Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - A Szovjetunió vízerőmű építéseiről (Borza Dezsőné)

301 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Néhány adat a Szovjetúnió vízerőmű építéseiről A vízerőművek létesítése terén a Szovjetunióban bekövetkező rohamos fejlődést jól szemlélteti a következő két adat : 1920-ban termelt 0,5 milliárd kWó-ról a termelés 1960-ban már 262,5 milliárd kWó-ra emelkedett. A villamosítási program megvalósításának nagy a szerepe és jelentősége a hétéves tervben, amelynek végére a Szovjetunió erőműveinek energiatermelése 530 milliárd kWó-ra nő. A távlati tervek még nagyobbfokú fejlődést vesznek tekintetbe. 1970-ig az energiatermelés 900—1000 milliárd kWó-ra nő. A tervek szerint a szovjet erőművek energiatermelése 1980-ban már 2700—3000 milliárd kWó lesz. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió villamosítási programjának megvalósításában a nagyobbik szerep .4 Szovjetunió folyóinak vizrriikészletc A táblázat csak a legnagyobb 21 folyó vlzerökészletét tartalmazza Elméleti vízSorElnevezés Befogadó erőkészlet szám Elnevezés Befogadó szám ezer kW milliárd KWó 1. Len a Laptyev tenger 18 358 161 2. Jenyiszej Kara tenger 18 213 100 3. Angara Jenyiszej 9 879 86 4. Amur . Ohotszki tenger 6 432 56 5. Indigirka Keletszibériai tenger 6 199 54 6. Volga Kaspi tenger 6 196 54 7. Sárin Szir-Darja 5 944 52 8. Pjandzs Amu-Darja 5 822 51 9. Ob Kara tenger 5 735 50 10. Aldan Lena 5 510 48 11. Vitim Léna 5 425 48 12. Kolima Keletszibériai tenger 5 248 46 13. Alsó Tunguszka Jenyiszej 4 146 36 14. Hatanga Laptyev tenger 4 106 36 15. Vahs Amu-Darja 4 072 36 16. Olekma Lena 4 007 35 17. Amu-Darja Arai tó 3 834 34 18. Katuny Ob 3 753 33 19. Irtis Ob 3 177 28 20. Vartang Amu-Darja 2 429 21 21. Viluj Lena 2 425 21 * A megnövekedett értékek az eddig közöltekhez képest azzal magyarázhatók, hogy a Gidroenergoprojekt (a Szovjetunió Erőműépítési Minisztériumának egyik tervező intézete) a tárgyban újabb kutatásokat végzett, különösen Szibéria és Távol-Kelet vonatkozásában. a hőerőműveknek jut (80%), lényeges helyet foglalnak el a vízerőművek is. A Gidroenergoprojekt számításai szerint a Szovjetunió elméleti vízerőkószlete 3800 milliárd kWó, a műszakilag hasznosítható energia pedig 2100 milliárd kWó-ra tehető.* A legnagyobb folyók vízerőkószletének adatait az 1. táblázat, illetőleg az 1. ábra tartalmazza. A leggazdaságosabban hasznosítható vízerőkészletek az ország keleti részén vannak. A Szovjetunió vízerőkószletének 80%-a Szibériában, Távol-Keleten és Kazahsztánban található ; éspedig Szibériában 54%, Távol-Keleten 16,5%, Közép-Ázsiában 15%. A Szovjetunióban folytatott nagymértékű vízerőműépítés tulajdonképpen azonban még ma sem nevezhető az óriási lehetőségekhez képest kielégítőnek. A hasznosítható vízerőkószletnek eddig mindössze esak 3%-át hasznosították. Ebből az ázsiai területre 0,6% esik. Nagyok a lehetőségek a legkedvezőbb változatok kiválasztására. A GOELRO terv megvalósítása óta még szélesebb körben folyik a vízerőműópítés. Már működik a XXII. Pártkongresszusról elnevezett volgai vízerőmű (2563 MW), amely a világon a legnagyobb vízerőmű, üzemel a Leninről elnevezett volga vízerőmű (2300 MW), a kremencsugi vízerőmű (686 MW), irkutcki vízerőmű (662 MW), gorkiji vízerőmű (520 MW), kámai vízerőmű (504 MW). Ugyancsak működik a kaunaszi vízerőmű Litvániában, a Tkibuli ós Ladzsanuri vízerőmű Grúziában, a buhtarminszki vízerőmű Kazahsztanban, a novoszibirszki vízerőmű Szibériában és így tovább (2. ábra). A vízerőműópítkezés 1962-ben is rendkívüli ütemű. A Dnyeperen épül a dnyeprodzerzsinszki vízerőmű (amelynek rövid ismertetését a Hidrológiai Közlöny 1962. 2. száma tartalmazza), a Volgán folyik a szaratovi vízerőmű építése, a Kámán épül az 1 millió kW teljesítményű votkinszki erőmű, a Daugava folyón megkezdődött a plavinszki vízerőmű építése. Grúziában az Inguri folyón megkezdték egy 300 m magas íves völgyzárógát építését, befejezéshez közeledik az Irtisen a buhtarminszki vízerőmű építése, amelynek 8 gépegysége máris üzemel. A vízerőműópítkezések távlati tervei is nagyszabásúak. A vízerőművek energiatermelésének részesedése KAUntHüm^L MíMUHOROVSZIC lÉrSimuNSZK 1. ábra. A Szovjetunió elméleti vízerőkészletének megoszlása (A körök befeketített része a műszakilag hasznosíthatcr vízerőkészletet jelenti, a területek pontozása pedig a területi vízerőkészletsűrűséget jelzi)