Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Balogh, J.–Lipták, F.: A hordozható esőztető berendezésekkel öntözhető terület nagyságának meghatározása

34 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Balogh J.—Lipták F.: A hordozható esőztető berendezések Kalászos növények (búza, árpa, zab, őszi keverékek stb.). Egyéb növénycsoportoknak a figyelembevételét nem tartjuk szükségesnek, mert egyrészt ezek öntözéses termesztésével ritkán találkozunk (pl. hüvelyesek), másrészt az öntözés iránti igényeik (öntözési norma és időpont) a fenti növénycsoportok valamelyikével jól azonosítható, így öntözéses termesztésük — az alábbi vetésszerkezetek (1. táblázat) vízigényének biztosítása esetén — megoldható. 1. táblázat Az öntözött területek vetésszerkezetének növényi összetétele A vetésszerkezet jele Évelő takarmányok Kapások Siló növények Kalászoszosok Másodnövények* A vetésszerkezet jele százalékos aránya I. 100 II. 66,6 33,4 — — — III. 50 50 — ' — —. IV. 40 20 20 20 20 V. 33,4 66,6 — — — VI. 33,3 33,3 •— 33,4 33,4 VII. 25 25 25 25 25 VIII. 20 40 20 20 20 * A másodnövények a kalászosok után következnek s ezért arányuk a 100%-on felül jelentkezik. Más növényi arányú vetésszerkezet összeállítása irreális, mert egyrészt ellentétes az öntözőgazdálkodás üzemtani alapelveivel, másrészt az öntözött terület túlzott felaprózása hátrányos. b) Öntözési normák. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének 21/1961 (V. É. 9.) OVF számú utasítása és a gyakorlati tapasztalatok alapján az esőztető öntözés idénynormáit és ezeknek az egyes öntözések közötti megoszlását 2. táblázat szerint állíthatjuk össze : Az öntözési normák táblázata 2. táblázat Idény1. ön2. ön3. ön4. önNövénycsoport norma tözés tözés tözés tözés mm vízborítás Évelő takarmányok 180 45 45 45 45 Kapások és siló növények 140 35 35 35 35 Kalászosok 70 35 35 — — Másodnövények 105 35 35 35 — Zöldségnövények 240 1—8. öntözéshez 30— 0 mm Zöldségnövények vízborítás c) Napi üzemidő. A hordozható esőztető berendezések üzembentartásánál a naponkinti munkaidő tartamának nagy a befolyása az öntözhető terület kiterjedésére. Napi 12 órás üzemidőnél rövidebbet általában nem szoktak számításba venni. Tekintetbe kell venni azonban azt, hogy a mértékadó vízigényű időszakban a napi mezőgazdasági munkaidő 10 óra, továbbá, hogy az öntözés nagy jelentőségű terméstbiztosító, illetve növelő hatásának minél kiterjedtebb alkalmazása szükséges. Ezért — a szántótraktorokhoz hasonlóan — indokolt az öntözőberendezések két műszakos üzeme is. így a napi ápolási, csőhordási, szárnyvezeték szerelési munkálatokat figyelembe véve, a két műszak 20 órájából 16—18 órának az öntözővízszolgáltatásra való fordításával kell számolnunk. A 24 órás folyamatos öntözés megszervezése legfeljebb a kisintenzitású berendezéseknél és csupán kivételesen kedvező üzemi körülmények között indokolható. Az éjszakai órákban ugyanis a berendezések meghibásodásának a veszélye jelentősen nő. d) Öntözési forduló. A zöldségkertészeti növények között is vannak eltérések egyrészt tenyészidejűk hosszúsága, másrészt vízigényük tekintetében. Tekintve azonban a zölségkertészetben oly gyakori kettős, sőt sok esetben hármas termesztést, az öntözési idényben átlagosan 8 öntözésre kell számítanunk. Az öntözési fordulót a mértékadó vízigényű időszakban 10—12 naposra tervezhetjük. A szántóföldi növények öntözésénél azonban egészen más a helyzet. Mint az öntözési normatáblázatból is kitűnik, a szántóföldi növényeknél az átlagos öntözések száma eltérő s ehhez járul még az a körülmény is, hogy az öntözésükre alkalmas vízigényes fejlődési szakaszuk más-más időpontban jelentkezik. Az öntözések száma Évelő takarmányoknál, kapás és silónövényeknél 4 Másodnövényeknél 3 Kalászos növényeknél 2 A fenti növényfajok vízigényes fejlődési szakasza eltérő időszakban jelentkezik. Az évelő takarmányoknál ugyanis 22-—30 naponként követik egymást az öntözések. A kapásoknál és silónövényeknél 14—16 nap, a másodnövényeknél pedig még ennél is rövidebb időtartam telhet el két öntözés között. Világos tehát, hogy a szántóföldi növények rendszeres öntözésekor nem beszélhetünk öntözési fordulóról. A szántóföldi növények öntözésénél az öntözések időbeosztását kell megtervezni. Nyilvánvaló, hogy az öntözések időbeosztása az alkalmazott vetésszerkezet növényi arányaitól függ. A a) pont alatt táblázatosan ismertetett I—VIII. vetésszerkezet öntözéseinek időbeosztását a tervezési példa mutatja be (1—7. ábra). Az 1. táblázatbeli I. jelű vetésszerkezet öntözéseinek időbeosztását nem is ábrázoltuk, minthogy alkalmazása az esőztető berendezés teljesítőképességének nagyfokú kihasználatlanságát eredményezi. e) Egy fővezetékállásban öntözött terület. A hordozható esőztető berendezések általában — éppen hordozható mivoltuknak megfelelően — több fővezetékállásból öntöznek. Az egyes fővezetékállásokból öntözött terület nagysága a berendezés hidraulikai méretezésétől függ. Vagyis az egy fővezetékállásból öntözhető terület nagyságát a szivattyús gépegység összemelő magassága és vízszállítása, a hordozható csővezetékek és szerelvények súrlódási veszteségei (az esetleges geodéziai magasságkülönbség) és a szórófejeknek a kívánatos csapadékintenzitáshoz szükséges nyomás és vízhozamigénye határozza meg. A berendezés elemeinek szerkezeti, konstrukciós sajátosságai tehát eleve meghatározzák az egy fővezetékállásból öntözhető terület kiterjedését. Az egyes hordozható berendezések által az öntözési idény folyamán rendszeresen öntözhető terület kiterjedése ezért az eltérő fővezeték-