Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Benedek, P.: Intenzív levegőztetésnél fellépő áramlási zavarok

32 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Benedek P.: Intenzív levegőztetésnél fellépő zavarok előtt először tiszta vízzel kell feltölteni és így megvizsgálni a keresztmetszetben fellépő vízsebességi viszonyokat különböző kefebemerülésnél. Amennyiben már tiszta vízzel való üzemeltetés esetén is holttér keletkezik, vagy más szóval 20 cm alatti sebesség lép fel a fenék közelében, akkor rögtön javítani kell valamilyen módon a medencekeresztmetszeten. Ha található a tervezett oxigénbevitelt biztosító kefebemerülés mellett kielégítő áramlási kép, akkor el kell kezdeni a szennyvízzel való üzemeltetést és így megvizsgálni az áramlási viszonyokat. Ha a sebességviszonyok most is megfelelőek, a berendezés áramlási szempontból rendbenlevőnek tekinthető, ellenkező esetben azonban az áramlásviszonyokat, fa vagy vasbeton terelőelemek beépítésével lehet befolyásolni. Kérdés persze, hogy a fent említett 20 cm/mp tekinthető-e valóban annak a minimális- sebességnek, amely még elfogadható. Véleményem szerint általában ez megfelel, de természetesen a szennyvíz fizikai tulajdonságai és az iszapkoncentráció szerint ez a határérték változhat. b) Tervezési szempontból feltétlenül a legrövidebb időn belül kísérletet kell végezni a legmegfelelőbb medenceforma kialakítása céljából. Bár ez a kísérlet nem lesz egyszerű feladat, végrehajtása mégis elkerülhetetlen, mert a szintetikus mosószerek használata hazánkban is egyre nagyobb tért hódít és ez különösen a Kessener medencék áramlási viszonyait igen kedvezőtlenül fogja befolyásolni. Miután különböző szennyvizekbe különböző oxigénbevitelt kell biztosítanunk, ez tágabb határok között csak a medencekeresztmetszet nagyságának változtatásával lehetséges. A kísérletnek nézetem szerint ki kell terjednie a következő keresztmetszeti területekre : 3,5, 5, 7, 10 m

2. Azt hiszem a kísérlet csak akkor lesz teljesen megnyugató, ha az a gyakorlatban alkalmazott kefével és kefebemerülésekkel, továbbá 1 : 1 méretben történik. Véleményem szerint a feladat terelőfalak nélkül is megoldható, de semmi esetre sem kell kizárni annak lehetőségét, hogy terelőelemeket alkalmazzunk. Különösen akkor áll ez, ha a kezelendő szennyvíz tulajdonságai miatt nagy oxigénbevitelt és turbulenciát kell biztosítanunk, tehát sok lesz a vízben az apró légbuborék és fajsúlykülönbségek lépnek fel. Az ilyen terelőelemek egyszerűen megépíthetők előregyártott vasbetonból, költségük jelentéktelen. Valószínű, hogy a fentihez hasonló nehézségek a gyakorlatban más vonalon is előfordulnak még, hiszen ne felejtsük el, hogy egy teljesen új eljárás alkalmazásáról van szó és a fejlesztési munka még hátra van. Az ilyen nehézségek éppen arra jók, hogy a kutatást és a műszaki fejlesztést helyes irányba tereljék, ami azért is fontos, mert az intenzív levegőztetés megvalósítása az eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárásnak új, nagy lendületet adott, s talán hosszú időn át biztosítani fogja a más eljárásokkal szembeni fölényét. Ezt ma már általában szerte a világon elismerik. IRODALOM Lindner W.: Einige Erfalirungen mit verschiedenen Beliiftungseinrichtungen beim Belebungsverfaliren. Schweizerische Zeitschrift filr Hydrologie. 1960. 518. 0. HAPyiUEHME rMflPABJlHMECKOrO PE>KHMA nPM MHTEHCHBHOfi A3PAI4HH n. EenedeK B jioTKe íiKTHBHoro Mjia (cfjue. 1) CHCTCMM KecceHepa c nonepeMHbiM ceqemieM 3,5 m

2 HaÖJUOAaJiocb HapyuieHHe niflpaBjiHMecKoro pe>KHMa, T. e. OTjiowcemie mia. 3TO HBJiaeTCH Heo>KHAaHHbiM TeM öojiee, HTO y oöopyaoBarnitt ciicTeMbi KecceHepa c nonepemibiM ceneHHeM 15— 20 M

2 Tanoe HapyiueHne no ciix nop HC cnymuiocb B Hamefí CTpaHe. Mbi npeKpaniJiH TOJibKO o/iHy 113 npimim 3Toro HapyuieHiiH, noTOMy, ITO iiHTeHCHBHbiií BBOA KHCJIOpofla, T. e. BOÁM, CHjibno HacbimeiiHoíí MEJIKHMH ny3bipbKaMH, MOweT Bbi3BaTb HeowM/iaHHbie nojiojKemiíi. BbixOAJiuiiiií H3-no/i meTKii nőim neHbK006pa3Hbiií CJIOÍÍ HC MO>KeT noToniiTboi H3-3a ero HeSojibinoií oSbeMHbiií Bee H HC M0>KeT BblTeCHMTb CJIOÍÍ BOAbI B6J]II3H AHa, HMeiOlLlHÍÍ 6ojiee BbicoKiift oö-bCMHbiíí Bee. 3TO íiBjieHiie MOKCT SbiTb onacHbiM ocoöeHHO Tor«a, Korjia B CTOHHOII BOFLE HaxoAHTCH cHHTeTHMecKHe Moioiune epeflCTBa. 06 STOM COO6IIÍHJI Hac H lJp. riaceup H3 AMCTepAaMa (tpm. 2). IIo JliiHAHepy [1] AJIH Toro, MTOÖM nojiyMHTb y/iOBJieTBOpiiTejibHbiií rHflpaBjiiiHecKiiií pe>KiiM B6JIH3H AHA, HY>KH0 yMeHbiniiTb nonepeAHoe ceiemie (<puz. 3). FIo HauiCMy MHCHIIK) AJifl aToíi ucjiii He nonepemioe ceiemie npiixoAHTCÍI yMeHbniHTb, a Hy>KH0 ero BbiőpaTb Tan no B03M0>KH0CTI1, HTOÖbl OTHOUieHIie BbICOTbl K UllipiIHe HeÖOJlbinoe H KpiiBH3Ha FLHA cjieAHJia 3a napaGojniiecKyio flyry. Mbi cnumaeM HeoöxoduMbiM npoeecmu ucnbimamin ÖAH onpedeAenua onmuMajibHoü tpopMbi nonepetHoeo cenenuR e CAynae HecKOAbKUX pa3Hbix no seAunune nAOUfadeü nonepenHoeo ceneiiUH. Haao CMHTATBCFL c TEM, MTO LIHORAA THApaBjutMecKiiií pe>KHM MO>KHO yjiymiiHTb TOJibKO nyTeM npHMeHennfl HanpaBJiaiomiix CTCHOK B 3ABNCNM0CTII OT KanecTBa CTOMHMX BOA. Strömungsstörungen bei intensiver Beliiftung P. Benedek An einem Belebtsehlamm-Beeken System Kessener mit 3,5 m

2 Quersehnitt (Abb. 1.) wurden Strömungsstörungen bzw. Schlammablagerungen beobachtet. Dies ist umso überrasehender, a la bei den Kessener Anlagen mit 15—20 m

2 Quersehnitt áhnliches in TJngarn nicht vorgekommen ist. Dadurch, dass die Deckhaube der Bürsten über die Wasseroberfláehe gehoben wurde, ist nur die eine Ursache der Störung aufgehoben worden, weil die intensive Sauerstoffzufiihrung, d. h. das mit kleinen Blasen stark gesattigte Wasser, iiberrraschende Situationen herbeiführen kann. Die unter der Bürste entweiehende sozusagen verscháumte Sehicht ist infolge ihrer geringerer Wichte am Herabsinken verhindert und kann die in Sohlennáhe liegende Wassersehicht grösserer Wichte nicht verdrángen. Besonders gefáhrlich ist diese Erscheinung, wenn im Abwasser auch synthetische Waschmittel zugegen sind. Hierüber hat uns auch Dr. Pasveer aus Amsterdam benachrichtigt (Abb. 2.). Naeh Lindner [1] muss der Quersehnitt verringert werden, damit in Sohlennáhe eine hinreichende Strömung zustandekomme (Abb. .'?.). Naeh unserer Meinung soll womöglich der Quersehnitt nicht verringert, sondern derart durchgebildet werden, dass das Verháltnis der Höhe zur Breite klein werde und die Krümmung der Sohle parabelartig verlaufe. Wir eraehten es für notwendig, zur Ermittlung der am besten geeigneten Querschnittsform für den Fali von mehreren Querschnittsfláchen verschiedener Grösse Versuche in Gang zu setzen. Man muss damit rechnen, dass in Abhángigkeit von der Beschaffenheit des Abwassers die Strömungsverháltnisse zeitweilig nur mit Leinwánden verbessert werden können.