Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Magó 1.: Az olajipari szennyvizek tisztítása Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. 29 baffles, inasmuch as the effieiency of oil retention has been founcl to be impaired thereby (Figs. la—b). lligher efficiencies were experienced with shallow basins than deeper ones. In the interest of oil skimming, in winter steam heat exchanger eonduits (III. 3.) and for fire protection flame-baffle steam coils (III. 4j have been provided. The use of drop forming filters was not found advantageous unless the filter material and the enclosing filter basket could be prevented from frequent clogging (III. 6), and an oil interceptor suitable for the retention of the ansning drops has been installed. The first tangential oil interceptors suggested by dr. J. Lesenyei are in the stage of realization (Fig. 3). The effieiency of these depends on the length of the retention period. Since they are suitable for the retantion of grit too, and showed tolerable efficiencies even in the case of shorter retention periods during the tests (Fig. 4), their installation is expected to become economical. The mechanical treatment of refinery wastes in storage reservoirs is of beneficial effect where the various kinds of sewage are not properly separated. The attainable effieiency values depend on the oil concentration of incoming sewage and on the length of the retention period (Figs. 5a—bj. This assumption seems to be corroborated alsó by the investigation of the pilot refinery plánt at the Soviet VODEGO Institute. Further tasks avaiting to be solved are : development of portable oil interceptors for oil-well drilling, solution for the oil interception of tank-car flushing water, elimination of the oil-pollution caused by motor vessels and tank barges. The costs of modern, mechanical oil interceptor installations have been estimated to be offset within 2 to 5 years by the revenue of the regained oil, consequently these serve not only as a protection of surface waters, but at the same time as a producing plánt as well. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály november 16-án a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közös rendezésben tartott ülésén Szófogadó Pál ,,A mezőgazdasági településtervezés és a vízföldtan kapcsolata az előte.rvezés során" előadása szerepelt napirenden. Az előadó az 1959. évben megindult gyorskitűzések során nyert tapasztalatok ismertetését követően a vízbeszerzési módokat, a vízigények megállapítását és a kúthelykitűzések szempontjait tárgyalta. Befejezésül a mezőgazdaság egységes vízellátása érdekében megoldandó feladatokra vonatkozóan tett javaslatot. A Szakosztály november 21-i ülésén dr. Kessler Hubert előadásában javaslatot tett a karszthidrológiai térképezés fejlesztésére és egységesítésére. Az ábrázolási mód megvitatása alapjául szolgált a III. Nemzetközi Speleológiai Kongresszus illetékes bizottsága elé terjesztendő javaslatnak. Ugyanezen az ülésen Léczfalvy Sándor „Forrásfoglalások a felszínalatti víztározás figyelembevételével" c. előadása is elhangzott. Az előadó osztályozta a forrásokat a felszínalatti víztározás szempontjából s a tervezés és építés kérdéseit is részletesen kifejtette. * A Limnológiai Szakosztály november 24-i ülésén négy előadás volt. dr. Jaczó Imre dr. Kender Józsefről emlékezett meg. Ezt követően dr. Entz Béla a források kémiai viszonyairól, dr. Kol Erzsébet a források algológiai vizsgálatáról, dr. Palik Piroska pedig a tatai Fényes forrásban talált érdekes forrásalgákról adott elő. * A Vízépítőipari Szakcsoport a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közösen szeptember 29-én a hidraulikus anyagmozgatás tárgykörében kisankétot rendezett. A kisankét bevezetőjét Vajda József országos vízügyi főigazgatóhelyettes tartotta. Ezután dr. Kozák Miklós : ,,Hidraulikus anyagszállítás", Szivák Attila : „A hidraulikus anyagszállítás számítási módszerei és hazai alkalmazása", illetve Pásztor Dezső : ,,Hidraulikusan szállított földanyag beépítése és meddők elhelyezése" című előadása hangzott el. * A Szennyvíz Szakosztály szeptember 27-i ülésén Szalay Miklós : „Revés szennyvizek tisztítása nyílt hidrociklonnal" című előadása hangzott el. Az előadó áttekintette a revés vizek tisztítására használatos módszereket, a nyílt hidrociklon elvét és eddigi alkalmazásait. Ismertette a laboratóriumi hidraulikai vizsgálatok és helyszíni kísérletek eredményeit, majd ezeknek értékelése alapján javaslatokat tett. Az október 11-i szakosztályi ülésen dr. Joachim Gruhler, a drezdai műszaki főiskola adjunktusa a toronycsepegtetőtestekkel nyert Német Demokratikus Köztársaság-heli tapasztalatokat fejtette ki. Az október 25-i ülésen Toókos Ildikó a hazai toronycsepegtetőtestek vizsgálati eredményeit mutatta be. Összehasonlította a tervezett és a valóságos terhelés adatait, s vizsgálta a terhelési viszonyok és a tisztítási hatásfok közötti összefüggést. November 29-én Pásztó Péter a bőrgyári szennyvizek tisztításának tárgykörében a VITUKI-nak a pécsi kísérleti telepen 1900-ban lefolytatott kísérleteit ismertette, majd a vegyszeres, csepegtetőtestes és eleveniszapos tisztítási kísérletek eredményeit mutatta be. * A Hidrológiai Társaság október 31-i központi klubestjén lengyelországi tanulmányúti beszámolót tartott Dobolyi Tibor, Nagy L. Dénes, Herédy Sándor és Pintér Béla. * Az Építésügyi Minisztérium kutatóintézetének november 28-i tudományos ülésszakán két szennyvíztisztítási tárgykörű előadásra is sor került : Benedek Pál : „Kessener rotor rendszerű eleveniszapos szennyvíztisztítás" és Hidvéghy László : „Csavarszivattyú-kísérletek" c. előadására. * A Nyíregyházi Csoport október 10-i ülésén Szeifert Gyula Német Demokratikus Köztársaság-beli tanulmányútjáról tartott beszámoló előadást. Ugyancsak a Nyíregyházi Csoport előtt hangzott ell november 29-én Kálmán Miklós és Gerencsér Árpád vetített képekkel illusztrált „Az öntözés Olaszországban" c. előadása. * A Debreceni Csoport október 16-án vitadélutánt rendezott a Keleti Főcsatornától keletre eső területek öntézésének kérdéseiről. Az öntözésre vonatkozó távlati terveket Papp Ferenc vízügyi igazgató, az öntözések talajtani problémáit Arany Sándor professzor, míg az öntözés műszaki problémáit Varga Gyula főmérnök ismertette. * A Debreceni Csoport november 16-i ülésén dr. Mosonyi Emil „India vízgazdálkodása" címmel vetítettképes előadást tartott.