Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Benedek, P.: Intenzív levegőztetésnél fellépő áramlási zavarok

30 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Intenzív levegőztetésnél fellépő áramlási zavarok BENEDEK PÁL* Az utóbbi időben az erősen turbulens és intenzív oxigén bevitelt biztosító eleveniszapos medencékben egyre többször léptek fel áramlási zavarok. Ez a jelenség a legszembetűnőbben a Kessener berendezések Pasveer szerint módosított ún. sekély medencéjénél nyilvánul meg. A probléma lényege az, hogy — bármilyen hihetetlenül hangzik — a régi Kessener medencék 15—20 m

2-es keresztmetszetét 2,5—5 m

2-re csökkentve, sőt a réginél hatékonyabb forgókeféket alkalmazva, az előállított nagyfokú turbulencia és oxigénbevitel mellett. — vagy éppen ezért — holtterek állnak elő a sekély medencekeresztmetszetben. A medencében fellépő áramlási folyamat igen bonyolult. Nemcsak a medence alakjától, a kefe elhelyezésétől és forgási irányától, de annak bemerülési mélységétől is nagymértékben függ, sőt az előbbi tényezők egészen csekély változása teljesen megváltoztatja a keresztirányú áramlás képét. Az áramlási kép attól is függ, hogy a medencében tiszta víz, vagy szennyvíz, vagy erősen koncentrált szennyvíz-iszap-elegy helyezkedik el. 1. Pécsi kísérletek Mielőtt erről a témáról bármilyen külföldi hír érkezett volna hozzánk, már 1960. őszén a pécsi eleveniszapos kísérletek során tapasztaltuk, * ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat. Metszet 2fi m ir Rotor 1 , fn l 3,5 m' Keresztfa.1 felső ele [c] Alaprajz i

Eifoiyás [b] Lerakodás alig észrevehető [f] Keresztfal [g] Befolyás [a] 1. ábra. A pécsi Rocylaktiv medencében észlelt iszaplerakódás 0ue. 1. Om/iojtceHue UAÜ, naŐAiodeHHoe e poifiiAaKmuenoM Aomxe e z. FTet [a] Bxofl, [6] Bbixon, [c] BepxHjm KpoMKa nonepeiHoK CTeHKH, [d] OTjiOKeHHe, [e] Hefioiibiuoe owoweHHe, [/] TpyflHO Ha6JnonaeMoe o-r.noweHwe, [g] nonepeHnaa cTeHKa Abb. 1. Die im Rocylaktiv-Becken in Pécs beobachtete Schlammablagerung [a]': Zufluss, [6]: Abfluss, [c]: Oberkante der Querwand, [d]: Ablagerung, [e] : geringfügige Ablagerung, [/]: kaum merkbare Ablagerung, [g] : Querwand hogy a Rocylaktiv kísérleti medence 1. ábrán jelzett részein lerakódás következett be. A legkülönösebb az, hogy 1959-ben Pestszentlőrincen ugyanennél a medencénél ilyen jelenség nem lépett fel. Kezdetben nem is gondoltunk arra, amikor a 17 m

2 keresztmetszeti-területű és a miénknél kétszerte mélyebb régi pestszentlőrinci medencékben a fésűs kefe — a mienkhez képest — csekély pulzációja mellett nem mutatkozott ilyen jelenség, akkor a Rocylaktívnál ez előfordulhat. Bebizonyosodott azonban, hogy a medence feneke közelében a víz áramlása csak igen kismértékű. A medencében méterenként elhelyezett merevítő, illetőleg a rövidzárást megakadályozó keresztfalak miatt ez a csekély áramlás a pécsi szennyvízadottságok esetében lerakódásokra vezethet. Mint az 1. ábra mutatja a lerakódás az elfolyasi oldaltól legtávolabbi rekeszben volt a legtöbb, a középsőben kevesebb és a legközelebbiben jóformán semmi. Természetesen a lerakódott iszapos anyag anaerob körülmények közé került és rothadásnak indult. Érdekes azonban megemlíteni, hogy ez a lerakodott anyag soha nem került fel a víz felszínére és csak véletlenül, az egyik leürítésnél vettük észre. Sajnos a Fővárosi Csatornázási Művek Langeféle elektromos vízsebességmérő műszere az erősen sós pécsi szennyvízben nem működött megbízhatóan, ezért a medence keresztmetszetére vonatkozó konkrét sebességadatokhoz nem tudtunk hozzájutni. 2. Hódmezővásárhelyi próbaüzemeltetés 1961 áprilisában kezdtük el a hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telep próbaüzemeltetését. A berendezés ugyanolyan kialakítású levegőztető medencével van ellátva, mint a pécsi kísérleti berendezés. Előülepítő nincs a telepen. A próbaüzemeltetés során először tiszta vízzel töltöttük fel a medencéket, majd a fentebb említett Langeféle műszerrel vizsgáltuk az áramlási viszonyokat. Azt találtuk, hogy a keresztmetszet bármely pontján kétszeresre emelhető az áramlási sebesség, ha a kefeborító sisak széle nem ér a vízbe. Az azóta eltelt néhány hónap során soha nem tapasztaltunk lerakódásokat, de a pontos áramlási kép és sebességi diagram megszerkesztése itt is nehézségekbe ütközik, mert a szennyvíz a textilgyárból érkező iparivíz-szennyezés miatt ugyancsak sós jellegű. 3. Külföldi tapasztalatok Mindaddig amíg külföldi hírek nem érkeztek hozzánk hasonló jelenségekről, egy darabig azt hittük, hogy a hibát kizárólag a kefe-elrendezés és forgási irány okozza. Ezt az elrendezést 1958-ban a Passavant cég ajánlotta Bázelben az ottani kiállításon, sőt egy a mienkkel megegyező kefeelhelyezésű és forgásirányú plasztikmodelt is láttam. Ezt az elrendezést külföldön Schramm-