Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

144 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Vitális Gy.: Jégerfő-völgyi víztározó 20. Vitális Gy.: A mihálygergei Jégerfő völgy északi részének földtani viszonyai. Doktori értekezés. Kézirat. 1961. 21. Zoller J.—Peren L.—Rajczi Ii. — Vitális Gy.—Zvlyomy L.: Észak Nógrád megye felszíni vízhasznosítási lehetőségei. £. M. MÉLY­ÉPTERV Hidrológiai Osztály. Tsz.: 7334/C. Műszaki tanulmány. Kézirat. Bp. 1959. 22. Zoller J.— Vitális Gy.: Salgótarján vízellátása a mihálygergei tározóból. Előzetes jelentés a mihálygergei tározó hidrogeológiai feltárásáról. É. M. MÉLYÉPTERV Vízilétesítmények Osztálya. Tsz.: 7334/G. Szakvélemény kézirat, Bp. 1960. 23. Zoller J.—Babos Z.—Kolin L.—Perey L.—Vitális Gy.: Észak­nógrád regionális vízellátása. É. M. MÉLYÉPTERV Víziléte­sitmények Osztálya. Tsz.: 7334/H. Műszaki tanulmány. Kézirat, Bp. 1961. FEOJIOrHMECKOE MCCHE^OBAHHE BO^OXPAHHJIHIHA B flOJIHHE MHXAJlbrEPFE, ETEPOE JJp. IJb. BumaAuui B cTaTbe ii3JiaraioTCH iiCCJieflOBamifl, npoBe/ieHHbie FLO CHX nop npu pa3bici<aHHHX BoaoxpaHHJiHina, npoeK­TnpyeMoro Ha ceBepHoíí nacra flojimibi Mnxajibrepre— Ereptfie (cpue. 1.). BO BTOPHMHOÍÍ flojume. 3TO Boaoxpa­HHJlIimC HBJlíieTCSi O/JHIIM 113 BapiiaHTOB BOJlOCHaSweHIIH. B TOT >Ke BPEWH B CTATBE YI<A3BIBAETCH Ha TO, MTO B BeHrpiiii — Ha XOJIMHCTOÍÍ TeppHTOpnn, cjio»CHBnieíícfl rjiaBHbiw oőpa30M 113 OÖJIOMOMHMX NOPOFL MitoueHa — npu H3bICKaHHHX II npOeKTIipOBaHIIH BOAOeMOB c BOflOXpaHH­jimuHbiMii njiOTHHaMii Booöme KatcHe reojioraMecKiie H npHKJiaaHO — reojioniMecKiie paöOTbi Hy>KHO npoBecTH. rioApoÖHaH reojiornMecKa«í CbeMk-a (cpue. 2.) Teppii­Topmi H HCCJieflOBaHiie nopofl B pa3Be,nOMHbix CKBawiiHax flaioT MHoro HOBbix 11 SoraTbix MaTepiiajiOB K reojioriiMec­KOMY w HH)KeHepH0-re0Ji0riiMecK0My no3HaHHio 6yp,nii­rajiaftcKHx 11 HHHceHexejiBeTCKiix (jiopMaiiHií, BCTpeaMa­rouuixcH Ha C3-0ÍÍ MacTii maJiroTapsiHCKOro Sacceiwa Syporo yrjiH. Ha STOH TeppiiTopnn BnepBbie npiiMeHH­JlHCb TaKIte MCTOAbl, C KOTOpblMIl «0 CIIX nop BCTpeTIlJlIICb B BeHrepcKofi TexHiiMecKOÍi jniTepaType rjiaBHbiM oöpa­30M OTHOCiiTejibHO (JiopMaiiHH MeTBcpTiiMHoro nepnoaa. Ha ocHOBaHiin jiaöopaTopHbix iiccjieflOBaHiiíí co­CTaBJieHbi KpiiBbie rpaHyjiOMeTpiiMecKoro cocTaBa (@uz. 9—11.) 0TJi0>KeHHH, T. e. 0cafl0MHbix nopofl, xopouio pa3JiiiMHMbix jiewjy coöoii ii BCTpeMaiomiixcn Ha 0T«ejib­Hbix apycax, T. e. BHyTpn TOJIIH. IIjiacTHMecKiie CBOHCTBa 3THX nOpOA xapaKTepH3yi0TC>l MHCJIOBblMH AaHHbIMH, NPIIBEAEHIIBIMII B maÖA. 2. Ha ocHOBaHim oiieHKii MHoroMiicJieHHbix pe3yjib­TaTOB HCCJie/iOBaHiifl npeflJiaraeM OTO>KflecTBJieHHe nopoa aaHHOíí TeppiiTopmi Ha ocHOBaHim njiacTiiMecKoro HHfleKca. C T0MKH 3peHHH BOflOHenpOHHIiaeMOCTH nOpOA 3T0IÍ TeppiiTopiiii SbiJi ycTanoBJieH, MTO BbiöpaHHuíí ^JIH BOAOeMa yMacTOK flojniHbi cnaraeTCH B npeoSjiaflaiomeM öojibiiiiiHTBe ii3 BOflOHenpoHimaeMbix nopo^ H BecbMa npurofleH aJIH BoaoxpaHHjnima c reoMop^ojioniMecKOii ii reojioniMecKoií TOMKH 3peHiiM. H3 npoeKTnpyeMoro BOfloxpaiiHJiiima no niApoJioni­MecKHM pacMeTaM MO>KHO oöecneMHTb 10.000 M 3/cyTKH pacxo/ia, HeoöxoanMOro K nepcneKTfiBHOMy BoaocHaS­>KeHHio LLIajiroTapMHa. O«Hai<0 B cjiyMae noBbiuieHiifl npOH3BOflHTejlbHOCTII HaCOCOB, IIJIH C YBeJIUMeHIieM npoeKTnpyeMoro no/uiopHoro r0pii30HTa MO>KHO o6ec­neMiiTb sawe ii 15 000 M 3/cyTKii. B aojiiiHe Erepijie npoeKTiipyeTCH BoaoxpaHiijnime c yMeTOM nepeKaMHBae­MOÍÍ BOflbi H3 pei<n HnoJib. Geologische Untersuchung (les Speichcrbeckens im Mihálygergc—Jégerfő—Tal Dr. Oy. Vitális Von den Varianten der Wasserversorgung von Salgótarján aus Talsperren, gibt der Beitrag eine Zusammenfassung der bisherigen geologischen Unter­suchungen, die im Zugé der Erschliessung des im Neben­tal geplanten Speiehers im nördliehen Teil des Jégerfő— Tales zu Mihálygerge dvirehgeführt worden sind (Abb. 1.). Zu gleicher Zeit ist der Beitrag ein Beispiel dafür, was für geologisehe Untersuchungen bzw. Anwendungen im allgemeinen bei der Planung von Talsperren unter ungarisehen Verháltnissen dureh­zuführen sind, die in Flügellandschaften überwiegend aus miozánen lockeren Sedimentgesteinen bestehen. Die eingehende geologisehe Kartierung des Gebiets (Abb. 2.) und die Materialuntersuchung der Schürf­bohrungen bereiehert mit zahlreichen neuen Details unsere Kenntnisse über die Sedimentkunde und techni­sehe Geologie der Formationen aus den Burdigala­und unteren helvetischen Stockwerken, die im nord­westliehen Teil des Braunkohlebeckens von Salgótax-ján vorkommen. Auf diesem Gebiet wurden zum erstenmal auch Untersvxchungsverfahren angewendet, die bisher nur im ungarisehen Fachschrifttum über die quartáren Formationen erwáhnt waren. Auf Grund der Laboratoriumsuntersuchungen sind die innerhalb der einzelnen Stockwerke bzw. der Schichtenreihen von einander gut unterscheidbaren Sediment-bzw. Gesteinstypen durch die Grenzkurven der Körnung in den Abb. 9—11 dargestellt. Die Zahlen­werte der plastischen Eigenschaften der Gesteine finden sich in Tabelle II. Anhand der Auswertung von zahlreichen Unter­suchungen wird für die Identifizierung der Gesteine dieses Gebiets auf Grund des plastischen Index ein Vorschlag gemacht. Die Auswertung der Gesteinsarten dieses Gebiets auf ihre Wasserdurchlássigkeit führt zu der Feststellung, dass der für die Wasserspeicherung ausgewáhlte und auch in geomorphologischer Hinsicht áusserst geeignete Talabschnitt überwiegend aus undurchlássigen Ge­steinen aufgebaut. ist und deshalb sich anhand der bisherigen Untersuchungen auch hydrogeologisch für Speicherung eignet. Mit Hilfe des geplanten Speiehers kann die für die Wasserversorgung von Salgótarján in der Perspek­tive benötigte Wassermenge von 10 000 m 3/Tag gesichert werden und naeh Erhöhung der Pumpen­kapazitát bzw. der vorausgesehenen Stauhöhe kann selbst ein Wasserbedarf von 15 000 m 3/Tag befriedigt werden, lm Jégerfő-Tal wird die Speicherung des hoch­gepumpten Wassers aus dem Fluss Ipoly vorgesehen. Jerzy Makowski : Radioaktív izotópok alkalmazása a vízépítés, a hidraulika és a talajmechanika területén* A könyv szerzője fiatal lengyel fizikus, a Lengyel Tudományos Akadémia Vízépítési Kutatóintézete Gdansk-i izotóplaboratóriumának vezetője. Több év óta végzett módszertani kutatásainak ós a legújabb külföldi ered­ményeknek összefoglalását adja kezünkbe rendkívül érdekes könyvében, mely a felölelt témakörök nagy számát és a korszerű tárgyalásmódot tekintve világ­viszonylatban is úttörő jellegűnek tekinthető. Az atomfizikai és izotóptechnikai alapfogalmakon, a méréstechnikai és egészségvédelmi előírásokon kívül a következő főbb témákkal foglalkozik a szerző a bő irodalmi hivatkozásokkal kísért fejezetekben : -— csövekben és természetes medrekben áramló víz sebességének mérése, * (Pafistwowe Wvdawnictwo Naukowe. TVarszawa—Poznan. 1961. 395 0., 276. ábra, 61 tábl., 427 bibi.) — talajok és betontestek tömörségének és víz­tartalmának mérése, —- csővezetékek és csatornák itörési helyének fel­kutatása, —• vízállás, hóvastagság, csapadók mérése és regisztrálása, — a talaj víztükör ingadozásának mérése és regiszt­rálása, — a talaj vízáramlás irányának ós sebességének megállapítása, — a lebegtetett hordalék vagy csőben szállított, zagy töménységének mérése ós regisztrálása, — a görgetett hordalék mozgásának vizsgálata, — a kész vasbetonelemek vagy szerkezetek utó­lagos ellenőrzése. Amint a rövid tartalmi felsorolás is bizonyítja, a könyv a magyar kutatóknak is számos területen hasznos segítségül szolgálhat és előresegítheti a korszerű észlelési módszerek hazai bevezetését. Magyarra fordítása kívá­natos volna. Rákóczi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents