Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés - Könyvismertetés

300 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Kajetanowicz Z.: Hidrológiai számítások TH^POJlOrMMECKHE PACMETbl C nOMOIHbK) OAKTOPOB PEJlbE<DA JJp. 3. Kaemameuii KpaKOB ABTOP H3jiaraeT B CTATBE Hoeuü Memod eudpoAoeuMecKoeo pactema «JIÍI onpeflejremiji BejiHMHHbi cpeflHeR0FL0B0R0 CTOKa. OCHOBHHM npeflnojioweHiieM HOBORO MeTOfla HBJIÍIETOI TO, HTO K03I})HHHEHTBI BOflHoro GajiaHca H3MEHFLIOTCH c n3MeHeHHeM penbeifa B BHCOTHOM OTHOmeHHH. COOTBeTCTBeHHO 3T0MY MOWHO yCTaHOBHTb CBH3b MEWJY cpeflHeö BMCOTOÍÍ H FLPYRUMII (JJAKTOPAMII (HanpiiMep cpeflHHM yKJlOHOM) pejibec[)a H Me>Kfly (faKTopaMH BOAHOTO öajiaHca. TaKoft CBH3bio HBjineTCH HanpuMep CBH3b MEWÍ;Y YNOMHHYTBIMH <})aKTOpaMn pejibet})a H KO3(|)HAHEHT0M CTOKA (ypaenemie 6—7, (pue. 1—2), MENCFLY BEJIHMHHOFT 0CAFLK0B ÍR CTOKOM (ypaeneHue 15—16, (pue. 3—A), TAK>KE MOFLYJIEM CTOKA (ypaenemie 19—20, (PUA. 5—6), HAKOHEU .we>K,ny cpeAHeii BHCOTOÍÍ II HcnapemieM (ypaeneHue 8—9^. npewMymecTBOM ii3jro>KeHHoro MeTO«a pacMeTa 5ÍBJlHeTC5I He TOJibKO TO, MTO yMHTblBaeT CBOHCTBCHHOCTH pejibecfia, TeM caMbiM pacMeTbi 6a3npyioTCH fleíícTBHTejibHO na ECTECTBEHHOFI rnapojiornH, HO H TO, MTO npu CBO5O«HOM BbiSope Tpex H3 xapaKTepiiCTHK pejibeijta (cpeflHeft BbicoTbi, cpeflHeií BbicoTbi HCTOKOB, BbicoTbi ycTbH, pacripocTpaHeHHH, CPEAHERO YKJIOHA) H KOSTJMMIEHTOB BOAHoro öajiaHca (BejiHHiiHbi CTOKa, ncnapeHHH, KostJtHuneHTa CToi<a, CTOKa, MOfly^H CTOKa, pacxo«a) MO>KHO onpe,uejinTb BeuHMHHy flpyrax (JiaKTopoB. T0MH0CTb pacMeTa yKa3biBaeTCH Ha npHMepe, npo.aejiaHHOM fljiH Bcex BO^OTOKOB ílojibinH. PacxowfleHHe Me>Kfly pacMeTHOH H H3MepeHH0H BejniMiiHaMH SbiJio Bcero 1,5%. C ncn0Jib30BaHiieM (JiaKTopoB pejibeijta MO>KHO pa3paŐOTaTb H CHCTeMaTH3aUHH3 BOflOTOKOB. J\j\H 3T0T0 BecbMa npHrofleH T. H. oporpa(J)HMecKHÍi kos^huhcht, nonyMeHHbiH H3 cpeAHeii BbicoTbi Boflocöopa (MF) H H3 vcpeflHero yKJiOHa (J) : X = 1000 • MF • K03(J)HHHeHT 3T0T M0>KeT M3MCHHTbCH B HIIipOKHX npeTiejiax, TaKHM 0öpa30M flaeTca OMeHb MyBCTBHTejibHafl oporpaffimecKan xapaKTepucTiiKa BOAOTOKOB. CHCTeMaTH3aHHH BOFLOTOKOB B 3aBIICHM0CTH OT 3T0r0 K03(})HHiieHTa BHflHa Ha (pueype 7. I4ejibio flajibHeiíuiHx nccjie«OBaTejibCKnx paöoT HBJiHeTCH B nepBofi OMepeflH onpeAejieHHe Mai<CHMajibHbix H MHHHMajIbHblX paCXO«OB BOAbl. Calculs hydrologiques á l'aide des íacteurs du relief Dr. Z. Kajetanowicz Cracovie Dans son étude l'Auteur a introduit une nouvelle méthode de calcul hydrologiquo pour déterminer le débit moyen s'écoulant annuellement. Cette nouvelle méthode de calcul est basóe sur l'hypothése que l'accroissement de la hauteur et en général le changement du relief du fait du changement de la hauteur implique celui des facteurs du bilan hydrologique. Par conséquent, des relations peuvent étre établies entre la hauteur moyenne du bassin versant et les autres facteurs du relief d'une part et les facteurs du bilan hydrologique d'autre part. Telles sont p. ex. les relations entre les facteurs du relief susmentionnés et le facteur de l'écoulement (équations 6, 7 ; fig. 1.), la hauteur des prócipitations atmosphériques (équations 15, 16 ; fig. 2.), l'écoulement (équations 17, 18), et l'écoulement spócifique (équations 19, 20 ; fig. 3.), enfin tel est le rapport entre la hauteur moyenne et l'évaporation (équations 8, 9). L'avantage de cette méthode de calcul réside en ce que, tout en tenant compte des caractéristiques du relief, et donnant par la aux calculs une base vraiment hydrologique naturelle, elle permet de calculer — en choisissant librement trois facteurs parmi les caractéristiques du relief (hauteur moyenne, hauteur moyenne des sources, hauteur de l'embouchure, étendue, pente moyenne) et ceux du bilan hydrologique (hauteur des précipitations, évaporation, coefficient d'écoulement, écoulement, écoulement spécifique, débit) — la valeur des autres. La précision du calcul est démontrée par un exemple basé sur l'ensemble des cours d'eau de la Pologne. L'écart entre les valeurs calculées et mesurées n'est que de 1,5%. En utilisant les facteurs du relief la classification des cours d'eau peut étre élaborée. A ce travail se préte le mieux le facteur dit orographique composé de la hauteur moyenne du bassin versant (MF) et de la pente moyenne (J) : A = 1000 MF. Ce facteur peut varier entre des limites trés larges et par conséquent, il donne une caractéristique orographique trés sensible des cours d'eau. La classification des cours d'eau est indiquée sur la fig. 4., en fonction de ce facteur. Une nouvelle táche pour les recherches est de déterminer les débits maximai et minimál. A Zeitschrift für Angewandte Oeologie 1961. 3. száma közli Ihrig Dénes: „Gegenwarliger Stand und Methodik der ingenieurgeologischen Kartierung in Ungarn" c. tanulmányát. Ő. G. * D. Velev és Zdr. Djankov: Az öntözött területek vízháztartása és annak liziméterrel történő vizsgálata (Hidrológia és meteorológia c. bolgár folyóirat 1961. 1. szám, Szófia) c. tanulmánya részletes áttekintést nyújt a bulgáriai lizimeterhálózat eddigi fejlesztéséről és az első megfigyelési eredményekről. A Bolgár Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete eddig 6 db súlymórésen alapuló lizimótert hozott létre : a Stara Zagora-i és a Szófia-i öntözőrendszerben 2-2 db 9 t-ást (felületük 4 m

2), a Plovdiv-i rendszerben 2 db 7 t-ást (felületük 3 m

2). A liziméterekben előállított talajréteg vastagsága 1,25 m. Az érdekes tanulmány végén a Szerzők a közeli és távolabbi jövőben végzendő kutatási feladataikat vázolják. ö. G. Az Oesterreichische Wasserwirtschaft 1962. 2. száma közli Ihrig Dénes: ,,Methode und Ergebnisse der Grundwasserforschung in Ungarn" c. tanulmányát. 0. G. * A Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakcsoportjának „Nagyobb vízépítési létesítmények organizációja" című munkabizottsága Forstner Isti>án elnökletével március 23-án megtartotta alakuló ülését. Az ülésen kialakult az idei munkaprogram, amely szerint Krempels Tibor előadást tart a köhányásból épülő völgyzáró gátakról, valamint Merényi Miklós ismerteti a modern vízépítési vasszerkezeteket. Az ülésen Teleki László vázolta a ,,Nagyobb vízépítési létesítmények kivitelét végző leghatékonyabb szervezet" című tárgykör vázlatos tematikáját, amelynek alapján elhatározták, hogy a téma kidolgozásával megbízott szűkebb körű munkacsoport a téma sokrétűsége miatt végleges összeállítást készít és ezt a munkabizottság előtt ismét megvitatják. Forstner István