Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Kováts Béla: A vízminőségi követelmények biztosítása völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésnél

126 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Kováts B.: Vízminőségi követelmények biztosítása 5. ábra. III. fokozatú tározó-ivóvíztisztítótelep működési vázlata <Pue. 5. Cxeua paöombi OHUCITIHOÜ cmaHifuu numbeeoü eodbi npu eodoxpaHUAUiife e CAynae III, cmaduu. Fig. 5. Operation diagram of treatment plánt for stored water polluted to degree III ben adagolva nem szünteti meg, sőt felerősíti a planktonok anyagcseretermékeinek rossz ízét. A megoldás módjára vonatkozólag a következő lehetőségek ismeretesek : Fair és Geyer szerint a nyersvizet célszerű még a tározóban rézszulfáttal kezelni. Szerintük ilyen előkészítés mellett a túlklórozás eredményre vezet [9]. Jentsch szerint a klór és ammóniák együttes adagolása esetén a klór hatása kedvezőbb és ezért a Klingenberg tározó víztisztítótelepén is ezt alkalmazzák. Általában a célszerű ammónia adag a klór mennyiségének a harmada [15]. Ismeretes az az eljárás, midőn aktív szénport adagolnak a szűrés előtt, vagy szénszűrőt alkalmaznak [16]. Jó minőségi eredménnyel jár az ózonnal történő csírátlanítás. Ez a módszer különösen Franciaországban terjedt el. de szerte a világon alkalmazzák olyan esetekben, amikor nehezen oxidálható anyagokat, pl. fenolokat kell eltávolítani. Példa erre a Krakkó—Bielany vízmű, ahol igen eredményesen alkalmaznak ózont a Visztula fenolos vizének tisztítására. Előnyös az ózon alkalmazása különnböző íz és szagfogyatékosságok kiküszöbölésére is [18, 19]. Az ózon gazdaságosság szempontjából olesó elektromos áram felhasználhatósága esetében versenyképes. Magyarországon ivóvízcsírátlanítás céljából ózonizáló berendezést ma még sehol sem alkalmaznak, mert a beruházási ós üzemköltségek a klórozóberendezések költségeinek kb. tízszerese. Tározóknál azonban ettől eltérően előnyösebbek alkalmazhatóságuk feltótelei. Ugyanis a tározók vízellátási célra történő létesítése rendszerint párosul kisebb mértékű vízerőhasznosítással is, tehát a helyben termelt olcsó áram jól hasznosítható. Egy másik előnyös körülmóiiy az, hogy a tározott vízben csak az év kisebb hányadában (augusztus— október) fordulnak elő jelentősebb mértékű íz ós szagfogyatékosságok. Ózonizálni tehát csak néhány hónapon át kell. Harmadik előnyös körülmény hogy a ,,nyár pangás" idején az alsóbb rétegekből kivett oxigénszegény vízben az ózon viszonylag jól oldódik, szemben minden egyéb felszíni vízfóleséggel. Ilyen feltételek mellett az ózonizálás bevezetése már hazánkban is lehetővé válik. Végül az íz- és szagfogyatékosságok kiküszöbölésére lassúszűrők alkalmazása is megoldást jelenthet. Ennek gazdaságossága a tisztítandó víz mennyiségétől és minőségétől függően esetenként mérlegelendő [20], A további tisztítási alapműveletek, tehát vegyszeradagolás, bekeverés, derítés, szűrés, a hazai felszíni vízműveinknél már ismert berendezésekkel oldhatók meg [21], Csúcsvízmű jellegű üzem esetén a tisztítandó víz mennyisége tág határok között ingadozhat, ilyen esetben változó terhelésre is alkalmas berendezéseket kell előirányoznunk, vagy nagyszámú, kiiktatható kis egységet kell terveznünk. A tisztítási alapműveletekben szereplő vegyszeradagolás, a koagulációhoz szükséges idő, a szűrősebesség stb. tervezett mértékét üzem közben lehet és kell finomítani. Ilyen szempontól előnyös a tisztítótelep két vagy többütemű kiépítése is, mert a kezdeti tapasztalatok alapján a további teleprészek már takarékosabban tervezhetők. Tudományos kutatási feladatok Völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésre vonatkozó hazai tapasztalati illetve szakirodalmi adataink ma még nincsenek. Minthogy azonban a tározókkal kapcsolatos hygiénés követelmények biztosításához szükséges beruházási és üzemköltségek jelentősek, érdemes, sőt szükséges olyan irányú kutatásokat folytatni,