Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Lipták Ferenc: Szemelvények a bulgáriai öntözések köréből

lÁpták F.: Szemelvények a bulgáriai öntözések köréből Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. 269 4. kép. Előregyártóit betoncsalornaelémek <Pomo 1. Cőopiibie 3/ieMeHmu őemonnoeo nanana tíild 4. Fertigteile jiir Belonkanale C°-on. Az elemek szállítása, összeállítása a terepen traktorra szerelt daruval történik. Az elemek közötti hézagot bitumennel öntik ki, de ez nem mindenütt megfelelő, mert meleg időben, ha a csatorna üresen áll, a bitumen oldalról lefolyik a fenékre. Hazánkban is ismertették már az irodalomban a betoncsatorna előnyeit, de a gyakorlatban még nem terjedt el. Bulgáriában a terepesés általában nagyobb, mint hazánkban, sok helyen lehet a csatornákban bukót, surrantót látni. A műtárgyaknál nem olyan lényeges szempont azok olyan kialakítása, hogy a lehető legkisebb veszteséget okozzák, mint nálunk. Vízin érés Mivel a terepesés általában nagy, a csatornákban a vízmérés megoldása nem jelent problémát. Főként Cipoletti-féle bukót és Venturi csatornát lehet látni. A mérés ezekkel úgy történik, hogy 1—2 óránként leolvassák a bukónál levő vízállást, az átbukási magasság alapján grafikonból vagy táblázatból olvassák le a Q l/s értékeket, s ezekből számítják a naponta lefolyt V m

3 vízmennyiséget. Nagyobb csatornaelágazásoknál nem bukó, hanem automatikus vízmennyiségmérő berendezés van, amely összegezi a lefolyt vízmennyiséget, a számlálószerkezet a V m

3 értékét mutatja. A berendezés elvi működésének rövid ismertetése: A csatornákban a vízállás és a vízhozam közötti összefüggést a vízhozamgörbe fejezi ki. Amennyiben tehát ismerjük a vízállás időbeli változását és a vízhozamgörbét, a vízmennyiség számítható. A berendezés működése részben hasonló a rajzoló vízmércéhez, míg a rajzoló vízmércénél azonban a vízállásgrafikonból a vízmennyiség kiszámítása hosszadalmas, addig ennek a műszernek a számlálóberendezése áttételek segítségével közvetlenül a vízmennyiséget (F m

3) mutatja. Az 1. ábrán levő 1 jelű tárcsát az úszó ill. ellensúly a vízállás függvényében forgatja. Ez a forgómozgás a 2. és 3 jelű fogaskerekek köz v etítésével áttevődik a 4 jelű excentrikus tárcsá ra. A tárcsa görbületét a csatornának a mérési szel vényében megállapított vízhozamgörbéje alapján kell meghatározni. Az 5 jelű rúdra egy számlálóberendezés (az /. és 2. ábrán 6 jelű, ami egyszerű autókilométermutató) és egy kisebb gumikerék (7 jelű) van erősítve. A 4 jelű excentrikus tárcsa az •5 jelű rudat, s ezzel együtt a számlálóberendezést és a kis gumikereket is, forgása közben a rúd tengelyirányába eltol ja. (Vízálláscsökkenéskor rugó húzza vissza a rudat a 4 jelű tárcsához.) A 8 jelű tárcsát az óraszerkezet óránként egyszer körbefordítja. A tárcsa 60 részre osztott, így a percek is leolvashatók. Még egy áttétel alkalmazásával az órákat is mutatja. Az 1. ábra azt a helyzetet mutatja, amikor a csatorna üres, ekkor a 4 jelű tárcsa a legkisebb (r-j) sugaránál érinti az 5 jelű rúd végét, a 7 jelű kerék a 8 jelű tárcsát éppen annak középpontjában érinti, tehát a 8 jelű tárcsa forgása ellenére sem forog a 7 jelű kerék, így a berendezés nem számlál. A 2. ábra egy közbenső állapotot tüntet fel. A csatornában mozog a víz, a vízszín felemeli az úszót, a 4 jelű tárcsa egy nagyobb (r

2) sugaránál érinti az 5 jelű rudat, így a 7 jelű kerék a 8 jelű tárcsa középpontjából sugárirányban r

2—r

x távolságra eltolódott, így a 8 jelű tárcsa egy körülfordulása alatt a 7 jelű kerék is forog, mégpedig 2 (r

2—fj) TI utat tesz meg. Ha a vízállás tovább nő, akkor a 7 jelű kerék tovább csúszik kifelé a 8 jelű tárcsán, a maximális vízállásnál az r

3—r, sugarú kör kerületén forog. Vízállás emelkedésekor tehát a vízhozam növekedésének függvényében Csat fenékszint r J Jg_, 1. ábra. Automatikus vízmennyiségmérő berendezés alapállása ( A csatorna üres) 0m: 1. Ocnoenoe noAomenue aemoMamuHecKoeo eodoMepa (e nanaAe eodbi nem) Abb. 1. Orundstellung des automatischen Wassermengenmessers. (Der Kanal ist leer)