Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Balogh, J.–Lipták, F.: A hordozható esőztető berendezésekkel öntözhető terület nagyságának meghatározása

Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. 33 ÖNTÖZÉS A hordozható esőztető berendezésekkel öntözhető terület nagyságának meghatározása I)r. BALOGH JÁNOS* és LIPTÁK FÉKÉN C" Bevezetés A hordozható esőztető öntözőberendezések hasznosításának megtervezésénél a kiadagolt öntözővízhozamot az alkalmazott szivattyús gépcsoport teljesítőképessége eleve meghatározza. Ezért tervezéskor nem az a feladat, hogy a szükséges vízhozam nagyságát állapítsuk meg a növények mértékadó vízigénye alapján, hanem a termesztendő növényfajok egymáshoz való arányának és vízigényének figyelembevételével az öntözhető terület nagyságát kell megfelelően meghatározni. A következőkben a hordozható esőztető berendezésekkel öntözhető terület nagyságának általunk kidolgozott meghatározási módszerét ismertetjük. Előbb azonban tisztáznunk kell az öntözésnek — a hordozható esőztető berendezések természetéből adódó — két változatát. A hordozható (vagy magánjáró) berendezések ugyanis — ellentétben a felületi -öntözési ihódszerek berendezéseivel — nem helyhez kötöttek, ezért alkalmazásba vételük a mezőgazdasági üzemen belül több helyen lehetséges. így elképzelhető — és az öntözőgazdaságok egyrészében ez is a helyzet — a hordozható esőztető berendezéseknek olyan használata, melynél a berendezés a gazdaságon belül nem állandó területen (területeken) működik, hanem mindig azt a táblát (vagy táblákat) öntözi, amelyen a termesztett növény, vagy az alkalmazandó agrotechnikai művelet és az időjárás alakulása éppen megkívánja. így előfordulhat, hogy a hordozható berendezés nagy területeken vándorol, azonban az egyes táblákat, illetve növényeket csupán egy-két aszálykárt elhárító, terméstmentő öntözéssel látja el. Nyilvánvaló, hogy az öntözésnek ez a munkamódszere nem a legintenzívebb öntözőgazdálkodás. Az öntözéseknek ezzel az alkalmi végrehajtásával •— a dolgok természetéből eredően — nem is lehet a maximális termést biztosítani. A hordozható esőztető öntözőberendezések rendszeres öntözésre való használatakor az öntözött terület növényei optimális vízellátásuknak megfelelően, az öntözési idény folyamán több öntözést kapnak. Az öntözések száma rendszeres öntözésnél, szántóföldi növények esetében a növényfajtától függően, 3—6. Zöldségnövények esetében az öntözések száma 10 is lehet, sőt kettős vagy hármas termesztés során még ennél is több. A hordozható esőztető berendezésekkel végrehajtott rendszeres öntözés az öntöző gazdálkodás belterjesebb formája. Az öntözőgazdálkodás fejlődése során a kevésbé belterjes alkalmi öntözések előbb* Országos Vízügyi Főigazgatóság. Budapest. ** Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszéke. Budapest. utóbb minden öntöző üzemben intenzív rendszeres öntözéssé kell, hogy váljanak. A hordozható esőztető berendezésekkel végrehajtható alkalmi öntözések területi kiterjedése azonban alig tervezhető meg. Ugyanis az öntözések száma, az öntözési idény és a napi üzemidő tartama rendkívül széles határok között változhat, s ezzel az öntözött terület is igen nagymértékben ingadozhat. A hordozható esőztető berendezésekkel végzett rendszeres öntözések területi kiterjedését máikisebb mértékben változó alaptényezők befolyásolják. Ezért e berendezések műszaki terveinek összeállításánál csupán a rendszeres öntözés figyelembevétele indokolt. Annál is inkább, mert ez az öntözőgazdálkodás fejlettebb formája és ez a fejlődés iránya is. Az öntözhető terület nagyságát meghatározó tényezők Vizsgáljuk meg a következőkben, melyek azok az alaptényezők, amelyek a rendszeresen öntözhető terület nagyságát meghatározzák. a) A vetésszerkezet csupán a szántóföldi növények esetében jelentős tényezője az öntözhető terület nagysága meghatározásának. Szőlők, gyümölcsösök, rétek és legelők, sőt zöldségkertészet esetében is az öntözött kultúra egységesnek tekinthető, minthogy a művelési ágon belüli öntözött növényfajok, illetve fajták vízigénye alig különbözik, akár az öntözési normát, akár az öntözések időpontját is vesszük figyelembe. Szántóföldi növényeknél azonban a művelési ág növényeinek mind a vízigénye, mind időpontja nagymértékben eltérhet egymástól. A hordozható esőztető berendezésekkel rendszeresen öntözhető területek kiterjedése 20—250 k. hold nagyságrendű. Ez a nagyságrend máris eldönti, hogy a vetésszerkezet nem lehet túlzottan bonyolult. A vetésszerkezet meghatározásakor nem szükséges, hogy meghatározott növényfajokat nevezzünk meg. Elégséges, ha a vetésszerkezetet csupán azonos, vagy legalábbis hasonló öntözővízigényű (öntözési norma és öntözési időpont) növénycsoportokból állíthatjuk össze. Az alkalmazható növénycsoportok a következők lehetnek : Évelő takarmánynövények (lucerna, vöröshere, baltacím stb. és füveskeverékeik). Kapásnövények (kukorica, takarmány és cukorrépa, burgonya, napraforgó stb., stb.). Silónövények (silókukorica, silócsalamádé, silónapraforgó, édescirok stb., stb.). Másodnövények (répa dugvány, zöldtrágyanövények stb., stb.).