Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Juhász József: Hazánk felszínalatti vízkészletére vonatkozó ismereteink

Juhász J.: Hazánk felszínalatti vízkészlete Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 287 t/m

2 a nyugalmi vízszint csökkenés mértéke csökken és határesetben, ha M —> 0, akkor (m -—z) 0. A rövid áttekintő számítások azt mutatják, hogy — a magyar medencékben elhelyezkedő rétegek fizikai tulajdonságainak ismeretében — nincs kizárva, hogy az eddig kitermelt vízmennyiség teljes egészében a rétegrugalmasság alapján is felszínrehozható volt. (A rétegrugalmasság alapján történő termeléssel itt nem kívánunk részletesen foglalkozni, az külön dolgozat tárgya.) A kitermelhető dinamikus vízkészlet A legkevésbé tisztázott, s ezért a legvitatottabb kérdés. Két szélső álláspont egyike szerint nincs utánpótlódás, tehát nincs kitermelhető dinamikus vízkészlet, a másik szerint van, és nem is kevés. Az előbbiekben végigfutottuk azokat a vízfajtákat, amelyek ismereteink szerint Földünkön léteznek. Nézzük meg röviden milyen vízutánpótlódásra számíthatunk belőlük. A kondenzációs víz mennyiségét nagyságrendileg elég jól megbecsülhetjük. A légköri levegő a felszíntől néhány méter mélységig létezik a talajszelvényben. Általában a talaj hézagaiban tartózkodó levegő vízgőzzel telített. Miután a hőmérsékleti gradiens is nagyon kicsiny, a kőzetek hézagaiban a légcsere nagyon lassú. Végül a téli évszakban a talaj levegő általában melegebb a külszíni levegőnél, így ilyenkor a talajból kiáramló levegő vízgőzt visz el a talajból, s csak nyáron és akkor is nappal jelentkezik vízszállítóként a felszínalatti vizek vonalán. Éjszaka, vagyis hőinverziós állapotban a melegebb talaj levegő részben elviszi a vízgőzt, részben még a talajban kicsapódik belőle. A kondenzációs víz hatását a talajvízszint változására könnyen megbecsülhetjük. Tudjuk, hogy a talajvízszintnek hazánkban is rendszeres, periodikus változása van, amely a téli hónapok után — március, április — éri el maximumát és a nyár után szeptemberoktóberben minimumát. A kondenzációs víz ezt a periódust nem tudja befolyásolni, holott a nyári éjszakákon például a talaj és a levegő között 6—10 fokos hőmérsékletkülönbség is előáll. Azt mondhatjuk, hogy a kondenzáció a rossz vízvezetőképességű rétegekben fontos vízszállító tényező, de a felszínalatti víz pótlódása tekintetében nagyságrendben elmarad a beszirvágás mögött. A kondenzációs víz mennyisége ezért jelentéktelen s évente legfeljebb néhány milliméteres utánpótlódást jelent. Az izzadmány vizek mennyiségének meghatározása érdekében Gauthier kísérleteket végzett. Ennek eredménye szerint 1 m

3 gránit 19 liter, 1 m

3 bazalt pedig 46 liter vizet képes leadni légüres térben hevítve. Feltételezve, hogy átlagban 30 liter vizet ad le a hazai nagymélységre szorult alaphegység 1 m

3-e süllyedés közben, a pannon eleje óta süllyedő alaphegység alföldi 100 ezer km

2-nyi területéből az átlag 2000 m-es süllyedés során összesen a Kárpát-medencében 6—40 km

3 víz szabadul fel, ami 1200—8000 m

3/év vízutánpótlódást jelent, s ez egyáltalán nem számottevő mennyiség. A fosszilis rétegvíz szigorúbb meghatározásban az olajtelep feküvize. Ennek mennyisége teljesen jelentéktelen. A tágabb értelemben vett fosszilis víz, amely a rétegek leülepedése óta tározódik benne, önmagában utánpótlást nem jelent, csak abban az esetben, ha a réteg pórusai csökkenvén, abból a víz egy része kinyomódik — konszolidációs víz. — Az alföldek medenceüledékeinek süllyedése folytán az eredeti pórustérfogatok a rájuk ülepedő rétegek miatt csökken. A csökkenés mértékét az 1000 m mélyen levő rétegre — mint átlagra — kiszámítva kapjuk, hogy a felszabaduló víz összesen 3200 km

3 a pleisztocén eleje óta, vagyis 0,0032 km

3/év, ami ugyancsak jelentéktelen mennyiség. Megjegyezzük, hogy Schmidt E. Róbert 0,052 km

3/év-nek számította ezt a vízmennyiséget, de még így is elhanyagolandó. A juvenilis víz a Kárpát-medencében ma már főként csak erupciók után jöhet a felszínre, amit elhanyagolhatunk. A másik előtörési módja a hülő Föld belső, izzón folyó magmájából a kéreg vastagodásával arányos kiválása, a kéreg alsó részeiben vízgőz alakjában. Ez a vízmennyiség ma fel nem becsülhető pontosan. De ha arra gondolunk, hogy a Föld teljes szilárd kérgének vastagsága kb. 60 km, s az a fokozatos lehűlés folyamán lassan vastagszik, akkor könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a juvenilis víz mennyisége már számottevő lehet. Ennek azonban felszínretörése csak olyan helyeken lehetséges, ahol a kéreg végig átrepedt. Ezek a területek pedig gyakorlatilag az aktív vulkánosság, esetleg a gejzírek területei, amennyiben ezeket kevert vízfajtának tekintjük. Összefoglalva az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy a vadózus vizek közül az izzadmány-viz, a fosszilis víz és a kondenzációs víz, valamint a juvenilis víz nem játszik számottevő szerepet a Kárpát-medence vízháztartásában. Mennyiségük messze a hibahatár alatt van, így figyelmen kívül hagyandók az általános vizsgálatnál. A kitermelhető dinamikus készlet egyetlen jelentős utánpótlódása ezek után csak a beszivárgó vízmennyiség lehet, amennyiben van egyáltalán utánpótlódása. Az infiltrációs vízutánpótlódás általában A beszivárgó vízmennyiség döntően a Föld vízkörforgásában résztvevő mennyiségekből tevődnek össze. Anélkül, hogy részletesen ki kívánnánk térni az adatokra, megállapíthatjuk, hogy a szárazföldekről évente 37 000 km

3 — azaz 247 mm — csapadék jut vissza az óceánokba és a szárazföldön marad, illetve onnan elpárolog 62 000 km

3 — azaz 413 mm. Az évi vízkörforgásban résztvevő 511 000 km

3 a teljes víztartaléknak alig 0,04%-a! Az egész Földre felállított vízháztartási egyenlet alapján kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a szárazföldeken vízfelesleg mutatkozik. Kérdés : ez a felesleg a felszínalatti vizek forgalmában is felesleget jelent, vagy csak a felszíni vizeknél. Az általános földi vízforgalom alapján a Kárpátmedence vízforgalmát az alábbiak szerint vázolhatjuk. Felülete 325 400 km

2. Átlagos évi csapadéka 720 mm, azaz 234 km

3. A sokévi átlagos lefolyás 23%, azaz 54 km

3 évente. A párolgás értékét nagyon nehéz meghatározni. Ha a világátlagot vesszük érvényesnek, akkor 451 mm/évet, azaz 147 km

3/évet kapunk. Á párol-