Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Ubell Károly: A felszín alatti vízkészlet

Ubell K.: A felszín alatti vízkészlet Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 95 nagyságára s főleg utánpótlódására vonatkozóan egészen ellentmondó eredmények is keletkeztek [2, 5, 6, 7, 11, 14, 15]. Ennek oka abban keresendő, hogy a világos fogalmi meghatározás hiányában, valamint az egész jelenségnek csak kicsiny töredékére vonatkozó szórványos megfigyelések alapján minden kutató azt az elméletet találta igazoltnak, amit már eredetileg is feltételezett. A második ötéves terv vízgazdálkodási feladatai, valamint a további távlati tervek azonban Most már elengedhetetlenül megkövetelik, hogy legalább a jelleget és a mennyiségi értékek nagyságrendjét tekintve egyértelmű, a természet adottságait a lehető legjobban megközelítő véleményt alakítsunk ki a felszínalatti vízkészletet illetően is A feladat sürgős. Most készül az elkövetkező évek vízgazdálkodási tevékenységének irányt mutató Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Ez a célkitűzéseknek akkor felelhet meg, ha a természeti adottságoknak és a vízkészletnek meg-'' bízható ismeretén épül fel. A cél érdekében vázolni kívánom azokat a fontosabb ellentmondásokat, amelyek a megoldást hátráltatják, és ismertetni szeretném a feladat főbb részeit. Ez a kísérlet nem lesz teljes, de alapjait adhatja a kialakuló módszernek. A gondolatmenetet az alábbiakban csoportosíthatjuk : 1. Víznyerési lehetőségek. Vízkészlet. 2. A felszínalatti vízkészlet osztályozása. 3. Kutatási módszerek. 4. Hazánk átlagos vízforgalma 5. A felszín alatti vizek utánpótlódása. 6. A felszín alatti vizek mozgástörvényei. 7. A hasznosítható vízkészlet. 1. Víznyerési lehetőségek. Vízkészlet Néhány évvel ezelőtt — sok esetben még ma is — az volt a feladat, hogy hol találhatunk olyan rétegeket, amelyekből vizet termelhetünk ki. A felső, néhány méter vastag rétegtől eltekintve a laza üledékes kőzetek és a repedéses, hasadékos kőzetek mindenütt vízzel telítettek. Kivéve azokat a hegyvidékeket, ahol az eruptív kőzetek a felszínig nyomultak, mindenütt hatalmas mennyiségű felszínalatti víz fekszik. Ez azonban nem mindenütt termelhető ki (elvileg igen), s gazdaságos vízkivétel csak egyes rétegeknél érhető el. A gazdaságos vízkitermelés lehetőségeit a rétegek fizikai tulajdonságai szabják meg. A felszínalatti vízkészlet hasznosításával kapcsolatban elsősorban azt kell ismernünk, hogy hol vannak jó víznyerési lehetőségek, azaz hol és milyen mélységben fekszenek a kiterjedtebb vízadó rétegek. Azok a tájékoztató adatok, amiket a szokásos hidrogeológiai térképek a vízvezető rétegek jelenlétének foltszerű feltüntetésével tartalmaznak, ma már nem elegendőek. A felszínalatti vizekkel kapcsolatos gyakorlati vízgazdálkodási tevékenységhez igen sok esetben, majd a vízkészlet meghatározásához is elsősorban a különböző vízvezető rétegek térbeli elhelyezkedésének és kapcsolatának az ismerete szükséges. Fúrási adatokra támaszkodva a geológiai és geomorfológiai törvényszerűségek felhasználásával a fekü hely zetének és a rétegvastagságnak izometrikus vonalakkal való ábrázolása vezet célhoz [15]. Az egy lapon való ábrázolás nem kielégítő, térképsorozat szükséges. Ennek elkészítése a korszerű hidrogeológiai és geomorfológiai kutatás sürgős és nagy feladataként jelölhető meg. Hazánkban a kezdeti lépések megtörténtek. A Magyar Állami Földtani Intézetben a hazai medencék hidrogeológiai viszonyait feltüntető korszerű térképsorozat első példánya Schmidt E. R. irányításával elkészült 117]. Ennek mielőbbi közreadása és a munka folytatása kívánatos. Kisebb vízigény kielégítésénél a vízvezető rétegek elhelyezkedésének az ismerete a legtöbb feladat megoldásához elegendő A későbbiek során látni fogjuk, hogy a jelenlegi átlagos vízfelhasználás aránylag csekély A mai feladatoknál még nem igen jelentkezik „vízkészletprobléma". Sajnálatos, hogy a vízkészletfelmérés'és a jövőben kialakítandó készletgazdálkodás felvetésével egyidejűleg szokásossá vált. hogy a szórványos kúttelepítéseket és kisebb vízigények kielégítését is mindjárt az ismeretlen vízkészletből kiindulva oldjuk meg. A jelenlegi, országszerte nagy számban felmerülő, de mégis szórványosnak minősülő kúttelepitési feladatoknál az egyes vízvezető rétegek vízadóképességétől függő víznyerési lehetőségek és a vízminőségi viszonyok a döntőek. 2. A felszínalatti vízkészlet osztályozása Elsősorban azt kellene tisztáznunk, hogy mit értünk ezalatt. A felszínalatti vizek származását és pótlódását illetően több elmélet született, s ezek sokasága magával hozta a vízkészlet különböző, de korántsem kielégítő megfogalmazását is A különböző vízelőfordulások szerint külön-külön foglalkoztunk a talajvízzel, rétegvizekkel, artézi vizekkel, karsztvízzel stb [7], és megmutatkozott, hogy ez a szétválasztás legalábbis addig, amíg valamilyen átfogó rendszert az egész vízkészletre nem sikerül megállapítanunk, nem egészen célravezető. A felszínalatti vizek komplex rendszerének és osztályozásának kidolgozására korszerű eredmények születtek a Szovjetunióban (Bogomolov, Kudelin, Plotnikov, Kamenszkij) [9, 10, 15], Elsősorban különbséget tesznek a természetes és a feltártsági fok szerinti osztályozás között. Az utóbbi csak kisegítő, mesterséges fogalom (a jelenleg ismeretes víznyerési lehetőségek), s a vízkészlet megismerését a természetes osztályozás segítheti elő. Ennek alapja a genetikai jelleg és a jelenlegi vízmozgások szerinti osztályozás [9, 10]. Ez a rendszer tulajdonképpen a . felszínalatti vizek életének, komplex vízháztartásának ismeretét kívánja meg. A természetes vízháztartást bizonyos mértékig már megzavartuk, és ennek kimutatása a termelési készletek, a kutak vízhozamának és a kivett vízmennyiségnek folyamatos nyilvántartása. A termelési készletek kimutatása igen jó alapadatokat szolgáltathat a további tervezés-