Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Vitális György: A Mihálygerge, Jégerfő-völgyi víztározó földtani vizsgálata

Vitális, Gy.: Jégerfő-völgyi víztározó Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 143 ha] 12. ábra. Térfogat (V) és tó felszín (F) alakulása a mAf-i magasság függvényében <t>ue. 12. M3Menenue oóheua (V) a noeepxHOcmu 03epa {F)' e 3a8iicuMocmu om omMemKU (M) Had yp. Adpuamu­necKoeo Mopa. Abb. 12. Verlauf des Speicherinhalts (V) und der Seefláche (F) in Abhángigkeit von der Meereshöhe A Mélyépterv 1961. évi tanulmánya [23] szerint a Jégerfő-völgyi tározóból — a szivattyú teljesít­mény és a duzzasztási szint emelésével — 15 000 m^jnap vízigény is kielégíthető. A földgát építésére felhasználható kőzetanyagok A tervezett földgát építéséhez szükséges anyagnyerőhelyek feltárását, a völgyeizárási szel­vény nyugati oldalán, a tervezett duzzasztási szint felett kezdtük meg (2. ábra). A fenti anyag­kutató, valamint az összes feltáró fúrás anyag­vizsgálati eredményének figyelembevételével — melyeket Galli L. [5] összeállítása nyomán érté­kelünk — a Jégerfő völgyet felépítő kőzetfélesé­gek közül, földgát építéséhez az alábbiak jöhetnek számításba. A tervezett gát töltésébe való beépítésre — mind tömöríthetőség, mind vízzáróság szempont­jából — legalkalmasabbak a terület kőzetliszt és iszapféleségei. Ezek közül legjelentősebb az alsó­helvéti kissé iszapos, finomhomokos kőzetliszt ; az iszapos és erősen iszapos apró és finomhomokos kőzetliszt ; az iszapos kőzetliszt; valamint a finomhomokos kőzetlisztes iszap. A felsorolt kép­ződmények általában, mind az egyenlőségi együtt­ható (U) értékük, mind a folyási határuk (F), illetve plasztikus indexük (Pi) alapján, egyaránt megfelelők (2. táblázat). A gát töltéséhez felhasználható kőzetanyagok ugyanis azok, melyeknél az egyenlőségi együttható (U) értéke 5, vagy 5 fölött, folyási határa 05% ós 15° 0 között, plasztikus indexe pedig 33,6—.3,6% között van. A lineáris zsugorodás értéke sem haladhatja meg az 5%-ot. A pleisztocénban elváltozott finomhomokos, erősen iszapos kőzetliszt, valamint a homokos és finomhomokos kőzetlisztes iszap — a fenti célra — ugyancsak megfelelő. A gát agyagmagjához a fenti értékeknél na­gyobb képlékenységű és lineáris zsugorodású kőzetféleségek is felhasználhatók. Ilyenek a pleisztocénban elváltozott kőzetlisztes, illetve fi­nomhomokos agyagos iszap és az agyagos iszap, továbbá az iszapos agyag és agyag, végül pedig az alsóhelvéti kőzetlisztes és kissé agyagos iszap, illetve agyagos iszap (2. táblázat). A burdigalai (kőszénfekü) képződmények kö­zött is találunk a gátépítési szabványoknak [5, 13] megfelelő anyagokat (kőzetliszt, iszap, agyag stb). A sűrűn váltakozó rétegzettségük miatt azonban, nagyobb tömegű, azonos összetételű kőzetanyag csak több bánya nyitásával lenne biztosítható, ezért ezek felhasználása nem gazdaságos A tervezett földgát szűrő (kavics) padkájához felhasználható kavics, illetve homok előfordulá­sokat is számbavettük [22]. Ezek közül legmeg­felelőbbek a tervezett gáttól kb 6 km-re levő, Egyházasgerge Nagyvölgy telep melletti homok­feltárások burdigalai közép- és durvaszemű ho­mokrétegei. Az anyagnyerő helyek végleges kijelöléséhez, továbbá a bányanyitási tervek elkészítéséhez, természetesen még további feltárások és vizsgála­tok szükségesek. A gát vízfelőli rézsűjének biztosításához szükséges kőanyag céljára a környék kőbányái közül legmegfele­lőbbnek a Karancsalja község határában levő Bobonyér pusztai kőfejtőben fejtett üde, gránátos biotit-amfiból­andezit látszik. Ez a bánya a tervezett gáttól kb 15,7 km-re van. A Litke ós Nógrádszakái határában levő felhagyott kőbányákban található igen változatos kő­zettani kifejlődésű andezittufa, agglomerátumos an­dezittufa és andezittufit, a fenti célra nem látszik meg­felelőnek. Itt említjük meg, hogy a tervezett tározó területe és közvetlen környéke nincs, s az igen vékony, műre nem érdemes barnakőszéntelepek miatt nem is lesz alábányászva. Magyarország szeizmicitási térképe [Simon B. szerint 16. p. 199] a tervezett tározó távolabbi környékén, balassagyarmati és kékkői epicentrum­mái 50 km távolságig észlelt földrengéseket jelez. Mihálygerge környéke azonban, a lehetséges földrengé­sek ritkaságára való tekintettel, gyakorlatilag föld­rengésmentesnek tekinthető. IRODALOM 1. Bartkó L.: A salgótarjáni barnakőszénmedence ÉXy-i részének földtani viszonyai. M. A. F. I. Évi Jelentése. 1948. ]). 101—109. 1952. 2. Bartkó L.—Széky F.: Litke 16. sz. fúrás M. 1. F. I. Évi Jelen­tése. 1960. Sajtó alatt. 3. Bdrdossy Gy.: üledékes kőzeteink nevezéktanának kérdései. Földtani Közlöny. 91. köt. 1961. p. 44—64. 4. Galli L.: Nagyobb területek talajrétegződésének tájékoztatási célra szolgáló feltárása. Mélyépítéstudományi Szemle. I. évf. 1951. p. 44—62. 5. Galli L.: Földgátak tervezésének alapelvei. VIZIT ERV Tervezési segédletek. 3. Kézirat, Bp. 1960. 6. Lampl H.: A talaj szemcseösszetétele és fizikai tulajdonságai kö­zötti összefüggések. Vízügyi Közlemények. 1955. p. 360—366. 7. Láng S.: A Cserhát természeti földrajza. Kandidátusi értekezés. Kézirat, Bp. 1955. 8. Miháltz I.: Homokszemnagyság helyszíni meghatározása. Földtani Közlöny. 82. köt. 1952. p. 51—57. 9. Miháltz /.: Krosionszyklen-Anhaufungszyklen. Aeta Univ. Sze­gediensis, Miner-Petrogr. tom. VIII. p. 51—62. 10. Miháltz I.: Az újszegedi és gyálarétkörnyéki mélyterületek föld­tani felépítése a várostelepítés szempontjából. Szegedi Tudomány­egyetem Földtani Intézet. Szakvélemény kézirat. Szeged, 1959. 11. Miháltz I. — XJngár T.: Folyóvízi és szélfújta homok megkülönböz­tetése. Földtani Közlöny. 84. köt. 1954. p. 17—28. 12. MNOSz 4487—51 : Talajok osztályozása és megnevezése építési és talajmechanikai szempontból (1951) és az MNOSz 4487—51 K jelzésű kiegészítés (1954). 13. MNOSz 15218-53 It.: Földgátak tervezési irányelvei (1953). 14. Noszky J.: A Cserhát hegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása. III. Bp. 1940. 15. Pécsi M.—Sárfalvi B.: Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó, Bp. 1.960. 16. Simon B.: A magvar medence földrengés térképe. Földtani Köz­löny. 69. köt. 1939. p. 199. 17. Szurovyné Hajós M.: üledékes kőzetek nevezéktana és leírásmódja. M. Á. F. /. Évi Jelentése. 1952. p. 183—186. 18. Ungár T.: üledék- és talajosztálvozások összehasonlítása. Hidro­lógiai Közlöny. 37. évf. 1957. p. 34—43. 19. Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei. Hidrológiai Közlöny. 40. évf. 1960. p. 208—223

Next

/
Thumbnails
Contents