Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Kajetanowicz Zbigniew: Hidrológiai számítások domborzati tényezők segítségével
Kajetanowicz Z.: Hidrológiai ^^émftáxnk Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 299 Ha J értékét a következőképpen átalakítjuk : K = mö M F> (22 ) akkor a vízgyűjtőterület ún. orográfiai tényezőjét kapjuk meg. Ennek a tényezőnek az értéke, az ország vízhálózatát tekintve, igen tág határok között (0,01 . . . 1000) változik, s így igen érzékeny orográfiai jellemzőjét adja a vízfolyásoknak. A X különben a q negyedik hatványú értékével tekinthető arányosnak : (f). (23) ahol b arányossági tényező, amelynek az értéke még nem eléggé meghatározott a vízfolyások különleges osztályaival kapcsolatban; eddig a következő értékeket sikerült megállapítani : Síkvidék kisvízfolyásai számára b = 5,6 és 6 4 = 1000 Hegyvidék kisvízfolyásai számára / b = 6,4 és b 1 = 1700 1000 km 2-nél nagyobb vízgyűjtőterületű vízfolyások számára b = 7,4 és b l = 3000 (b értékét a következőkben részletesebben fogjuk meghatározni.) Az orográfiai tényezőre és a vízgyűjtőterület magassági helyzetére alapozott osztályozási rendszer a következő : a) Síkvidék vízfolyásai A — 0,01—0,1 b) Átmeneti területek vízfolyásai .. A = 0,1—1,0 c) Előhegységek vízfolyásai A = 1,0—10 d) Hegységek vízfolyásai A = 10—100 e) Magas hegység vízfolyásai A = 100—1000 A kiterjedés figyelembevételével az osztályozás a következő lehet: 1. Kis patakok, torrensek . . F = 1—10 km 2 2. Közepes patakok, torrensek F = 10—100 km 2 3. Nagy patakok F = 100—1000 km 2 4. Kis vízfolyások F — 1-—10 ezer km 2 5. Közepes vízfolyások F = 10—100 ezer km 2 6. Folyók F = 100 ezer km 2 Ezt az osztályozást a 4. ábrán logaritmikus rendszerben ábrázoltuk. (A X szerinti függőleges osztályozást az abc betűivel, az F szerinti vízszintes osztályozást számokkal jelöltük.) Bármelyik osztályba tartozó vízfolyást jellemezhetjük a vízgyűjtőterület domborzati leírásával, a vízfolyás jellemző vízhozamainak megadásával, a fenékréteg vastagságának jellemzésével, az eséssel stb., úgy, hogy a vízfolyás osztályának ismerete már általános képet adhat a népgazdasági hasznosíthatóságról! * * * Ebben a tanulmányunkban, mint bevezetőnkben említettük, célul tűztük ki, hogy alapot teremtsünk a hidrológiai kérdések összességének felméréséhez és ennek eredményeképpen, meghatározva a vízmérleg elemeinek számítási elveit, hogy kísérletet tegyünk az átlagos évi vízhozamot meghatározó képlet szerkesztésére. Az ilyen összefüggés hiánya nagyon érződik a hidrológiában. Tanulmányunkban — úgy hisszük — sikerült a kitűzött célokat megközelítenünk ! Vízgyűjtőterület, F [f] 4. ábra. Vízfolyások osztályozása a domborzati tényezőkre (F, k) alapozva a Síkvidék : 6 Átmeneti terület: c Előhegységek ; d Hegységek; e Magas hegységek ; / Vízgyűjtőterület ; g Orográfiai tényező. 1 Kis patakok : 2 Közepes patakok ; 3 Nagy patakok ; 4 Kis vízfolyások ; 5 Közepes vízfolyások ; 6 Folyók <Pu2. 4. KJiaccucpuKaifun eodomoKoe na 6a3e cpaxmopoe peAbetpa (F, X) a Hii3MeHH0CTb ; b FlepexoHHaH TeppHTopHH ; c npearopbe ; d Topbi e BbicoKHe ropu ; t BoaocóopHan nnomaab ; g Óporpa^HiecKHÍt K03(J)HUMeHT 1. Heöojibuioe pyibe ; 2. cpeaHee pyibe ; 3. őojibuioe pyube ; 4. MajieHbKMe BOAOTOKH ; 5. cpe.unic BOKOTOKH ; 6. peKH Fig. 4. Classification des cours d'eau basée sur des facteurs du relief (F, Aj a plaine ; b zone de transition ; e contreforts ; d montagnes ; e hautes mdntagnes ; / bassin versant ; g facteur orographique 1. Petits ruisseaux; 2. Kuisseaux moyens ; 3. Grands ruisseaux; 4. Petits cours d'eau ; 5. Cours d'eau moyens ; 6. Kiviéres Ugyanakkor rá kell mutatnunk arra is, hogy a kezdeti feltételeknek megfelelő célkitűzések még messze vannak a teljes megvalósulástól. Ezért ezt a tanulmányt csak mint a mostanáig végzett munkák összefoglalását tekinthetjük, s nem végsőd eredményként. Még azoknál a kérdéseknél is, amelyeket az előzőekben érintettünk, vannak olyanok, amelyek részletesebb kidolgozásra várnak, így például: 1. pontosabb lehatárolás a síkságok (s) és a hegységek (h) számára megállapított képletek használatánál, 2. az orográfiai tényezőben használt b tényező egységes meghatározása, 3. a számításainkban nagy szerepet játszó P = f (üli?) függvény elmélyültebb tanulmányozása stb. Ezenkívül hiányzik még a legkisebb és a legnagyobb vízhozam számításához szükséges eljárás vagy összefüggés megállapítása. Itt még csak a tanulmányok kezdetén vagyunk. Az utolsó megvizsgálandó kérdés a bemutatott képletek érvényességi határainak kijelölése lehetne. Csak a Visztula illetőleg részben az Odera vízgyűjtőterületére vonatkozó adatokra támaszkodva nehéz lenne megállapítani ezeket az érvényességi határokat, anélkül, hogy más vízgyűjtőterületek adatait figyelembe nem vennők. Igen valószínű azonban, hogy a legfőbb összefüggés : a = / (F, J) nem változna meg bármilyen más körülmények között sem. A munka kiterjesztése ugyanakkor csak haszonnal járhatna.
