISSlailll!! 4. ábra. Az Angara folyó vízlépcsőkiosztása i
