Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Lipták Ferenc: Szemelvények a bulgáriai öntözések köréből

267 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Hírek ÖNTÖZÉS Szemelvények a bulgáriai öntözések köréből* LIPTÁK PEREN C** A bolgár vízgazdálkodási szervezet A Bolgár Népköztársaságban nincs olyan egységes vízgazdálkodási szervezet (Országos Vízügyi Főigazgatóság), mint hazánkban, hanem a különböző vízépítési és vízgazdálkodási ágazatok különböző minisztériumokhoz, illetve főigazgatóságokhoz tartoznak. így pl. a mezőgazdasági vízgazdálkodás a Földművelésügyi Minisztériumhoz. A Földművelésügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztályához („Vodnosztopansztvo") tartozik a Szófiában és Plovdivban levő Vízügyi Tervező Iroda („Vodproekt"), az ország 30 városában levő Vízgazdálkodási Osztály (szintén „Vodnosztopansztvo"), és 17 városban levő Állami Öntözőrendszer Igazgatóság („Darzsavna Napoitelna Szisztéma"). A Vízgazdálkodási Osztályok a megyei tanácsok keretén belül működnek, ezek intézik az összes megyei mezőgazdasági vízgazdálkodási ügyeket (a termelőszövetkezetekét is). A nagyobb öntözőrendszerekben az állami gazdaságok öntözéseinek üzemeltetésére alakultak az Állami Öntözőrendszer Igazgatóságok, amelyek a mi volt Öntöző Vállalatainkhoz hasonlóak. Az öntözés fejlődése és megoszlása Bulgáriában már a török uralom alatt is volt öntözés, de csak 6—8 ezer ha. A rohamos fejlődés a felszabadulás után indult meg : 1944-ben 35 700 ha 1948-ban 77 000 ha 1951-ben 120 000 ha 1954-ben 308 600 ha 1956-ban 391 400 ha 1958-ba n 432 800 ha 1959-be n 585 600 ha 1960-ba n 710 400 ha 1961-ben az előző év végére elkészült 710 400 ha területen üzemeltek, s új telepeket is építettek. Bulgária területe 111 ezer km

2, ebből mezőgazdaságilag művelhető 48 ezer km

2. Az 1961-ben öntözött 710 400 ha a művelhető terület 14,8%-a. Terveik szerint 1965-ben 1,5—2 millió ha öntözött területük lesz, ami a művelhető területük 32— 42%-a. Hazánk területe 93 ezer km

2, ebből mezőgazdaságilag művelhető 74 ezer km

2. Az 1961-ben öntözött 134 ezer ha (231 ezer kh) a művelhető területünk 1,8%-a. Terveink szerint 1965 év végére öntözött területünk nagysága legalább * Szerző 1961. év nyarán a bolgár—magyar kultúregyezmény keretében kéthónapos tanulmányutat tett Bulgáriában. A tanulmány az akkori tapasztalatai alapján készült. (A Szerk.) ** A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízópítéstani Tanszékén készült. 270 ezer ha (460 ezer kh) lesz, ami a művelhető területünk 3,7 %-a, de előreláthatólag ezt a számot lényegesen túl is teljesítjük. Távlati terveink szerint az öntözött területünk nagysága kb. 1.2 millió ha (2 millió kh) lesz, ami a művelhető területünk 16%-a. Bulgáriában 17 öntözőrendszer van. A 710 400 ha öntözött terület 43,5%-a állami gazdaságokban, 56,5%-a termelőszövetkezetekben van. Az öntözött terület 61%-át gravitációsan, 39%-át gépi erővel öntözik. Hazánkban kevesebb a gravitációs (kb. 40%) és több a gépi erővel történő (kb. 60%) öntözés. Az öntözött növények százalékos megoszlása eltérő a mienkétől. Az öntözött területük 22%-án gabonát, 11,6%-án kukoricát, 9,7%-án takarmányt, 9,2%-án zöldségféléket, 5,6%,-án gyümölcsöt, 4,3%-án dohányt termeltek, s csak l,5%on volt rizs. Hazánkban ezzel szemben gabonaöntözés lényegében nincsen, nálunk több takarmányt, rétet, legelőt, zöldségnövényt, és lényegesen több rizst (kb. 16—17%) öntöztünk az összes öntözött területünk százalékában kifejezve. Bulgáriában a mezőgazdasági vízgazdálkodás műszaki része igen fejlett. A folyók vizeit csaknem az utolsó cseppig tározókban gyűjtik össze, így biztosítják az öntözővizet a nyári hónapokra. Igen sok tározójuk van, mondhatjuk, hogy Bulgária a tározók és a duzzasztóművek országa. Hét nagy (10 millió m

3 feletti) és 1742 kisebb tározójuk van, összesen 2400 millió m

3 tározótérfogattal. A tározókat mint halastavakat is hasznosítják, sok kisebb tározó mellett víziszárnyas tenyészet is van. Az öntözővizet túlnyomó részben ezekből a tározókból és a vízfolyásokból veszik ki, de talajvízzel is öntöznek, kb. 40 ezer ha-t. A völgyzárógátak és tározók nemcsak a mezőgazdaságot szolgálják, hanem igen jelentős az ezek mellé épített vízerőművek elektromos energiatermelése is. (Bulgária jelentősebb vízerőrendszereiről Lazányi István és Zsilák György számolt be a Vízügyi Közlemények 1961. évi 2. számában.) Az öntözés végrehajtása Az öntözés végrehajtása általában a hazánkban is szokásos módon történik. Herefüves öntözésénél több helyen alkalmaz nak öntözőcsatorna helyett PVC csövet. A szivattyú a tábla szélén levő csatornából kis nyomással nyomja a vizet a kb. 30—40 cm átmérőjű lágy PVC csőbe, amelynek hossza 60—100 m, a víz a cső végén folyik ki, s a környezetet elárasztja. Egy-egy területrész elárasztása után acsövet odébbhelyezik (1. kép).